A relativit�s elm�lete szerint a teret �s az id�t egy egys�gk�nt kell kezeln�nk, ha meg akarjuk �rteni a vil�gban zajl� folyamatokat. A folyamatok elemei az esem�nyek, amelyek t�rben �s id�ben adhat�k meg. Minkowski vezetett be egy koordin�ta-rendszert, amelyben �br�zolhat�k az esem�nyek. Ez egy n�gy dimenzi�s rendszer, amelyb�l h�rom dimenzi� a t�r h�rom dimenzi�j�nak felel meg, a negyedik dimenzi� pedig az id�. Mivel n�gy dimenzi�t a s�kban nem tudunk �br�zolni, ez�rt a t�r h�rom dimenzi�j�t egy dimenzi�val helyettes�tj�k.

A fenti �br�kon a t�r h�rom dimenzi�j�t k�k sz�nnel �br�zoltam, az id� dimenzi�j�t pedig pirossal. A h�rom �bra a t�r �s id� viszony�t mutatja a k�l�nb�z� vil�g-modellek eset�n, ahol T egy vonatkoztat�si id�-tengely, amely valamennyi �br�n szerepel. Mindh�rom �br�n berajzoltam egy F folyamatot, amelynek k�t esem�ny�t is (E1, E2) felt�ntettem. Az esem�nyek term�szetesen t�rben �s id�ben adhat�k meg, ez�rt az �br�kon a megfelel� t�r �s id� koordin�t�k metsz�spontj�ban tal�lhat�k.
Az a.�br�n a Minkowski-f�le t�rid� �br�zol�s van felt�ntetve. L�that�, hogy az esem�nyekhez tartoz� id�-koordin�t�k (T1, T2) p�rhuzamosak a T vonatkoztat�si id� egyenes�vel.
A b.�br�n a t�r koordin�t�t egy k�rrel helyettes�tette Einstein, mondv�n hogy ez jobban szeml�lteti azt, hogy a t�r v�ges de m�gis hat�rtalan. Ez egy �lland� �llapot� vil�got �br�zol, ahol a t�r v�ltozatlan, ez�rt az id� m�l�s�val a t�r g�rb�je is v�ltozatlan. Einstein ezt egy kozmol�giai konstanssal fejezte ki. A t�rid� itt egy mindk�t ir�nyban v�gtelen hengerfel�lettel adhat� meg. Enn�l az elgondol�sn�l az id�nek nem volt kezdete �s nem lesz v�ge sem. Az E1 �s E2 esem�nyeken �tmen� T1 �s T2 id�-egyenesek itt is p�rhuzamosak a T id� egyenes�vel �s alkot�i a henger-fel�letnek.

A c.�bra m�r a Hubble-f�le vil�g-modellt �br�zolja. Eszerint a t�r az id� el�re haladt�val t�gult. Ez�rt a t�r koordin�ta k�r�nek sugara n�vekszik. Ha itt megfigyelj�k az F folyamat k�t esem�ny�hez tartoz� id�k egyeneseit, akkor azok �ppen a k�p alkot�i, azaz sz�get z�rnak be a T egyenessel. Ez azt jelenti, hogy a val�s id� m�r megny�ltabb a T viszony�t�si id�h�z k�pest, de nem v�ltozik az �teme a t�r n�veked�se k�zben.

A kozmol�gia tudom�ny�ban az elm�lt �vsz�zadban t�bb jelent�sebb vil�g-modell sz�letett. Kor�bban azt gondolt�k, hogy a vil�g nagyj�b�l v�ltozatlan. �r�k id�kt�l l�tezett a szint�n v�ltozatlan t�rben. Igaz, hogy a vil�got a galaxisunkkal azonos�tott�k, mert azt gondolt�k, hogy minden amit l�tnak a Tej�t r�sze. Einstein is ebben a hitben volt amikor megalkotta a t�rid� egyenleteit �s hogy az egyenletek kifejezz�k a t�r �lland�s�g�t bevezetett egy szorz� �lland�t, melyet kozmol�giai konstansnak (lambda) nevezett el. Az �gy le�rt vil�got �lland� �llapot� vil�g-modellnek nevezz�k.

