Egy - szegedi kutató részvételével zajló - új, átfogó vizsgálat során közel húsz Ia típusú szupernóva színképében azonosítottak szénvonalakat, amik sok mindent elárulhatnak a robbanási folyamatok ismeretlen részleteiről.

Számos érdekes cikk jelent meg az elmúlt napokban-hetekben a Kepler eredményeiből, ezúttal nem exobolygókhoz, hanem csillagokhoz kapcsolódóan. Az első publikációk után már gyűlnek az olyan asztrofizikai eredmények is, amik beférnek a két vezető természettudományos folyóirat, a Science és a Nature hasábjaira is.

A NASA kutatói a Vesta kisbolygó új térbeli modelljét fejlesztették ki, ami segíti a Dawn űrszonda megfelelő pályára állítását az aszteroida körül ez év nyarán. A modell szerint a Vesta egy valóságos behemót űrszikla.

Magyar csillagászok különleges hármascsillagot fedeztek fel a Kepler-űrtávcsővel. Az egzotikus égitestről a tekintélyes Science magazinban számolt be a Derekas Aliz és Kiss László által vezetett kutatócsoport.

A népszerű Gyűrűk ura történetében szereplő mágikus szemhez hasonlóan festői galaxismag árulhat el részleteket a galaxisok és a bennük levő fekete lyukak kölcsönhatásairól.

Szokatlan típusú szupernóva robbant az NGC 2315 jelű galaxisban, amely nagy hőmérséklete miatt kékes fénnyel világít a Piszkéstetői Obszervatóriumban készült felvételen.

A Chandra műholddal végzett hosszú észlelési sorozat eredményeként a Tycho-féle szupernóva-maradványban olyan vastag szálakat figyeltek meg, amilyeneket eddig még soha nem láttak ilyen objektumokban.

A HST új, cefeida típusú változócsillagokra vonatkozó mérései alapján majdnem 3%-ra sikerült leszorítani a Hubble-állandó hibáját, így elvethető a sötét energia egyik lehetséges alternatívájának számító elmélet.

A NASA űrszondája hat és fél év alatt ért el a bolygóhoz, és 363 képet küldött haza a Merkúr felszínéről. Az űrhivatal egyet közzé is tett.

A Herschel űrtávcső 2010 elején figyelte meg a Naprendszer két törpebolygóját, a Makeamake-t és a Haumea-t, magyar kutatók részvételével.