Ezt a r�szt r�gt�n azzal kezden�m, hogy szerintem az id� mint fizikai realit�s nem l�tezik. A term�szetben vannak folyamatok, a folyamatok pedig esem�nyek l�ncolat�b�l �p�lnek fel. Az esem�nyek l�ncolat�t pedig ok-okozati viszonyok alak�tj�k ki. Mi emberek ezt a l�ncolatot az id� tel�sek�nt fogjuk fel �s hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy az id� �ppen olyan konkr�t fizikai dolog mint pl. az anyag. Szerintem az anyagi folyamatok val�ban zajlanak, az id� pedig csak a mi felfog�sunkban l�tezik. Az einsteini relativit�s elm�let szerint az id�t tetemesen megny�ltnak m�rhetj�k a saj�t id�nkh�z viszony�tva a hozz�nk k�pest gyorsan mozg� rendszerben. Az id� megny�l�sa azt a gondolatot keltheti benn�nk, hogy az id�nek fizikai jellemz�i vannak. De az id� megny�l�sa csak egyfajta viszony�t�si dolog, az egym�shoz k�pest mozg� rendszerek sebess�g-viszonyaib�l ad�dik. Term�szetesen sz�molunk az id�vel, a legt�bb fizikai k�pletben szerepel. Ez rendben is van, mert egyfajta m�rc�t ad a folyamatok le�r�s�ra. De �gy gondolom, hogy nem lehet azt mondani, hogy itt van az id� a maga fizikai val�s�g�ban. Hogy az id�t m�rni is lehet szint�n f�lre�rt�sre vezethet, mert akkor is csak fizikai folyamatokr�l van sz�, amelyeknek az ism�tl�d� szakaszait haszn�ljuk fel a m�r�sre.

Az id� fenti �rtelmez�se szerint az id�szakaszok a v�gtelens�gig oszthat�k, hiszen az id� csak a mi felfog�sunk szerint l�tezik. De ha azt is figyelembe vessz�k, hogy id�-fogalmunk az esem�nyek l�ncolat�t t�kr�zi, akkor azt kell megvizsg�lnunk, hogy vajon van-e olyan szitu�ci� amelyn�l ez a l�ncolat m�r nem �rtelmezhet� vil�gosan. Ez a helyzet pedig az �srobban�st k�vet� 10^(-43)m�sodpercen bel�l volt, ezt nevezik a Planck-id�nek. Ezen id�tartamon bel�l a t�r m�rete 10^(-33)cm (Planck-t�vols�g) volt. Az Univerzum ezen f�zis�ban a Heisenberg-f�le hat�rozatlans�g volt a m�rt�kad� t�rv�ny, ahol a t�r �s az id� teljesen egym�sba mos�dott. Ebben az esetben nem lehet besz�lni esem�nyekr�l, folyamatokr�l. Ez�rt a vil�gunkban megszokott id�vel csak a robban�st k�vet� 10^(-43)s eltelte ut�n sz�molhatunk. Ez a pont volt a val�s id� kezdete. Egy�bk�nt jelen vil�gunkban sem �rtelmezhet� az id� a Planck-t�vols�gon bel�li t�rtartom�nyban. B�r elvileg az id� a v�gtelens�gig oszthat�, a val�s�g azonban egy pont ut�n g�tat szab az id� tov�bbi oszthat�s�g�nak. Tekinthetj�k �gy is, hogy az id� kvantuma a 10^(-43)s.

