Aszteroid�k,Kisbolyg�k

Sz�mtalan sziklat�rmel�k kering a Nap k�r�l, fõk�nt a Mars �s a Jupiter k�z�tt. Ott, ahol egy bolyg�nak kellene lennie, ezernyi szikladarab kering- a kisbolyg�k, vagy idegen sz�val aszteroid�k. A kisbolyg�kb�l �ll� ter�let legfontosabb r�sze a Napt�l 2,2 - 3,3 CSE t�vols�gban helyezkedik el. Val�sz�nûleg 100 ezer sz�mra akad itt ilyen �gitest, amelynek legal�bb 1 km az �tm�rõje, �sszt�meg�k m�gsem �ri el a Hold�t. Csup�n 200 olyan kisbolyg�t ismer�nk amelynek �tm�rõje meghaladja a 100 km-t. A nagyobb kisbolyg�knak nevet adtak a csillag�szok (6000 aszteroida kapott nevet.) A legnagyobb kisbolyg�, a Ceres 1000 km �tm�rõjû, ezt fedezt�k fel a kisbolyg�k k�z�l elsõk�nt, 1801-ben.

Hol tal�lhat�k:

Ezen kicsiny bolyg�szerû testek m�g k�zepes m�retû t�vcs�vekkel vizsg�lva is csillagokhoz hasonl�, pontszerû f�nyforr�soknak tûnnek, nem pedig bolyg�knak, Sir William Herschel az aszteroida, azaz "csillagszerû" nevet adta nekik. A nagyobb aszteroid�k megk�zel�tõleg g�mb alak�ak, sok kisebb testre az elny�jtott vagy szab�lytalan forma jellemzõ. K�z�l�k t�bb, a gravit�ci� �ltal laz�n �sszetartott kettõs vagy t�bbes testk�nt tûnik fel, m�soknak pedig holdjaik lehetnek. Ilyen pl. az Ida kisbolyg�, amelynek a Dactyl a holdja. A kisbolyg�k a napf�nyt verik vissza, de �ltal�ban halv�ny objektumok. Egyed�l a Vesta l�that� idõnk�nt szabad szemmel.

A Jupiter gravit�ci�s hat�sa a Napt�l bizonyos t�vols�gra l�võ p�ly�kr�l kis�p�rte a kisbolyg�kat, miut�n kit�r�tett onnan mindenf�le keringõ testet. Ennek eredm�nyek�nt alakultak ki a felfedezõj�krõl elnevezett Kirkwood-r�sek, amelyekben nem tal�lhat�k kisbolyg�k. N�melyeket a Jupiter elt�r�tett �s ezek az õ p�ly�j�n elõtte vagy m�g�tte keringenek. Ez a k�t kisbolyg�-csal�d a Tr�jaiak n�ven ismert. A Jupiter p�ly�j�n, hozz� k�pest 60�-kal eltol�dva mozognak. N�mely kisbolyg� p�ly�ja a Szaturnuszon t�lra is kiterjed, m�sok� m�lyen behatol a Naprendszer belsej�be. A csillag�szok arra is figyelmeztetnek, hogy lehet k�zt�k olyan, amely a F�lddel is �ssze�tk�zhet, katasztr�f�t okozva, ez�rt igyekeznek azokat felkutatni.

Sz�n�k �s sz�nk�p�k alapj�n t�bb k�l�nf�le kisbolyg� k�l�nb�ztethetõ meg:

C-t�pus�ak: 75%-uk, s�t�t sz�nben gazdag, a szenes kondritokhoz hasonl� test.

S-t�pus�ak: 17%-uk, sz�n�k v�r�ses, f�nyvisszaverõ k�pess�g�k m�rs�kelt, magas a vas- �s magn�zium-szilik�t tartalmuk. M-t�pus�ak: a legkisebb csoport, csaknem teljesen vas �s nikkel elegy�bõl �llnak.

Az Ida �s a Gaspra

Az Ida kisbolyg�t a Galileo ûrszonda 1993. 08. 28-�n k�zel�tette meg 2400 km-re, de az adatok a r�di�kapcsolatot biztos�t� antenna hib�ja miatt csak lassan �rkeztek meg. A k�pek kb. egyharmad�n l�tszik az Ida holdja a Dactyl, a maga 1,6 x 1,2 kilom�ter�vel. A k�pek elk�sz�t�si ideje az Ida 4,63 �r�s forg�sidej�nek t�bb mint a fel�t tette ki, �gy megszerkeszthett�k az Ida alakj�t. A Dactyl a felv�telek idej�n kb. 100 km-re volt az Id�t�l. Mozg�s�b�l megbecs�lhett�k az Ida t�meg�t. Ezen adatokb�l az Ida sûrûs�g�re 2,2 - 2,9 g/cm3 k�z�tti �rt�kre lehet k�vetkeztetni. Mind az Ida, mind a Dactyl tele van kr�terekkel. A Dactyl felfedez�se bizony�totta, de elõtte m�g a Castalia �s a Toutatis kisbolyg�k radark�pei is mutatt�k, hogy kettõs kisbolyg�k is lehetnek. (F�nyk�p�k alapj�n t�bb sz�zr�l gondolt�k ezt, azonban nem tekintett�k bizony�tottnak a k�rd�st.)

A Gaspra a m�sik kisbolyg�, melyet a Jupiter fel� tart� Galileo ûrszonda felkeresett. A Gaspra egy 19 *12 * 11 km m�retû szab�lytalan alak� szikladarab. Felsz�n�t kr�terek sz�zai szabdalt�k fel, melyeket m�s kisbolyg�kkal val� �tk�z�sek okoztak. M�rete a Mars holdjaival (Phobosz, Deimosz) kb. megegyezik. A jobb oldali k�pen vele egy�tt l�that�k.