V�nusz

A V�nusz a Mariner-10 �rszonda �ltal k�sz�tett k�pen.

A V�nusz a Napt�l sz�m�tva a Naprendszer m�sodik bolyg�ja. A bolyg�k k�z�l a V�nusz p�ly�j�nak alakja k�zel�ti meg legjobban a k�rt. A p�lya lapults�g�t jellemz� excentricit�s �rt�ke 0,01-n�l kisebb.

A V�nusz legfontosabb adatai:

F�l-nagytengelye: 108.200.000 km (0.72 CsE)

�tm�r�je: 12.103,6 km

T�mege: 4,869·10²⁴ kg

V�nusz (g�r�g megfel�je Afrodit�) a r�mai mitol�gi�ban a szerelem �s a sz�ps�g istenn�je. A V�nusz a legf�nyesebb bolyg�, val�sz�n�leg innen ered elnevez�se is. A V�nuszt magyarul Esthajnalcsillagnak is nevezik, mert a Naphoz val� viszonylagos k�zels�ge miatt vagy koraeste, vagy hajnalban figyelhet� meg. Hasonl�an a Merk�rhoz (�s a Holdhoz), a V�nusz is mutat f�zisokat. A V�nusz f�zisait t�vcs�vel el�sz�r Galilei figyelte meg; ez a megfigyel�s fontos �rvk�nt szolg�lt a heliocentrikus vil�gk�p elfogad�s�hoz.

A V�nuszt 1962-ben felkereste a Mariner-2 �rszonda. Ezt k�vet�en a V�nuszt t�bb mint h�sz alkalommal, k�l�nb�z� �rszond�k l�togatt�k meg: pl. a Pioneer-Venus �s a Venyera-7, amely els�k�nt landolt a bolyg� felsz�n�n. A Venyera-9 k�ldte az els� f�nyk�peket a bolyg� felsz�n�r�l. A k�zelm�ltban a Magell�n �rszonda radar m�r�sek seg�ts�g�vel t�rk�pezte fel a bolyg� felsz�n�t.

A V�nusz tengelyk�r�li forg�sa mer�ben szokatlan: egyr�szt igen lass�, 243 f�ldi nap alatt tesz meg egy fordulatot a tengelye k�r�l, m�sr�szt a bolyg� forg�sa retrogr�d ir�ny�. Tov�bbi �rdekess�g, hogy a F�lddel val� k�zels�gek eset�n mindig ugyanazt az oldal�t mutatja fel�nk. Egyel�re m�g nem siker�lt tiszt�zni, hogy ez csup�n v�letlen egybees�snek k�sz�nhet�, vagy egy rezonancia k�vetkezm�nye.

A V�nusz bizonyos szempontb�l a F�ld testv�r-bolyg�j�nak is tekinthet�. A V�nusz m�retei alig kisebbek a F�ld m�retein�l: a V�nusz �tm�r�je a F�ld �tm�r�j�nek 95 %-a, t�mege a F�ld t�meg�nek 80 %-a. Mindk�t bolyg�n kev�s (�tk�z�si) kr�ter tal�lhat�, ami azt mutatja, hogy a felsz�n mindk�t esetben fiatal. S�r�s�g�k �s k�miai �sszet�tel�k is hasonl�.

A hasonl�s�gok a V�nusz �s a F�ld k�z�tt ezzel azonban ki is mer�ltek. A V�nusz felsz�n�n a nyom�s a f�ldi l�gk�ri nyom�snak 90-szerese. A t�bb r�tegb�l �ll� l�gk�r - az �rszond�k vizsg�latai szerint - nagyr�szt sz�ndioxidb�l �ll. A felsz�nt�l sz�m�tott 48 �s 70 km magass�gban k�nsavb�l �ll� vastag felh�k �sznak. Ezek a felh�k teljesen �tl�tszatlann� teszik a l�gk�rt, �gy a bolyg� felsz�ne optikai �ton nem is tanulm�nyozhat�. Az igen s�r� l�gk�r egy megszaladt �vegh�zhat�st eredm�nyez: a h�m�rs�klet el�ri a 470 C fokot. A V�nusz l�gk�r�nek fels� r�sz�ben heves, 350 km/h nagys�g� sz�l tombol, ez a felsz�n k�zel�ben n�h�ny km/h-ra csitul.