Hogyan lehet akkor m�gis le�rni az id�t? �nmag�ban sehogy sem, de ha a fizikai folyamatok szempontj�b�l k�zel�tj�k meg a dolgot, akkor m�r mondhatunk r�la valamit. A legjobb ha e c�lb�l a periodikus v�ltoz�sokat vessz�k alapul. A rezg�sek szinte minden�tt jelen vannak. Ha csak arra gondolunk, hogy az elemi r�szecsk�knek hull�m term�szet�k is van, akkor m�r a rezg�sekn�l vagyunk, mert hull�m nincs rezg�s n�lk�l. Mib�l ad�dik ez a hull�mterm�szet? Ha a h�rok olyan szerkezet�re gondolunk mintha rug�k lenn�nek, akkor ezek kilazulva rezeghetnek is, s�t �t is adhatj�k egym�snak a rezg�seket, ami a hull�mok kialakul�s�t jelenti. Az elemi r�szecsk�k h�rok sokas�g�b�l tev�dnek �ssze. A r�szecsk�t fel�p�t� h�rok rezg�sei �sszegz�dnek �s felharm�nikust hoznak l�tre. Egy ilyen r�szecske azon t�l, hogy a h�rok csom�ba kapcsol�d�sa r�v�n j�tt l�tre (ez k�pviseli a r�szecske-jelleget) egyfajta rezg�s�llapottal (saj�t-rezg�s) is jellemezhet� (ennek terjed�s�b�l ad�dik a hull�m-jelleg). Egy atomb�l kiindul� hull�m nem �ll meg az atom hat�r�n�l, hanem azt a szabad h�rok is tov�bb�tj�k valameddig. Ez�rt van az, hogy egy atomi r�szecsk�t le�r� hull�mf�ggv�ny t�lny�lik az atomon �s nem lehet pontosan meghat�rozni egy atomnak a perem�t. A szabad h�rok, melyek a teret fesz�tik ki, m�r jobban kilazult rug�khoz hasonl�ak. Saj�t rezg�s�k csek�lyebb, de m�s r�szecsk�k �ltal gerjesztett rezg�seket tov�bb�tj�k. A rezg�sek folyamat�nak (a sorrendis�g �s egy�tt-t�rt�n�s) le�r�s�hoz bevezetj�k az id�t. A mindennapi gyakorlatban ink�bb a mi emberi l�pt�k�nkh�z k�zelebb �ll� folyamatokat szoktuk haszn�lni az id� m�r�s�re, mint a F�ld kering�s�t a Nap k�r�l. Ezt azt�n oszthatjuk kisebb r�szekre vagy k�pezhet�nk nagyobb id�tartamokat is. A pontosabb m�r�s atom�r�val t�rt�nik, amelyn�l egy kit�ntetett atom fentebb eml�tett saj�t-rezg�s�t haszn�lj�k etalonk�nt.

Az egym�shoz k�pest bizonyos sebess�ggel mozg� rendszerek id�-dilat�ci�j�t a k�vetkez�k�ppen kell �rteni. Ha egy rendszer sebess�g�t a f�ny sebess�g�hez viszony�tjuk, akkor ezt a viszonyt a v/c ar�nnyal tudjuk kifejezni, ahol v a rendszer sebess�ge, c pedig a f�nysebess�g. Mivel a c egy konstans �rt�k, ez�rt az b�rmilyen sebess�ggel mozg� rendszerb�l m�rve ugyanannyi. A fenti ar�ny figyelembe v�tel�vel egy un. Lorentz-transzform�ci�t alkalmazva kisz�m�that�, hogy egy kisebb v1/c ar�ny� sebess�ggel mozg� rendszerb�l n�zve egy nagyobb v2/c ar�ny� sebess�ggel mozg� rendszer �ltal megtett �thoz sz�ks�ges id� r�videbbnek ad�dik, mintha azt a v2 sebess�ggel mozg� rendszerben m�rn�nk. Azaz a nagyobb sebess�ggel mozg� rendszer ideje megny�ltabbnak l�tszik a kisebb sebess�ggel mozg� rendszerb�l n�zve. Ha az egyik rendszer sebess�ge a m�sikhoz k�pest megk�zel�ti a f�ny sebess�g�t, akkor az id�nek ez a relat�v megny�l�sa m�r tetemes lehet. A gyorsabban mozg� rendszerben l�v� nem �rz�keli az id�-intervallumok megny�l�s�t, hiszen a saj�t id�je szerint minden a legnagyobb rendben megy, � az eltelt �let�veit ugyanannyinak m�ri, mint a m�sik rendszerben �l� vele egykor� t�rsa a saj�t id�je szerint. De a kisebb sebess�g� rendszerben �l� sz�m�ra �gy t�nik, hogy a m�sik �r�ja lassabban j�r, azaz egy adott pillanatban � kevesebbnek m�ri a m�sik �letkor�t, azaz a m�sik fiatalabbnak t�nik sz�m�ra �hozz� k�pest.

