Neptunusz

A Neptunusz a Napt�l a nyolcadik, �tm�r�je szerint pedig a negyedik legnagyobb bolyg�.

Napt�l m�rt k�zepes t�vols�ga: 4,504,000,000 km (30.06 CSE)

egyenl�t�i �tm�r�: 49,528 km; sarki �tm�r�: 48600 km

t�meg: 1.0247e26 kg

Az egyik leg�sibb r�mai isten. A provinci�kban a helyi v�z- �s tengeristenekkel tartott�k azonosnak. A g�r�g Poszeid�nnal azonos�tott�k, aki a g�r�g mitol�gi�ban az egyik ol�mposzi f�isten, a tenger kir�lya, Kronosz �s Rheia egyik fia, Zeusz fiv�re.

A Jupiter t�pus� bolyg�k k�z� tartozik., szerkezet�ben az Ur�nuszhoz hasonl�t. Ragyog� k�k l�gk�re nyugodtnak �s hidegnek tetszik, de a Voyager-2 ebben a l�gk�rben 2200 km/h sebess�ggel halad� szeleket �szlelt. A szelek k�l�nf�le ir�nyokban f�jnak a bolyg� forg�s�hoz viszony�tva. A Neptunusz felsz�ne k�k, rajta met�nb�l �ll� leheletszerû feh�r felhõfoltokkal. A bolyg� felhõzet�nek felsz�n�n s�t�t foltok l�that�k, melyek l�gk�ri viharok. Ezek ak�r 400 km/h-val kisebb sebess�ggel haladnak, mint a k�rnyezõ l�gk�r. Ilyen vihar a Nagy S�t�t Folt is. Bizonyos felhõalakulatok csak n�h�ny percen �t maradnak fenn: a melegebb r�tegekbõl bukkannak elõ, majd lehûlnek �s al�mer�lnek. A Neptunusz m�gneses tengelye 47 fokos sz�get z�r be a forg�stengellyel. A Jupiterhez �s a Szaturnuszhoz hasonl�an k�tszer annyi hõt sug�roz ki, mint amennyit a Napt�l kap.

A Nagy S�t�t Foltot a Voyager-2 fedezte fel, ez egy hatalmas F�ld m�retû viharrendszer. Ahogyan 16 naponta lassan k�rbefordul, v�ltozik a m�rete �s az alakja. A Nagy S�t�t Folt �s a hat�r�n levõ feh�r felhõk �ramutat� j�r�s�val ellent�tes ir�nyban forognak. K�r�l�tte f�jnak a legsebesebb szelek a Naprendszerben.

A Nagy S�t�t Foltot �s a tõle keletre l�võ feh�r felhõket heves �ramlatok ragadj�k magukkal. A Voyager-2 �ltal k�sz�tett k�pen l�that� a bolyg� d�li p�lus�nak k�rny�k�n keringõ s�t�t vihar is.

Az Neptunusz gy�r�i

Mint a t�bbi g�z�ri�snak a Neptunusznak is vannak gyûrûi.
A Neptunusz mellett elrep�lõ Voyager-2 ûrszonda n�gy halv�ny gyûrût �szlelt a Neptunusz k�r�l. A h�rom f�nyesebbet Gall�r�l, Adamsrõl �s Leveerrierrõl, a Neptunusz felfedez�s�ben szerepet j�tsz� h�rom csillag�szr�l nevezt�k el. A gyûrûk nagyon keskenyek, a Galle csak 15 km sz�les, �s a legsz�lesebb Adams is keskenyebb, mint 50 km. A keskeny gyûrûket k�t kis hold (Galatea, Desponia) tereli �ssze. K�t m�sik kis hold (a Naiad �s a Thalassa) a gyûrûrendszerben kering, de nem l�tszik, hogy terelõholdk�nt mûk�dne. A Neptunusz gyûrûin k�v�l helyezkedik el a kis Larissa hold, �s rajta t�l a Proteus.