Nem sokkal ezut�n Hubble, aki a v�ltoz� csillagokat figyelve r�j�tt, hogy egyr�szt a vil�g nagys�grendekkel nagyobb a Tej�tn�l, mert galaxisok sokas�g�t �szlelte, amelyek messze t�l voltak a galaxisunkon. M�sr�szt arra is r�j�tt, hogy ezek a galaxisok valamennyien t�volodnak egym�st�l. Ez azt jelentette, hogyha az id�ben visszafele megy�nk, akkor ezek egyre k�zelebb voltak egym�shoz, azaz valamikor egy pontb�l rep�ltek sz�t. A vil�gnak teh�t volt kezdete, egy robban�sban sz�letett �s ezt a robban�st Nagy Bumm-k�nt emlegetj�k. Amikor Einsteint is meggy�zte err�l, Einstein legnagyobb t�ved�s�nek nevezte ezt az �lland�t. Az �gy m�dosult vil�g-modellt �srobban�s-elm�letk�nt szokt�k nevezni. Azt a fizikai t�rv�nyekkel le�rhatatlan pontot, amib�l a vil�g sz�rmazott, szingularit�snak nevezik a matematik�ban. Eszerint az elm�let szerint nincs �rtelme annak a k�rd�snek, hogy mi volt az �srobban�s el�tt, mert nem volt sem anyag sem t�r sem id�. Ezek mind az �srobban�s pillanat�ban sz�lettek meg.
A galaxisok egym�st�l val� t�volod�s�nak igazol�s�ra a v�r�s-eltol�d�s m�r�se ad bizony�t�kot. Ez az optikai doppler-effektussal magyar�zhat�. Mint ahogy egy k�zeled� vagy t�volod� hangforr�s hangmagass�ga megv�ltozik, ez hasonl� m�don t�rt�nik a k�zeled� vagy t�volod� f�nyforr�sb�l indul� f�ny hull�mhossz�nak megv�ltoz�s�val. T�volod�s eset�n a hull�mhossz megn�, melyet az al�bbi �bra szeml�ltet. A t�volod�s k�tf�le m�don is t�rt�nhet: vagy a v�ltozatlan t�rben az objektumok saj�t mozg�sa r�v�n, vagy a t�r megny�l�sa eset�n a t�rben �ll� objektumok is t�volodnak egym�st�l. �ltal�ban a k�tf�le eset egy�tt fordul el�, de nagyl�pt�kben a relat�v v�r�s-eltol�d�s a m�rvad�.

Ez az elm�let m�g kieg�sz�lt azzal a felismer�ssel, hogy a t�r nem egyenletesen t�gult az id�ben, hanem r�gt�n a kezdet ut�n volt a t�rnek egy igen intenz�v felf�v�d�sa, ami k�s�bb �tment egy egyenletesebb t�gul�sba. Ezzel j� n�h�ny olyan probl�m�t meg lehetett magyar�zni, amit az addigi elm�letek alapj�n nem. Ilyenek voltak a t�r kisimul�sa, a horizont-probl�ma megmagyar�z�sa, stb. A t�r kisimul�sa eredm�nyezte azt, hogy a vil�got ma nagyl�pt�kben m�rve homog�nnek �s izotr�pnak l�tjuk. A horizont-probl�m�t az jelentette, hogy a kozmikus sug�rz�st ellent�tes ir�nyokb�l m�rve annak h�m�rs�klete gyakorlatilag azonosnak ad�dik. De ez felveti azt a k�rd�st, hogy az Univerzum egym�st�l olyan t�vol l�v� r�gi�i k�z�tt hogyan alakulhatott ki a kozmikus sug�rz�s h�m�rs�klet�nek kiegyenl�t�d�se, amikor ahhoz m�r a f�nysebess�gn�l nagyobb sebess�gre lenne sz�ks�g. A felf�v�d�s-elm�let megoldja ezt a probl�m�t, mert a felf�v�d�s el�tt a t�r m�g kicsi volt �s a h�m�rs�klet kiegyenl�t�d�s megt�rt�nhetett. A t�r gyors (exponenci�lis) felf�v�d�sa viszont ezt a kiegyenl�tett �llapotot m�r nem befoly�solta.

