Szaturnusz

A Szaturnusz a Napt�l a hatodik, m�ret�t tekintve a m�sodik legnagyobb bolyg�.

Napt�l m�rt t�vols�ga: 1,429,400,000 km (9.54 CSE)

egyenl�t�i �tm�r�: 120,536 km; sarki �tm�r�: 108,728 km

t�meg: 5.688e26 kg

 A Szaturnusz felsz�ne, l�gk�re

A Szaturnusz a g�zbolyg�k csal�dj�ba tartozik, �s elt�rõen a F�ld t�pus� �gitestektõl nincs szil�rd felsz�ne, fel�p�t�se a Jupiter�hez hasonl�. A Szaturnusz l�gk�re hidrog�nbõl �s hidrog�nvegy�letekbõl, valamint h�liumb�l �ll. (Hasonl� a Jupiter�hez, csak ott kicsit nagyobb a h�liumtartalom.) Hasonl�an a Jupiterhez a Szaturnusz k�tszer annyi hõt bocs�t ki, mint amennyi a bolyg�ra �rkezik. Mivel a Szaturnusz kisebb t�megû, mint a Jupiter, sokkal gyorsabban hûlt le, ami lehetõv� tette, hogy a h�lium cseppecsk�k form�j�ban kicsap�djon. Ez esõszerûen lehull a bolyg� belsej�ben, mi�ltal a l�gk�r h�liumban elszeg�nyedik, a belsõ r�sz viszont felmelegszik.

A Szaturnusz korongja hat�rozottan s�rg�nak tûnik, egyenl�tõi ter�letei enyh�n v�r�sesek, �vei barn�s, sarkvid�kei pedig k�kessz�rke �rnyalat�ak. E sz�nek alkalmank�nt m�dosulhatnak. Val�sz�nûleg ez lehet a nagyobb hõkibocs�t�s oka. A Szaturnusz l�gk�r�nek sz�lviharai, l�g�rv�nyei, hull�mai �s egym�ssal k�lcs�nhat�sban l�võ foltjai arr�l tan�skodnak, hogy e k�l�n�s vil�g belsej�bõl a hõ hevesen �ramlik kifel�.

A Szaturnusz m�gneses tere erõs, �s m�gneses mezej�nek tengelye 1 fokos sz�gben hajlik a forg�stengely�hez.

A Szaturnusz gy�r�i

A gyûrûrendszer a Szaturnusz felhõzete felett 7000 km magass�gban kezdõdik, �s eg�szen 74 000 km-ig terjed a vil�gûrbe. A gyûrûk az �tm�rõj�kh�z k�pest olyan v�konyak, mint egy labdar�g�p�lya ter�let�re sz�tter�tett �ri�si selyempap�r. A gyûrûk egyike sem vastagabb n�h�ny t�z m�tern�l, �s mindegyik milli�nyi v�zj�g r�szecsk�bõl, valamennyi porb�l �s n�mi f�mes anyagb�l �ll.

A r�szecsk�k m�rete j�gkock�nyi m�rettõl akkora darabokig terjed, mint egy h�ztart�si hûtõg�p, vagy m�g nagyobbak. Mindegyik r�szecske val�j�ban a bolyg�nak egy holdacsk�ja, �s mindegyiknek megvan a maga p�ly�ja.

Mindegyik gyûrû sok gyûrûcsk�bõl �ll, �s felt�telezik, hogy a gyûrûk k�z�tt keringõ kis holdak gravit�ci�s hat�sa tereli a r�szecsk�ket �gy, hogy a r�szecsk�k kis�prõdnek bizonyos p�ly�kr�l, �s s�vokba koncentr�l�dnak. P�ld�ul az F gyûrût fel�p�tõ r�szecsk�ket k�t terelõhold, a Pandora �s a Prometheus gravit�ci�s hat�sa rendezte keskeny sz�lakba.

