Pl�t�

A Pl�t� a Naprendszer legk�ls� �s messze a legkisebb bolyg�ja.

Napt�l m�rt �tlagos t�vols�ga: 5,913,520,000 km (39.5 CSE)

�tm�r�: 2320 km

t�meg: 1.32e22 kg

A g�r�g mitol�gi�ban Had�sz istennek, az alvil�g ur�nak egyik elnevez�se.

A Pl�t� nemcsak a legkisebb bolyg�, hanem h�t naprendszerbeli holdn�l is kisebb,
ezek a Hold, Io, Europa, Ganymede, Callisto, Titan �s a Triton.

A Pl�t� p�lyas�kja kicsit t�bb mint 17 fokos sz�get z�r be az ekliptik�val, amely az �sszes ismert bolyg� p�lyahajl�sa k�z�l a legnagyobb.

Az Ur�nusz �s a Neptunusz bolyg�k el�re jelzett �s val�s�gosan megfigyelt �ll�sainak elt�r�se vezetett el 1930-ban a Pl�t� f�lfedez�s�hez. A h�res bolyg�megfigyel� Percival Lowell vizsg�lta az Ur�nusz mozg�s�ban mutatkoz� par�nyi v�ltoz�sokat. Eredm�nyeit 1914-ben hozta nyilv�noss�gra. Arra a k�vetkeztet�sre jutott, hogy a megfigyelt elt�r�sek csak egyetlen m�don magyar�zhat�k meg, nevezetesen egy mindaddig ismeretlen, a Neptunusz p�ly�j�n k�v�l kering� bolyg� zavar� hat�s�val. Lowell 1905-t�l hal�l�ig, 1916-ig hi�ba kereste az ismeretlen bolyg�t. Clyde W. Tombaugh-nak, az arizonai Lowell Obszervat�rium asszisztens�nek siker�lt felfedeznie.

Nagyon val�sz�n�nek l�tszik, hogy egy olyan par�nyi bolyg�nak, mint a Pl�t�, nem lehet akkora t�mege, amely gravit�ci�s hat�sa r�v�n sz�mottev� m�rt�kben zavarhatn� az Ur�nusz �s a Neptunusz p�ly�j�t.

Amikor a Pl�t� perih�liumban j�r -legut�bb ez 1989-ben volt- k�zelebb ker�l a Naphoz, mint a Neptunusz. Mivel azonban a k�t �gitest p�ly�j�nak t�rbeli helyzete k�l�nb�z�, egy�ltal�n nem fenyegeti �ket a vesz�ly, hogy �ssze�tk�znek.

A Pl�t� �tm�r�je m�g a Hold�n�l is j�val kisebb, t�mege is csak az �t�dr�sze. T�meg�t a Charon nev� holdj�nak a p�lyamenti mozg�s�b�l �llap�tott�k meg. A bolyg� �tlagos s�r�s�ge a v�z�hez hasonl�, ez�rt felt�telezik, hogy a bolyg� �s holdja egyar�nt megfagyott v�zb�l, amm�ni�b�l �s met�nb�l �ll� kozmikus j�ghegy.

A Pl�t� 1989-ban perih�liumba �rve, a viszonylag nagy excentricit�s� p�ly�j�n olyan k�zel ker�lt a Naphoz, mint felfedez�se �ta m�g soha, �s az er�sebb napsug�rz�s hat�s�ra l�gk�rt fejlesztett (mint a Chiron). Ez a l�gk�r f�k�nt nitrog�nb�l �ll (Triton�hoz hasonl�an), nyomokban pedig met�n fordul el� (mint ugyancsak a Tritonon). Ez egy �jabb adal�k a Pl�t� besorol�si neh�zs�geihez. Ezzel a Pl�t�r�l kider�lt, hogy nem is bolyg� hanem csak "plomet".

A holdja: a Charon

1978-ban Jim Christy amerikai csillag�sz felfedezte , hogy a Pl�t�nak van egy holdja. Holdj�nak, a Charonnak az �tm�rõje (1270 km) meghaladja a Pl�t� f�l�tm�rõj�t, �s19 640 km-es (egy f�ld�tm�rõnyi plusz k�t hold�tm�rõnyi) �tlagos t�vols�gra van a Pl�t�t�l. A Charon tengelyforg�s�val azonos idõ alatt ker�li meg a Pl�t�t, sõt kering�s�k k�lcs�n�sen k�t�tt, azaz, mindk�t �gitest tengelyforg�si peri�dusa pontosan azonos az egym�s k�r�li kering�s�k peri�dus�val. Azonos ir�nyban forognak �s mindig ugyanaz az oldaluk �ll szembe egym�ssal. A Pl�t�r�l n�zve a Charon �tm�rõje n�gyszer akkora, mint amekkor�nak holdunkat l�tjuk, �s korongja mozdulatlannak l�tsz�dik az �gbolton.

A Pl�t� �s a Charon �gy k�r�znek egym�s k�r�l mint egy kettõsbolyg�. A t�bb testbõl �ll� rendszerek tagjai a k�z�s t�megk�z�ppont k�r�l keringenek. A F�ld-Hold rendszernek a t�megk�z�ppontja a F�ld belsej�be esik. A Pl�t� �s a Charon m�rete olyan k�zel van egym�shoz, hogy k�z�s t�megk�z�ppontjuk m�r a Pl�t�n k�v�lre, az õket �sszek�tõ vonalra esik. A k�z�s t�megk�z�ppont halad a kering�si p�ly�n, �gy a bolyg� �s holdja ennek ment�n hurkol�dva mozog. A Pl�t�hoz hasonl�an val�sz�nûleg a Charon is jeges �gitest, s ha ez �gy van, akkor t�mege k�r�lbel�l egytizede a Pl�t��nak, 1,47*1021 kg. A Pl�t� �s a Charon is kr�terekkel szabdalt. Mindkettõ olyan kicsi, hogy egyesek aszteroid�knak (kisbolyg�knak) tartj�k õket. Mindkettõ retrogr�d m�don forog.