A negyedik vil�g-modell m�r egy �jabb finom�t�sa volt az el�bbieknek. Hawking az id� probl�m�j�nak elemz�se sor�n annyiban m�dos�totta az el�z� elm�letet, hogy a kezdet nem egy pont volt, hanem egy pici (Planck-t�vols�gnyi �tm�r�j�) f�lg�mb, ahol nem lehet pontosan megmondani, hogy melyik is a kezd�pont. Ez a szeml�let azt jelenti, hogy az id� nem egy pillanat alatt sz�letett meg, hanem fokozatosan el�mer�lt. A n�gy vil�g-modellt szeml�lteti az al�bbi �bra.

Az �bra sok hasonl�s�got mutat a kor�bbi �br�n l�tottakkal. Itt is egy F folyamat esem�nyei (E1, E2, E3) szerepelnek. Az �bra h�rom r�sz�n a val�s id�k r�szid�inek (b, c, d)�sszehasonl�t�sa l�that� a T vonatkoztat�si id� egy r�szidej�vel (a). Az egyes esem�nyekhez tartoz� val�s id�k egyenesei a fel�let azon pontj�hoz h�zott �rint�k, amely pontot az esem�ny jel�li ki a t�rid� fel�leten.

Az 1.�bra az �lland� �llapot� vil�g-modellt szeml�lteti. Itt a t�rid� egy hengerfel�letet �r le. L�that�, hogy az `a` szakasz kivet�t�sei a megfelel� �rint�kre azonos nagys�g�ak �s az `a` szakasszal is megegyeznek. Az id� teh�t egyenletesen telik �s �teme a vonatkoztat�si id� �tem�vel is megegyezik. Ha a k�l�nb�z� t�rid� pontokba �r�kat helyezn�nk �s azokat egyszerre tudn�nk leolvasni akkor az �r�k nem sietn�nek vagy k�sn�nek egym�shoz k�pest.

A 2.�bra az �srobban�s-elm�letnek felel meg. A robban�s el�tt t�r �s id� n�lk�li szingularit�s volt. A robban�st k�vet�en a t�rid� egy k�pfel�letet k�pez. A T vonatkoztat�si id� kivet�t�sei a megfelel� �rint�kre ebben az esetben is azonosak, de m�r hosszabbak, mint az `a` szakasz. Az id� �s a t�r a robban�s pillanat�ban sz�letik meg �s az id� egyenletesen telik, a t�r pedig az id�ben el�re haladva egyenletes m�rt�kben t�gul. Enn�l az elm�letn�l a szingularit�sb�l t�rt�n� robban�s kiv�lt� oka megmagyar�zhatatlan, ez�rt ez kedvez a teremt�s- elm�letnek, amely szerint egy transzcendens beavatkoz�s (isteni akarat) kellett az indul�shoz.