Az �bra els� r�sze k�t rendszert mutat, az egyiket �ll�nak tekintve (v1=0) a m�sik ehhez k�pest v2 sebess�ggel mozog. Mindk�t rendszerben a 6 egys�gnyi s �t megt�tel�hez 6 egys�gnyi id�re van sz�ks�g. A saj�t id�je szerint mindk�t rendszerben l�v� �gy is m�ri a megt�telhez sz�ks�ges id�t. De a v1 sebess�g� rendszerb�l n�zve (a v1 saj�tid�je szerint m�rve) a v2 rendszerbeli r�videbb id� alatt teszi meg az utat (5,7 id�egys�g). Egyben a megtett �t is r�videbbnek l�tszik. Azaz a v1 rendszerb�l n�zve a v2 ideje megny�ltnak (hosszabb id�egys�g), a hossz�s�g pedig r�videbbnek t�nik. Ha a v2 f�nysebess�ggel(c) mozogna v1-hez k�pest, akkor az id� megny�l�sa v�gtelen nagynak l�tszana, a hossz�s�g pedig v�gtelen kicsinek. Az �bra szerint ez az eset akkor �llna el�, amikor a bez�rt sz�g 90 fokos lenne. Az �bra a v1 rendszer szemsz�g�b�l mutatja a l�tsz�lagos id�-dilat�ci�t, de a v2 rendszerb�l n�zve a v1 rendszer �r�ja k�sne, hiszen relat�v sebess�gekr�l van sz�. A val�s�gban ez az eg�sz nem ilyen line�ris, de a dolog l�nyeg�nek meg�rt�se k�pletek n�lk�l tal�n �gy is el�rhet�. Az �bra m�sodik r�sze azt szeml�lteti, hogy a gyors�t�s ill. lass�t�s alkalm�val az id� egy g�rb�t �r le am�g az egyik rendszer egy m�sik rendszer sebess�g �llapot�t el�ri. Nagy t�meghez k�zeledve szint�n lelassul az id� ill. att�l t�volodva �jra gyorsabb� v�lik, hiszen a gravit�ci� �s a gyorsul�s a relativit�s elm�lete szerint megk�l�nb�ztethetetlen ebb�l a szempontb�l. Egy er�s gravit�ci�s t�rben l�v� �ra szint�n lassabban j�r mint egy gyeng�bb gravit�ci�s t�rben l�v� �ra.

A speci�lis relativit�s elm�lete
Az eg�sznek a l�nyege az, hogy a f�ny sebess�ge v�kuumban egy konstans �rt�k (~300000 km/s) f�ggetlen�l att�l, hogy milyen rendszerben (�ll� vagy mozg�) terjed. Minden m�s sebess�g ett�l csak kisebb lehet, �s az egyes mozg� rendszerek (itt inercia-rendszerekr�l van sz�) sebess�g�t a f�ny sebess�g�hez viszony�tjuk, akkor alkalmaznunk kell a Lorentz-transzform�ci�t az id�, a t�vols�g �s a t�meg eset�ben. Ha egy rendszer v sebess�ggel mozog (egyenes vonal� egyenletes mozg�st v�gez), akkor a rendszerhez tartoz� id� megny�lik, a mozg�s ir�ny�ba es� hossz�s�gok megr�vid�lnek, a tehetetlen t�meg pedig megn� a v/c f�ggv�ny�ben egy �ll�nak tekintett rendszer hasonl� fizikai mennyis�geihez m�rten, �s a k�l�nb�z� sebess�ggel mozg� rendszerek sebess�g�t sem lehet algebrai m�don �sszegezni. Mindez azt jelenti, hogy nem lehet egy "vil�g-�r�t" haszn�lni, vagy nem lehet ugyanazon m�ter r�d szerint �rtelmezni a t�vols�gokat a vil�g b�rmely pontj�n. Az egyik rendszerben egyidej�nek sz�m�t� esem�nyek egy m�sik rendszerb�l n�zve k�l�nb�z� id�pontokban t�rt�nhetnek, ill. az egyik rendszerben egy adott helyen t�rt�n� esem�nyek a m�sik rendszerb�l k�l�nb�z� helyeken l�tszhatnak. A t�r �s id� teh�t szorosan kapcsol�dik egym�shoz.