A Neptunusz holdjai

A Neptunusznak 8 ismert holdja (1 nagy �s 7 kicsi) van, k�z�l�k a belsõ hatot a Voyager-2 fedezte fel. A hat kicsiny (Naiad, Thalassa, Despina, Galatea, Larissa, Proteus) szab�lytalan alak�, s�t�t felsz�nû kõdarab 50 �s 420 km k�z�tti �tm�rõjû.

Legnagyobb holdja a 2700 km �tm�rõjû Triton, amely retrogr�d p�ly�n a t�bbi holddal ellent�tes ir�nyban kering. Az eg�sz Naprendszerben csak a Jupiter �s Szaturnusz legk�lsõ holdjai keringenek retrogr�d ir�nyban. Retrogr�d kering�se miatt a Neptunusszal fenn�ll� �rap�ly-k�lcs�nhat�s spir�lisan befel� mozgatja, m�gpedig olyan m�rt�kben, hogy a k�vetkezõ 10 - 100 milli� �ven bel�l sz�tszakadhat, vagy neki�tk�zhet a Neptunusznak. A Tritont Lassell fedezte fel 1846-ban n�h�ny h�ttel a Neptunusz felfedez�se ut�n. A Voyager-2 visszatekintve a Neptunusz fel� ezt a k�pet k�sz�tette a Neptunuszr�l. A k�p jobb als� sark�ban a Triton l�that�.

A szint�n kicsi Nereidet Kuiper fedezte fel 1949-ben. A legk�lsõ hold, a bolyg�t�l 5,51 milli� km t�vols�gban kering, val�sz�nûleg egy befogott kisbolyg�.

A Triton a Neptunusz legnagyobb holdja, az eddig megl�togatott �gitestek k�z�l a leghidegebb. �tm�rõje 2700 km. Sziklakem�nys�gû, - 235 �C-os nitrog�nbõl �s met�nb�l �ll� j�gk�reg bor�tja. A dermesztõ hideg ellen�re a hold vulk�nikusan akt�v, �s a felsz�ne repedezett, ahol megolvadt, ott �jrafagyott. A Triton d�li p�lus�nak k�rny�k�n nitrog�ngejz�rek vannak, melyekbõl fekete porcsom�k l�vellnek ki 8 km magass�gra. A ritka nitrog�nbõl �s met�nb�l �ll� l�gk�rben a szelek a port 150 km-re is elhordj�k, korommal cs�kozva be a Triton felsz�n�t. Nitrog�nbõl �s csek�ly mennyis�gû met�nb�l �ll� ritka l�gk�re van. A felsz�ni l�gnyom�s a f�ldi�nek mind�ssze t�zezred r�sze. L�gk�r�t is a felsz�n�rõl kisziv�rg� g�zoknak k�sz�nheti, hiszen a t�megvonz�sa gyeng�bb, minthogy t�nyleges l�gk�rt tarthatna k�r�l�tte.

A Proteus a Neptunusz hatodik holdja, �s a m�sodik legnagyobb. A Neptunuszt�l m�rt t�vols�ga 117 600 km, �tm�rõje 418 km (436 x 416 x 402). 1989-ben fedezte fel a Voyager-2. B�r nagyobb, mint a Nereid, az�rt nem fedezt�k fel kor�bban, mert nagyon s�t�t �s olyan k�zel van a Neptunuszhoz, hogy ennek f�nye elhom�lyos�tja. A Proteus szab�lytalan (nem g�mbszerû), �s val�sz�nûleg k�r�lbel�l olyan nagy, amekkora egy szab�lytalan alak� �gitest lehet, mielõtt gravit�ci�ja g�mbszerûbb alakba rendezn�. A kr�teres felsz�nen nem l�that�k geol�giai aktivit�s jelei.

A Nereid A Nereid p�ly�j�nak a legnagyobb az excentricit�sa a Naprendszer �sszes nagyobb �gitestje k�z�l. A Neptunuszt�l m�rt t�vols�ga 1 353 600 km-tõl 9 623 700 km-ig v�ltozik. A Nereid szokatlan p�ly�ja azt mutatja, hogy val�sz�nûleg egy befogott kisbolyg�, vagy Kuiper-�vbeli objektum. 1949-ben Kuiper fedezte fel.