A 3.�bra szerint az �srobban�s-elm�let van b�v�tve �gy, hogy k�zvetlen�l a Bumm ut�n a t�rnek egy exponenci�lis t�gul�sa k�vetkezett be. Ennek a t�gul�snak a sebess�ge messze meghaladta a f�nysebess�get. Ezt a t�gul�st megel�zte egy f�zisv�lt�s, ahol a v�kuum energi�ja hirtelen lecs�kkent. A k�t energiaszint k�z�tti energia k�l�nbs�g fedezte az exponenci�lis t�g�l�shoz sz�ks�ges energi�t. A t�rnek ez az infl�ci�ja n�h�ny olyan probl�m�t megold, amely az �srobban�s-elm�lettel nem volt megmagyar�zhat�. Ezek a probl�m�k a k�vetkez�k voltak:
a.) Horizontprobl�ma: ennek a l�nyege az, hogy a kozmikus h�tt�rsug�rz�s h�m�rs�klete minden ir�nyb�l n�zve gyakorlatilag megegyezik. De az ellent�tes ir�nyokat tekintve a t�vols�g m�r kb. 26-27 G�v, de ahhoz hogy a h�m�rs�klet kiegyenl�t�d�se megt�rt�nhessen k�z�tt�k, m�r a f�nysebess�gn�l nagyobb sebess�gre lenne sz�ks�g, ami lehetetlen. Az infl�ci� megoldja ezt a probl�m�t, mert a felf�v�d�s el�tt m�g kicsi volt a t�r m�rete, �gy a h�m�rs�kleti kiegyenl�t�d�s megt�rt�nhetett, �s az infl�ci� ezt a kiegyenl�tett �llapotot nem befoly�solta, mert azonos m�rt�kben h�lt le a t�r minden ir�nyban.
b.) S�kprobl�ma: ez a probl�ma abban �ll, hogy a vil�g s�r�s�ge igen k�zel �ll a kritikus s�r�s�ghez, ami egy finoman kiegyens�lyozott �llapotot jelent, de egyben azt is jelenti, hogy a vil�gunk k�zel van a s�k Univerzumhoz. Ha val�ban ilyen lenne a vil�gunk, akkor a t�r az eukl�d�szi t�rnek felel meg. De hogyan lehet ilyen finom hangol�s� a vil�g? A sz�m�t�sok azt mutatj�k, hogy ez a finomhangolts�g a Nagy Bumm k�zel�ben - a Planck-m�ret� vil�g k�rny�k�n - j�val szorosabb volt. Az infl�ci� alatt pedig a s�r�s�g m�g ink�bb a kritikus �rt�k fel� k�zeledett.
c.) Szimmetrias�rt�s probl�ma: ez abb�l ad�dik, hogy a vil�gban l�tez� fotonok sz�ma sok nagys�grenddel nagyobbnak t�nik, mint az v�rhat� lenne a massziv anyagi r�szecsk�k sz�m�nak alapj�n. A fotonok az anyag ill. az antianyag annihil�l�sa sor�n j�ttek l�tre a Nagy Bummot k�vet�en. �gy t�nik, hogy a kezdetben egyenl� ar�nyban keletkezett kvarkok �s antikvarkok az annihil�l�sok ut�n kvarkt�bbletet eredm�nyezett. K�rd�s, mi�rt? Ugyanis a kvarkok �s antikvarkok p�rban keletkeztek �s annihil�l�skor p�rban t�ntek el. Az infl�ci�s modell �nmag�ban m�g nem oldja meg a t�bbletanyag keletkez�s�t az antianyaggal szemben, de ha ez m�r �gy alakult ki az infl�ci� el�tt, akkor az infl�ci� csak fokozta a szimmetri�nak ezt a s�r�l�s�t. Van es�ly r�, hogy a t�bbletanyag keletkez�s�nek probl�m�ja a nagy egyes�tett elm�letben (GUT) megoldhat� lesz.
d.) Galaxis-keletkez�s probl�m�ja: a kezdeti piciny homogenit�sbeli k�l�nbs�gek nem voltak elegend�k ahhoz, hogy a g�zk�d�k csom�sod�s�t beind�thatt�k volna. Az infl�ci� viszont felnagy�totta ezeket a k�l�nbs�geket, amelyek m�r elegend�en nagyokk� v�ltak a csom�sod�sok beindul�s�hoz.