Az �ltal�nos relativit�s elm�lete
Ez m�r t�gabb �rtelemben szeml�li a fenti jelens�geket, hiszen szigor�an v�ve egyenes vonal� egyenletesen mozg� rendszerek (vagy nyugalomban l�v� rendszerek) - azaz inercia-rendszerek - nem is fordulnak el� az univerzumban. Minden kering vagy forog vagy valamilyen p�ly�t �r le, ami elt�r az egyenest�l. Mindez�rt a gravit�ci� a felel�s. Azaz ebben az elm�letben m�r a t�r �s id� mell� az anyagot is figyelembe kell venni. Az elm�let kimondja, hogy a vil�g b�rmely pontj�ban l�v� anyagra a vil�g �sszes anyag�nak gravit�ci�ja hat, azaz a t�rben pontr�l-pontra v�ltozik a gravit�ci�s hat�s. R�ad�sul a gravit�ci�s hat�s is m�sk�pp sz�moland� az egym�shoz k�pest mozg� rendszerekb�l, hiszen a t�megre is �rv�nyes a Lorentz-transzform�ci�. Mindez azt jelenti, hogy a t�r b�rmely pontj�hoz m�s �s m�s id�-intervallumok �s hosszm�rt�kek tartoznak. A pontr�l-pontra v�ltoz�s miatt pedig nem lehet eukl�d�szi t�rben sz�molni, hanem g�rb�lt teret kell alkalmazni. Ennek az elm�letnek a matematikai le�r�sa m�r ny�lv�n bonyolultabb mint a speci�lis relativit�s elm�let�, amely csak a t�r-id� kapcsolat�t vizsg�lja, elvonatkoztatva a gravit�ci�t�l, addig az �ltal�nos relativit�s elm�let az anyag-t�r-id� �sszef�gg�sben vizsg�lja a jelens�geket, �ppen a gravit�ci� egy a kor�bbit�l elt�r� �rtelmez�s�t vezetve be (er� helyett t�rg�rb�let).
A newtoni ill. az einsteini garavit�ci�s elm�let teh�t alapelveiben k�l�nb�zik egym�st�l. Newton a gravit�ci�t er�t�rk�nt kezelte, am�g Einstein a t�r g�rb�letek�nt azonos�totta. A newtoni elm�let csak bizonyos korl�tok k�z�tt igaz, hiszen k�nnyen bel�that�, hogy a nevez�ben szerepl� t�vols�g-n�gyzet miatt a z�rushoz k�zel�t� t�vols�gok eset�n a gravit�ci�s er� a v�gtelenhez tart, ami ny�lv�nval�an lehetetlen hiszen a gravit�ci�s er� olyan nagy gyorsul�st jelentene, ami miatt egy test t�ll�pn� a f�nysebess�get. Teh�t csak nagyobb t�vols�gok eset�n haszn�lhat� a k�plet. Egy�b hib�i is vannak pl. nem tartalmazza az id�t �s a t�l nagy gravit�ci� eset�n sem haszn�lhat�. De bizonyos hat�rok k�z�tt j�l m�k�dik. M�g ma is sz�molnak vele a csillag�szok.
Az einsteini elm�let m�r kik�sz�b�li a fenti probl�m�kat, viszont ez sem teljes, mert csak a makroszk�pikus vil�gra �rv�nyes, nem veszi figyelembe a kvantumfizika t�rv�nyeit. Einstein ugyan m�r ismerte ezeket a t�rv�nyeket, de ezek annyira �jak �s megh�kkent�ek voltak m�g, hogy nem tudta elfogadni a kvantumfizika furcsas�gait ("Isten nem kock�zik"). A szingularit�st az � elm�lete sem tudja le�rni.

Megjegyz�s:
A tudom�nyos vil�g Einstein neve alatt jegyzi a relativit�selm�letet, de azt meg kell eml�teni, hogy a ennek el�zm�nyei voltak: Maxwell mondta ki a f�nysebess�g konstans volt�t, Lorentz �s m�sok m�r levezett�k a transzform�ci�s egyenleteket �s m�g m�sok - f�k�nt matematikusok - m�k�dtek k�zre a g�rb�lt t�r (Riemann-f�le) fizikai alkalmaz�s�nak adapt�l�s�ban, s�t m�g a h�res t�meg-energia �sszef�gg�st is megfogalmazt�k m�r kor�bban. Einstein feles�ge (Mileva) is tev�kenyen r�szt vett az elm�let megalkot�s�ban.

