B�r a fekete lyukak l�tez�s�nek lehet�s�ge m�r Laplace munk�iban (Exposition du Systeme du Monde, II. 305 [1789]; Allgemeine geographische Ephemeriden, 603 [1799], magyar ford�t�sa: Fizika 1978, 273. o.) is felmer�lt, n�h�ny �vtizeddel ezel�ttig ezek az egzotikus objektumok csup�n elm�leti fizikusok sz�k k�r�nek matematikai "j�t�kszerei" voltak. Az �szlel�si �s detekt�l�si technik�k rohamos fejl�d�s�nek k�sz�nhet�en azonban ma m�r �ltal�nosan elfogadott, hogy sok galaxis k�zpontj�ban t�bb milli� napt�meg� fekete lyuk foglal helyet, illetve az, hogy bizonyos t�meghat�r feletti csillagok fejl�d�s�nek v�g�llom�sa is ilyen – igaz, az el�bbin�l nagys�grendekkel kisebb t�meg� – objektum. A fekete lyukak a k�rnyezet�kre gyakorolt gravit�ci�s hat�suk, az �ltaluk gerjeszett r�szecskesug�rz�sok, anyagkif�v�sok (jetek), illetve a k�r�l�tt�k l�v� anyagbefog�si korongok r�v�n ismerhet�k fel.

F�reglyuk, ahogyan a legt�bb (tudom�nyos) fantasztikus filmben elk�pzelik.
[www.universetoday.com]

A f�reglyukak a fekete lyukakhoz hasonl�an szint�n az �ltal�nos relativit�s elm�let�b�l k�vetkez� matematikai (topol�giai) objektumok, melyek a t�rid� k�t, esetenk�nt egym�st�l t�voli pontj�t k�tik �ssze alag�tszer�en. Az elk�pzel�s Hermann Weyl n�met matematikust�l, m�g az elnevez�s John Wheeler amerikai fizikust�l sz�rmazik, s azon az anal�gi�n alapszik, hogy egy f�reg (kukac) is jelent�sen ler�vid�theti �tj�t egy alma k�t pontja k�z�tt, ha nem az alma fel�let�n jut el A-b�l B-be, hanem �tr�gja mag�t a gy�m�lcs�n. A f�reglyuk sz�jai k�zel�ben a t�rid� elkezd g�rb�lni, a maxim�lis g�rb�letet a sz�jakat �sszek�t� torokban �ri el. A f�reglyukaknak t�bb fajt�ja k�pzelhet� el. �sszek�thetik ugyanannak az univerzumnak k�t pontj�t, de funkcion�lhatnak k�t p�rhuzamos univerzum k�z�tti "kapuk�nt" is. Ez ut�bbiakat gyakran Schwarzschild-f�le f�reglyukaknak vagy Einstein-Rosen hidaknak is h�vj�k. Ha a f�reglyuk �tj�rhat� (traversable), akkor a torkon kereszt�l anyag juthat �t az egyik sz�jb�l a m�sikba. A legt�bb, az �tj�rhat�s�got megenged� matematikai megold�s felt�tele egy hipotetikus anyagforma (exotic matter) l�tez�se is a torok k�zvetlen k�rnyezet�ben, amelynek negat�v az energias�r�s�ge.

A fekete lyukakt�l elt�r�en a f�reglyukak l�tez�s�re ma m�g nincs �szlel�si bizony�t�k. Alexander Shatskiy, a moszkvai Lebegyev Fizikai Int�zet munkat�rsa felv�zolt egy elk�pzel�st, hogyan lehetne ezen objektumok hat�s�t megfigyelni, illetve hogyan lehetne megk�l�nb�ztetni �ket a fekete lyukakt�l.

A f�reglyukak a t�rid� k�t, egym�st�l egy�bk�nt t�voli A �s B pontj�t k�thetik �ssze.
[www.universetoday.com nyom�n]

A f�reglyukak legjellemz�bb r�sze az �tj�r�, a torok, melynek k�zel�ben a t�rid� g�rb�lete nagyon nagy, el�ri a hasonl� t�meg� fekete lyukak �n. esem�nyhorizontja k�r�li g�rb�let�t. Az esem�nyhorizont az a hat�r egy fekete lyuk k�r�l, amelyen bel�li esem�nyek m�r nincsenek hat�ssal a k�lvil�gra. Az esem�nyhorizonton bel�lr�l indult f�nysug�r soha nem tud kijutni onnan, illetve az esem�nyhorizontot k�v�lr�l �tl�p� dolgok v�gleg elvesznek a k�lvil�g sz�m�ra. A fekete lyuk �s a f�reglyuk k�z�tti legfontosabb k�l�nbs�g, hogy az ut�bbinak nincs esem�nyhorizontja.

Ha anyagi r�szecsk�k �t tudnak jutni a f�reglyukon, akkor a f�ny, illetve b�rmely elektrom�gneses sug�rz�s is. Ezen alapul Shatskiy m�dszere, akinek vizsg�latai szerint egy egyenletes fel�leti intenzit�st produk�l� forr�sb�l �tjutott elektrom�gneses sug�rz�s intenzit�s�nak a m�sik oldali sz�j k�r�l jellegzetes sz�g szerinti eloszl�sa van. A sz�l�n, a f�reglyuk sz�j�nak megfelel� t�vols�gn�l nagy, a k�zepe fel� egyre cs�kken az intenzit�s, a centrumban, azaz a f�reglyuk tengely�ben pedig minim�lis, f�ggetlen�l a sug�rz�s hull�mhossz�t�l. Azaz a megfigyel� a f�reglyuk k�r�l egy f�nygy�r�t l�thatna, aminek k�ls� sz�le �les, bels� sz�le pedig fokozatosan halv�nyul. A tengely ir�ny�ban �tl�thatna a f�reglyukon, s ak�r csillagokat figyelhetne meg az univerzum norm�l tartom�nyaib�l.

F�reglyukon �tjut� fotonok sz�g, illetve a h �tk�z�si param�ter szerinti eloszl�sa. Az �tk�z�si param�ter a foton bees�si ir�ny�nak a f�reglyuk tengely�t�l m�rt t�vols�ga.
[Alexander Shatskiy]

A f�reglyukak �ltal gener�lt sug�rz�si gy�r�k megfigyel�se ma m�g nem lehets�ges, ehhez a maiakn�l l�nyegesen jobb felbont�s� r�di�interferom�terek kellen�nek, melyekkel r�szletesen lehet tanulm�nyozni olyan extr�m ter�leteket, p�ld�ul galaxismagokat, ahol els�sorban lehet sz�m�tani f�reglyukak felbukkan�s�ra.

Term�szetesen nem szabad elfelejtkezn�nk arr�l, hogy a f�reglyukak l�tez�s�nek elm�leti lehet�s�ge m�g nem jelenti azt, hogy val�j�ban is l�teznek. De ha l�teznek is, val�sz�n�leg nagyon instabil k�pz�dm�nyek, �gy felhaszn�l�suk b�rmilyen t�r- vagy id�beli utaz�sra egyel�re a fikci�k k�r�be soroland�...