A 4.�bra, amely az el�mer�l� id�t t�telezi fel, �s a robban�s kezdet�n�l a leg�rdekesebb. Eszerint a kezdet egy Planck-m�retnyi �tm�r�j� f�lg�mb volt, azaz a robban�s nem egy pontb�l indult. Ez azt is jelenti, hogy a t�r �s az id� - melyek a f�lg�mb ment�n m�g elv�laszthatatlanok voltak egym�st�l - fokozatosan mer�ltek el� �s a f�lg�mb ut�n v�ltak k�l�n. Az �br�r�l leolvashat�, hogy az id�ket megad� �rint�knek a T egyenessel bez�rt sz�ge a g�mbfel�let ment�n folyamatosan v�ltozik. Emiatt a kivet�tett szakaszok hossza is a v�gtelen id�szakaszb�l egy v�ges id�szakaszba folyamatosan megy �t. Ez azt jelenti, hogy a kezdetn�l az �ra csiga-lass�s�ggal j�rt majd folyamatosan gyorsulva vette fel a k�s�bbi �tem�t. De ez azt is jelenti, hogy a mai �ra �tem�vel m�rve a kezdet id�beli lezajl�sa abban a t�rid�ben igen nagynak tekinthet�. �gy n�zve a robban�s szinte csiga-lass�s�g�nak is t�nhet. Az �br�r�l az is leolvashat�, hogy a g�mbfel�leten a szingularit�s ir�ny�ba haladva a val�s id� egyenese fokozatosan belesimul a szingularit�shoz tartoz� id�-egyenesbe (v�zszintes �rint�). Azaz nincs �les szakad�k a szingularit�s �s a val�s�g k�z�tt. Ez azt is jelenti, hogy a szingularit�sb�l �nmag�t�l is lehets�ges az �tbillen�s a Nagy Bumm ir�ny�ba, nem sz�ks�ges hozz� transzcendens beavatkoz�s. Szerintem, mivel nincs �les hat�r a szingularit�s �s a val�s�g k�z�tt, a szingularit�snak nevezett fizikai �llapot is a val�s�g r�sze, azaz fizikai �rtelemben nem is besz�lhet�nk szingularit�sr�l csup�n a val�s�g rendk�v�l extr�m eset�r�l lehet sz�. Ez�rt is van az, hogy a fekete lyuknak sem t�nik el minden kapcsolata a vil�gunkkal, s�t nagyon is r�szt vesz a vil�gunk alak�t�s�ban.

Az Univerzum m�ltj�t �s j�v�j�t illet�en a t�gul�s szempontj�b�l �rtelmezett legfontosabb vil�g-modellek a k�vetkez�k:

1. �lland� �llapot modell Az Univerzum mindig is azonos nagys�g� volt, �s ez nem is fog megv�ltozni. Megjegyz�s: a t�gul�s bebizony�t�sa ut�n ezen annyit v�ltoztattak, hogy az anyag folyamatosan termel�dik, ez�rt t�gul. De nem tudt�k megmagyar�zni ezt az anyagtermel�d�si folyamatot.

2. Ciklikus modell Az Univerzum egy pici tartom�nyb�l indult, ezt k�vet�en t�gult, majd zsugorodni kezd a kezdeti �llapotig. Ezt a ciklust k�vetik a tov�bbi ciklusok �s a jelenlegi ciklust is hasonl� ciklusok sorozata el�zte meg. A ciklusok sorozat�nak nem volt kezdete, �s nem lesz v�ge sem.

3. Nagy Bumm modell Ennek n�h�ny v�ltozat�t m�r le�rtam kor�bban. Enn�l a modelln�l az Univerzum j�v�j�t illet�en folynak jelenleg is kutat�sok. H�romf�le j�v�t k�pzelnek el a kozmol�gusok:
a. �sszezuhan�s: a t�gul�s egy id� ut�n �tv�lt zsugorod�ss� �s minden egy kiterjed�s n�lk�li pontba ( szingularit�sba ) zuhan bele. Jelenleg �gy t�nik, hogy ez az �sszezuhan�s nem k�vetkezik be, mert a s�t�t energia t�g�t� hat�sa ezt megakad�lyozza.
b. Leh�l�s: a t�gul�s egy id� ut�n meg�ll, de addigra m�r �gy sz�tsz�r�dnak a benne l�v� objektumok (galaxisok, csillagok, k�d�k), hogy �jak m�r nem tudnak k�pz�dni. A csillagok miut�n elfogyasztott�k �zemanyagaikat, kialszanak. Az egym�st�l messze elsodr�dott objektumok m�g l�tezni fognak, de minden kih�l, �s egy fagyos s�t�t vil�g lesz az eredm�ny.
c. Eny�szet: a t�gul�s egyre nagyobb �temben t�rt�nik, amely azt fogja eredm�nyezni, hogy minden felbomlik ( m�g az atomok is ), majd az anyag fokozatosan eleny�szik a v�gtelen t�rben. Hogy melyik k�vetkezik be az ut�bbi k�t v�g k�z�l, azt a gravit�ci� illetve a s�t�t energia ar�nya d�nti el. Jelenleg �gy t�nik, hogy a s�t�t energia az er�sebb ( amely ellent�tben az �rz�kelhet� ill. a s�t�t anyaggal t�g�tja az Univerzumot ), ez�rt a c. eset a val�sz�n�bb.