F�ldi t�vcs�veken �t szeml�lve a Szaturnusz gyûrûrendszer�t hossz� ideig h�rom k�l�n �sszetevõbõl �ll� rendszernek ismert�k. A legk�lsõ gyûrû volt az A gyûrû, melyet a 4000 kilom�teres Cassini-r�s v�lasztott el a legf�nyesebb B gyûrûtõl, a legbelsõ pedig a C vagy F�tyolgyûrû. A Szaturnusz gyûrûi pontosan a bolyg� egyenl�tõi s�kj�ban fekszenek. Egy teljes Szaturnusz-�v leforg�sa alatt a bolyg� gyûrûrendszer�t "alulr�l" �s "fel�lrõl" egyar�nt szem�gyre vehetj�k. Amikor a Szaturnusz valamelyik napfordul�pontja k�zel�ben j�r, vagyis amikor a bolyg� forg�stengelye �ppen fel�nk -illetve tõl�nk el- mutat, az �gitest majdnem k�r alak�nak l�tszik. Ekkor t�rul fel elõtt�nk legszebben a gyûrûrendszer, ekkor vehetj�k szem�gyre fel�let�nek legnagyobb h�nyad�t. Ahogy a bolyg� k�zeledik egyik vagy m�sik nap�jegyenlõs�g�hez, teh�t azokhoz a helyzeteihez, ahol gyûrûj�t �ppen �l�rõl figyelhetj�k meg, egyre jobban szem�nkbe �tlik ellipszoid�lis alakja, amely j�csk�n lapult. Egyenl�tõi sugara 10%-kal haladja meg a pol�ris sugar�t. A szaturnuszi nap�jegyenlõs�gek idej�n a gyûrûrendszer hajl�ssz�ge minim�liss� v�lik, a gyûrûk csup�n keskeny vonalk�nt figyelhetõk meg, sõt esetleg n�h�ny �r�ra -am�g a F�ld �thalad a gyûrûk s�kj�n- l�tsz�lag el is tûnhetnek. A Szaturnusz l�tsz�lagos f�nyess�ge nagym�rt�kben f�gg att�l, hogy l�t�ir�nyunkkal mekkora sz�get z�r be a bolyg� gyûrûrendszer�nek s�kja.

A Szaturnusz holdjai

A Szaturnusznak t�bb mint 20 holdja van, 18 holdj�nak van neve, t�bb holdja van mint b�rmelyik m�s bolyg�nak. Biztos azonban, hogy tov�bbi kism�retû holdak v�rnak felfedez�sre.
A bolyg� k�z�ppontj�t�l m�rt t�vols�guk 133600 kilom�tertõl majdnem 13 milli� kilom�terig terjed.
Az ismert holdak m�rete a Naprendszer m�sodik legnagyobb holdj�nak (Tit�n) 5150 km-es �tm�rõj�tõl a Naprendszer m�sodik legkisebb ismert holdj�nak a Pannak (a Mars Deimoszn�l alig nagyobb) 20 km-es �tm�rõj�ig terjed.

N�gy holdnak (Thetys, Iapetus, Dione, Rhea) az �tm�rõje 1000 km felett van (1060 - 1530 km), nyolcnak az �tm�rõje 80 �s 500 km k�z�tti, m�g a t�bbi hold �tm�rõje 40 km alatt van. A legk�lsõt, a Phoeb�t kiv�ve valamennyi direkt kering�sû hold.
A k�p a Voyager-1 �ltal 1980. november�ben k�sz�tett k�pekbõl lett �sszerakva. A k�p elõter�ben a Dion l�that�. Balra fenn az Epimetheus �s a Rhea a Szaturnusz gyûrûi mellett. Jobbra a Szaturnusz gyûrûi alatt az Enceladus, Mimas, Tethys, and Iapetus (jobbra lenn). A felhõvel bor�tott Tit�n a jobb felsõ sarokban l�that�.