Az Ishtar Terra-n l�v� Lakshmi Planum 3 dimenzi�s radark�pe.	A Sif Mons pajzsvulk�n a Magellan �rszonda radark�p�n. A k�pen a jelenlegi vulk�ni tev�kenys�gre utal� l�vafoly�sok is l�that�k.

A V�nusz a m�ltban jelent�s v�zk�szlettel rendelkezett, ez azonban m�r elp�rolgott, �gy a bolyg� jelenleg v�zben szeg�ny. Ha a F�ld a Naphoz k�zelebb lenne, akkor val�sz�n�leg ugyanez a sors v�rt volna r�.

A V�nusz felsz�n�n nagy s�ks�gok vannak. T�bb sz�les m�lyed�s is tal�lhat�: pl. Atalanta Planitia, Guinevere Planitia, Lavinia Planitia. A bolyg�n k�t nagy felf�ldi ter�let van: az �szaki f�ltek�n a k�zel Ausztr�lia nagys�g� Ishtar Terra, az egyenl�t� ment�n pedig a D�l-Amerika kiterjed�s� Aphrodite Terra. Az Ishtar Terra bels� r�sze jobb�ra a Lakshmi Planum magas fenns�kb�l �ll, melyet a V�nusz legmagasabb hegyei, k�zt�k a Maxwell Montes vesznek k�r�l.

"Palacsinta"-vulk�nok a Magellan �rszonda felv�telein.

A Magellan �rszonda radar-k�pei szerint a V�nusz felsz�ne l�va-foly�sokkal bor�tott. Hatalmas - a Hawaii vagy a marsi Olympos Mons-hoz hasonl� - pajzsvulk�nok is tal�lhat�k (ilyen p�ld�ul a Sif Mons). A V�nusz jelenleg is akt�v vulk�ni tev�kenys�get mutat, b�r megjegyzend�, hogy az igen kev�s akt�v vulk�n az elm�lt n�h�ny sz�z milli� �vben cs�kkent geol�giai aktivit�st mutat.

A V�nusz felsz�n�n nincsenek kis kr�terek. A V�nusz l�gk�r�be �rkez� meteoroidok el�gnek, miel�tt el�rik a bolyg� felsz�n�t. Az �tk�z�si kr�terek k�tegekben helyezkednek el, ami azt azt mutatja, hogy a felsz�nt el�r� nagy meteroidok a l�gk�rben t�bb darabra esnek sz�t.

A V�nusz legid�sebb ter�letei 800 milli� �vesek. Az enn�l id�sebb ter�leteket az akkor igen akt�v vulkanizmus elt�ntette.

A Magellan �rszonda k�pei egyedi felsz�ni strukt�r�kat is mutatnak: p�ld�ul az �gynevezett ,,palacsinta''-vulk�nokat, melyek az igen s�r� l�va kit�r�seinek t�nnek, valamint az �gynevezett koron�k, azaz a beszakadt magma-kamr�kat.

A V�nusz bels� fel�p�t�se - a felt�telez�sek szerint - igen hasonl� a F�ld belsej�hez: a bolyg� k�zponti r�sz�ben egy kb. 3000 km sugar� vasmag van, melyet egy olvadt, szikl�s k�peny �lel k�r�l. A Magellan szonda gravimetriai m�r�sei szerint a V�nusz k�rge er�sebb �s vastagabb az el�zetes felt�telez�sekn�l. A F�ldh�z hasonl�an a k�penyben l�v� konvekci� a felsz�nen fesz�lts�get kelt. Ez azonban - a F�lddel ellent�tben - nem a tektonikus lemezhat�rokn�l, hanem sok kis tartom�nyban oszlik sz�t.

A V�nusznak - val�sz�n�leg a lass� tengelyk�r�li forg�s k�vetkezt�ben - nem rendelkezik m�gneses t�rrel.

A V�nusznak nincsenek holdjai.