Megjegyz�s: a c. eset szerint az anyag teljesen felbomlik, az atomok (az elemi r�szecsk�k is) sz�tesnek, azaz nem marad anyag a t�rben. De az �n elk�pzel�sem szerint ez azt jelenten�, hogy ott marad az �res t�r. Szerintem ez nem lehets�ges. Az id� tov�bbi megl�te is �rtelmezhetetlenn� v�lna. Akkor m�r ink�bb el tudn�m k�pzelni azt, hogy az anyag elt�n�s�vel egy�tt a t�rid� is fokozatosan elt�nik, vagy egy kritikus ritkul�son t�l sz�tpukkan az eg�sz - ak�r egy l�gg�mb - egy szingularit�sba zuhanva �ssze.

Az eddig bemutatott Univerzum-modellek ut�n adok m�g egy �br�t, amely Stephen Hawking modellje.

Eszerint az Univerzum v�ges �gy t�rben mint id�ben, de nincsen hat�ra, ak�r egy g�mbfel�letnek. Ez a vil�g-modell k�tf�le id�vel sz�mol. Az egyik a k�pzetes id�, amely a kvantum-fizik�ban elfogadott dolog. Az Univerzum a k�pzetes id�ben t�gul, majd id�vel �sszeomlik. A val�s id� csak az Univerzum �lete alatt van jelen �s mindig egyir�ny�. Az A pont szingularit�s a val�s id�t tekintve, de nem szingularit�s a k�pzetes id�ben, azaz nem omlanak �ssze a fizika t�rv�nyei. Amennyiben ismeretesek lenn�nek az ekkori �llapotok, akkor azokb�l ki lehetne sz�molni a kifejl�d� Univerzum t�rv�nyeit is. Ez azt is jelenti, hogy az Univerzum az �nn�n t�rv�nyei szerint is l�trej�het, nem sz�ks�ges az ind�t�s�hoz k�ls� transzcendens beavatkoz�s. Eszerint a t�r t�gul�sa az id�ben a fenti �bra szerint zajlott. Az t�rid� fokozatosan el�mer�lt, majd csaknem ezut�n a infl�ci�s (felf�v�d�si) szakasz alatt a t�r exponenci�lis m�rt�kben t�gult. Ezt egy lass�bb t�gul�s k�vette, amely a mai napig tart �s sok milli�rd �v m�lva fokozatos �sszeoml�s k�vetkezik be. A zsugorod�skor a val�s id� sem v�lt ir�nyt �s a Nagy Reccs-kor elt�nik.

V�g�l kib�v�tem a fenti vil�g-modellt a saj�t elk�pzel�semmel. Szerintem az Univerzum t�gul�s�t alapvet�en a s�t�t anyagt�l sz�rmaz� er� �s a gravit�ci� egy�ttesen hat�rozza meg. A s�t�t energia hasonl�k�ppen m�k�dik, mint egy �sszenyomott, majd a nyom�s al�l felszabadult rug� teszi. A kirug�z�skor t�gul m�g a fesz�lts�gmentes �llapot�n is t�l, majd visszarug�zik �s egy lecseng�si szakasz ut�n be�ll az egyens�lyi, azaz fesz�lts�gmentes �llapot�ba. A t�gul� szakaszban teh�t ez az energia ellene hat a gravit�ci�nak, de t�lhaladva az egyens�lyi �llapoton megfordul a hat�s �s a gravit�ci�val azonos ir�nyba mutat. Az egyens�lyi �llapoton ism�t �thaladva, �jra fordul a hat�s ir�nya, de ezen oszcill�ci� amplit�d�ja egyre cs�kken. V�g�l be�ll egy egyens�lyi helyzet amit a s�t�t energia �s a gravit�ci� egy�ttes hat�sa hat�roz meg.