A Thetys �s a Mimas felsz�n�n hatalmas becsap�d�si kr�terek l�tszanak. Pl. az Odysseus-kr�ter �tm�rõje 400 km a csup�n 1050 km �tm�rõjû Thetys holdon. A becsap�d�s alaposan megr�zk�dtathatta a Thetyst , amely a kr�terrel ellent�tes oldalon �jraform�l�dott: egy hatalmas , 5 km m�ly, 100 km sz�les �s 2000 km hossz� szurdokv�lgy keletkezett. A becsap�d�sok, amelyek a Tethysen �s a Mimason voltak feltehetõen t�rmel�ket vetettek szanasz�t , amik hozz�ad�dtak a Szaturnusz gyûrûihez. A Szaturnusz n�h�ny k�lsõ holdja k�z�s p�ly�n kering. Felt�telezik, hogy ezek valaha egyetlen testet alkottak. A Phobe, a legk�lsõ hold ellenkezõ ir�nyban kering, mint a t�bbi. Az elsõ hold amit csillag�szati f�nyk�pfelv�telen fedeztek fel (1898-ban)

A Tit�n
5150 km-es �tm�rõj�vel a Naprendszer m�sodik legnagyobb holdja. A Szaturnuszt�l a holdak p�lyasug�r szerinti sorrendj�ben a tizen�t�dik.
Szaturnuszt�l m�rt t�vols�ga 1221830 km.
A Tit�n az egyetlen olyan hold a Naprendszerben, amelynek vastag l�gk�re van. L�gk�r�ben fõk�nt nitrog�n (85 - 95%), argon (5 - 10%) �s met�n (1%) mutathat� ki, �s nyomokban szerves vegy�letek, et�n �s etin. A Tit�n rejtõzk�dõ fel�lete m�lyhût�tt eml�ke lehet annak, hogyan alakulhatnak ki egyszerû g�zokb�l fejlettebb szerves molekul�k, melyek az �let elõfut�rai.  1980-ban a Voyager-1 mintegy 6500 km t�vols�gban rep�lt el a Tit�n mellett. Adatai szerint a felsz�ni l�gnyom�s kb. 2-szer akkora, mint a F�ld�n a tenger szintj�n. A Tit�n felsz�n�t val�sz�nûleg foly�kony met�nb�l �ll� hatalmas �ce�nok bor�tj�k.
A Tit�n feler�szt val�sz�nûleg szilik�tmagb�l �ll, m�sik fel�nek t�bbs�g�t pedig a v�zbõl �s met�nj�gbõl �ll� takar� alkotja. Talajmenti hõm�rs�klete kb. 95 K, l�gk�ri nyom�sa pedig m�sf�lszerese a f�ldi�nek.
A Tit�nt m�r eg�szen kicsi t�vcsõvel is meg lehet figyelni. Ez�rt fedezhette fel Huygens m�r 1655-ben.

A Dione

a Szaturnusz tizenkettedik ismert holdja, a Szaturnuszt�l m�rt t�vols�ga 377 400 km , �tm�rõje 1120 km . (A Tethys n�la csak alig kisebb. ) Cassini fedezte fel 1684-ben. A Dione sûrûs�ge 1,43 g/cm3, amivel a legnagyobb sûrûs�gû Szaturnusz hold.

A Rhea

a Szaturnusz tizennegyedik ismert holdja, �s a m�sodik legnagyobb. Szaturnuszt�l m�rt t�vols�ga 527040 km, �tm�rõje 1530 km . Cassini fedezte fel 1672-ben.

A Mimas

a Szaturnusz hetedik holdja, Szaturnuszt�l m�rt t�vols�ga 185 520 km, �tm�rõje 392 km. Herschel fedezte fel 1789-ben. Felsz�n�n �ri�si becsap�d�si kr�ter l�that�, melynek �tm�rõje 135 km, Herschellrõl nevezt�k el. A kr�ter �tm�rõje kiteszi a hold �tm�rõj�nek az egyharmad�t. A s�nc, amely a kr�tert k�r�lveszi, csaknem 10 km magas, �s k�z�ppontj�ban egy kb. 6 km magas hegycs�cs emelkedik. (Olyan mintha szeme lenne.) Feltûnõek rajta a k�regreped�sek is.