Newton az id�t egy ny�lvessz�h�z hasonl�totta, egyenes, egy ir�nyba mutat, �tem�t nem v�ltoztatja. Ez volt az abszol�t id� fogalma. De m�r Einstein el�tt is r�j�ttek, hogy ez nem �gy van, az id� nem egy �lland� valami mert az egym�shoz k�pest mozg� rendszerek eset�ben nem mindegy, hogy melyik rendszerb�l m�rj�k az id�t. Ez�rt Einstein az id�t ink�bb egy foly�hoz hasonl�totta, amelynek foly�sa le is lassulhat egy sz�les mederben, de fel is gyorsulhat amennyiben a medre lesz�k�l. S�t g�rb�lt is lehet ak�rcsak a foly� kanyarulata. A mai felfog�s szerint ezt a hasonlatot annyiban m�dos�tott�k, hogy az id� folyama ak�r teljes hurkot is le�rhat, s�t el is �gazhat. Le�rhat egy olyan kanyart, amelyn�l az id� egy m�ltbeli �llapot�hoz �r vissza. Ez felveti az id�utaz�s lehet�s�g�t. Az el�gaz�son azt kell �rteni, hogy az id� k�t k�l�nb�z� kvantumt�rben folyik tov�bb, azaz egy m�sik Univerzum is keletkezik az el�gaz�skor. Az id�nek ezzel az el�gaztat�s�val lehet feloldani az id�utaz�sb�l ered� paradoxonokat, pl. olyanokat mint amelyn�l valaki visszamenve a m�ltba tal�lkozik saj�t ifj�kori �nj�vel, akit meg�l. De akkor hogyan �rhette meg a jelenkori kor�t? Az ilyen logikai bukfenc �gy oldhat� fel, hogy az id� kett�hasad, k�t kvantumt�r keletkezik, az egyik amelyik a jelenlegi �letnek megfelel�, a m�sik a halott �nnel egy�tt m�r egy �jabb vil�got jelent. Mindez azt is jelenti, hogy nem lehet csak�gy elt�nni az egyik vil�gb�l �s �tl�pni egy m�sikba, vagyis nem lehet megkett�zni magunkat egy id�utaz�ssal �s k�t id�pontban is l�tezni, mik�zben mi ugyanazok maradunk. Hal�lunk bek�vetkezt�vel sem t�n�nk el a vil�gb�l, test�nk egy darabig m�g egyben marad, majd fokozatosan sz�toszlik, de a test�nket fel�p�t� atomok - sz�tsz�r�dva ugyan - m�g nagyon sok�ig megmaradnak, �s test�nk atomjainak jelent�s r�sze �j �letek fel�p�t�s�ben vesz r�szt. A l�lekkel kapcsolatos k�rd�sek boncolgat�sa pedig nem a fizika feladatk�re mert a fizika csak az anyagi vil�g t�rv�nyeinek megismer�s�t t�zte ki c�lk�nt. Felvet�dhet a negat�v id� gondolata is annak kapcs�n amikor az esetleg z�rt Univerzum a t�gul�s ut�n visszafordul �sszeh�z�d�sba. Ilyenkor a dolgok gyakorlatilag ford�tva t�rt�nn�nek, mint a t�gul�skor, hasonl�an ahhoz mint amikor egy filmet h�trafele j�tszanak le. Ez azt a gondolatot sz�lheti, hogy az id� negat�vv� v�lva visszafele p�r�g. Az Univerzumot k�v�lr�l n�zve val�ban ez lenne a l�tszat. Val�j�ban m�gsem �gy van. Az esem�nyek l�ncolata nem fordulna meg, vagy m�s megk�zel�t�sben az ok-okozati viszonyok tov�bbra is fennmaradn�nak. Az id� teh�t ugyan�gy el�re p�r�gne, mik�zben a galaxisok egyre k�zeledn�nek egym�shoz eg�szen az egy pontba val� �sszeoml�sig. De addig am�g m�g egy�ltal�n lehets�ges lenne az �let a csillag�szok m�g sok�ig a v�r�seltol�d�st m�rn�k a k�keltol�d�s helyett, mert m�g mindig az �sszezuhan�s el�tti korszak fel�l �rkez� f�nyt l�tn�k. Ha t�rt�netesen �ppen m�r meg is t�rt�nt volna a visszafordul�s zsugorod�ss�, �szre sem venn�nk, az �let ugyan�gy zajlana tov�bb. T�bb milli�rd �v ut�n az �let ny�lv�n megsz�nne a megemelkedett h�m�rs�klet, az er�s sug�rz�sok �s az �tk�z�sekb�l ered� kataklizm�k miatt.

A fentiek �rtelm�ben mondhatjuk, hogy az id� sem abszol�t. Ez azt jelenti, hogy az id�t is tekinthetj�k g�rb�ltnek ak�rcsak a teret. �s ezzel el is �rkezt�nk az egys�ges t�rid� szeml�lethez.