Az Univerzum t�gul�s�t teh�t a k�vetkez�k�ppen k�pzelem el:

�n a felf�v�d�si szakaszt k�vet�en egy enyhe exponenci�lis t�gul�st k�pzelek el, melynek az els� 6-7 milli�rd �ves szakasza szinte egyenletes t�gul�snak t�nik. Az azt k�vet� szakaszban a t�gul�s felgyorsul. Nem omlik teh�t �ssze az Univerzum, hanem egy id� ut�n - hogy mennyi id� ut�n, ezt neh�z lenne megmondani, val�sz�n�, hogy sok milli�rd �v - az Univerzum �lland� �llapot�v� v�lik, azaz nem t�gul �s nem zsugorodik. Ekkor fog �rv�nyess� v�lni Einstein kozmol�giai �lland�ja. Ez a v�gs� dinamikus egyens�lyi �llapot sem megnyugtat� az �let sz�m�ra, mert a t�zel�anyagok (H, He) elfogy�sa ut�n a csillagok kihunynak �s be�ll egy �lettelen, fagyos vil�g, ahol hideg �s s�t�t �gitestekb�l �ll� galaxisok m�g l�tezni fognak. Csak az �tk�z�sek gy�jtanak r�vid id�re f�nyeket �s ebben a csaknem abszol�t z�rus k�r�li h�m�rs�klet� vil�gban �letnek nyoma sem lesz. Az �tk�z�sek egyr�szt az �gitestek felapr�z�d�s�t jelentik, m�sr�szt a fekete lyukakban val� elnyel�d�s�ket. Hogy ez az �llapot a v�gtelens�gig tart-e majd vagy valami drasztikus v�ltoz�s m�gis bek�vetkezik egyszer, nem tudom. Drasztikus v�ltoz�snak lehetne tekinteni egy vagy t�bb fekete lyuk elp�rolg�sakor keletkez� robban�st, amely alkalm�val esetleg �jratermel�dn�nek a k�nny� elemek. Ez �jabb csillag-popul�ci�k l�trej�tt�t jelenthetn�, amely az Univerzum egy meg�jul�sa lenne. Mivel enn�l az elk�pzel�sn�l egy dinamikus egyens�ly �ll be, ez�rt nem lesz se szakadatlan t�gul�s se Nagy Reccs, azaz az Univerzum lemerevedik egy stabil �llapotba. Ez felveti a termodinamika II. f�t�tel�nek k�rd�s�t, amely szerint egy z�rt rendszerben (m�rpedig az Univerzum z�rt, mert nincs kapcsolata az Univerzumon k�v�l semmivel) az id� el�rehaladt�val a rendszer rendezetlens�ge �lland�an n�. Enn�l a modelln�l ez azt jelenti, hogy sok-sok id� eltelt�vel a rendezetlens�g m�rt�ke olyan nagy lesz, hogy az anyag teljesen egyenletesen oszlik el a t�rben, ami gyakorlatilag minden folyamatnak a v�g�t jelenti. A modell szerint teh�t volt kezdet, a v�g pedig egy halott �llapot. Az Univerzum rengeteg rejt�lyt tartogat, aminek manaps�g tal�n m�g a fel�t sem ismerj�k. Megismerni m�r az�rt is neh�z, mert r�szei vagyunk az Univerzumnak, az objektivit�s pedig megk�v�nn�, hogy k�v�lr�l is tanulm�nyozni lehessen, ami persze eleve lehetetlen.