Fld plyaelemei, alakja, felszne s klsõ vei
A Fld plyaelemei, sûrûsge

Fld sugara |
|
|
|
az Egyenltõn |
6378 km |
|
a sarkokon |
6357 km |
|
kzepes hossz |
6371 km |
a Fld lapultsga |
|
1/297 |
Egyenltõ hossza |
|
40 076 km |
Dlkr hossza |
|
40 009 km |
Hosszsgi vfok hossza |
|
|
|
az Egyenltõn |
111 km |
|
a trtõkn |
102 km |
|
sarkkrkn |
44 km |
Szlessgi fok hossza |
|
111 km |
Fld felszne |
|
510 milli km2 |
Tmege |
|
5,97 x 1024 kg |
Kzepes sûrûsg |
|
5,5 g/cm3 |
Nehzsgi gyorsuls |
Egyenltõn |
978 cm/sec2 |
A Fld gmb alakjbl kvetkezõen alakulnak ki az ghajlati vek. A plusokon a beessi szg kicsi, a kis beessi szg alatt rkezõ hõmennyisg is kicsi, s jelentõs rszben visszaverõdik. Az Egyenltõn a beessi szg nagy, ezrt itt a felmelegeds erõsebb. Az ghajlati vek hatrait meghatrozott szlessgi krknl vettk fel: ezek a trtõk s sarkkrk. A legtbb energit a kt trtõ kztti trpusi v, ezen bell az Egyenltõ kapja.

A Fld rszben tengelykrli forgst, rszben a Nap krli keringst vgez. A plyaelemek elsõ modern magyarzatt Kepler, a mozgs fizikai httert Newton ltalnos tmegvonzs trvnye adta.
A Kepler-fle mozgstrvnyek szerint
- a bolygk ellipszis plyn keringenek, amelynek a fkuszban a Nap van. Ezrt a Nap-Fld tvolsg llandan vltoz, napkzel (147 milli km) s naptvol (152 milli km) kztt.
- a Nap s a bolygt sszektõ vezrsugr egyenlõ idõk alatt egyenlõ terleteket srol. Ebbõl kvetkezõen a Fld keringse napkzelben gyorsabb, naptvolban lassbb.
Ekliptiknak nevezzk a fldplya keringsi skjnak az ggmbbel alkotott metszsvonalt. A Fld forgstengelye az ekliptika skjval 23,5 fokos lland szget zr be, ezrt a kerings egy ve alatt a Nap a Rktrtõ s Baktrtõ kztt vltoz szlessgi krkn delel a zeniten. A dli s szaki fltekn ezrt aszimmetrikus a Nap vi ltszlagos krplyjnak szge a keringsi idõ alatt. A beessi szgek szempontjbl kitntetett idõpontok vannak a keringsi plyn. A Baktrtõn val (legdlebbi) zeniten delels a tli napfordul (december 22.), a Rktrtõn val (legszakabbi) zeniten delels a nyri napfordul (jnius 22.) napja, mrcius 21. s szeptember 23. a tavaszi s õszi napjegyenlõsgek idõpontja. Napkzelsgbe (perihlium) a tli napfordul utn kb. kt httel, janur 4-n, naptvolba (aflium) jlius 4-n kerl a Fld.
A plya excentricitsnak hatsra az szaki fltekn a tli, a dli fltekn a nyri flv rvidebb 8 nappal.
A Fld tengely krli forgsa az ramutat jrsval ellenttes irny (nyugatrl kelet fel). Szgsebessge hozzvetõleg azonos, az idõben igen kis mrtkben lassul, az raplyerõk keltette srlds miatt.
A tengelykrli forgs alaktja ki a fldi napot. A nap hossznak vltozsai az Egyenltõ skjhoz viszonytva a Nap ltszlagos plyaszgnek vltozsbl (azaz valjban a Fld plyn lvõ helyzetbõl) addik.

Coriolis hats

 
A Fld tengelykrli forgsnak tulajdonthatk a vz- s levegõtmegek uralkod cirkulcii, ramlsai. Ennek oka a Coriolis-erõ, amely forg rendszerekben mozg testekre hat. Ez abbl fakad, hogy a vonatkoztatsi felletnk, a Fld forog. Egy olyan trgy, amely a Newton trvnyek rtelmben egyenes vonal egyenletes mozgst vgez, egy nem forg megfigyelõ szempontjbl grbe plyt fut be abban az esetben, ha a megfigyelõ (s a vonatkoztatsi hlzat) forog. A grbt a Coriolis-erõ (egy fiktv, az elmozdulsra merõleges, munkt nem vgzõ erõ) s a tnyleges erõhats eredõje hozza ltre. A Coriolis erõ nagysga 2v x w, azaz a mozgsi sebessg s a Fld forgsi szgsebessgnek szorzata. Egy adott szlessgen egy v sebessggel kelet fel mozg testre az Egyenltõ fel mutat erõ hat. A plus fel mozg testet az azonos nagysgrendû erõ keletre trti el. A mozgs irnyba nzõ megfigyelõ szmra a kitrs mindig jobb oldali irny az szaki s bal oldali irny a dli fltekn.
Lapultsg
A Fld kzeltõleg gmb alak. A gravitcis erõ s a centrifuglis erõ klcsnhatsaknt -D irnyban laplt, ebben az irnyban sugara 21 km-rel rvidebb. Az egyenltõi metszete is ellipszis, nagytengelye itt 400 m-rel hosszabb, mint kistengelye. Ezrt alakja semmilyen szablyos alakzattal nem egybevg, neve geoid. Legjobban hromtengelyû forgsi ellipszoiddal kzelthetõ.

A Fld felszne
Szrazulatok:
Felsznk arnya a tengerekhez viszonytva kb 1/3. tlagos magassg 875 m tszf. Hat kontinens s szmtalan sziget alkot szrazulatot. Arnyuk az szaki fltekn nagyobb. Az szaki pluson tenger, a dli pluson szrazulat tallhat. A szrazulatok lehetnek kontinentlis vagy ceni kreglemezek rszei is.
Tengerek:
tlagos mlysgk 3750 mter. Hrom nagy cen, ehhez kapcsold kisebb tengerrsz, s nhny nagy beltenger alkotja. A vilgcen legmlyebb pontja a Mariana rokban van, a Challenger-mlysg kb. -10920 +-50 m tszf. (1984-es mrs szerint).
A tengerek s szrazulatok kztti elvlaszt hatr a partvonal. A magassgmrsek referencia szintjeknt a tengerszint. Magyarorszgon ma a Balti-, rgebben az Adriai-tenger szintjhez viszonytottuk a magassg-rtkeket (ez az ottani vzllsmrsek egyezmnyes vzmrcjn lvõ 0 rtk), a kt rtk kztt 0,7 m klnbsg van.

Magnetoszfra

A fldfelszn felett a Nap felõli oldalon 4-10 fldsugr, az ellenkezõ oldalon 60 fldsugr hossz csvval rendelkezõ zna, amelyben a Fld mgneses tere rvnyesl. Deformcijt a napszl - 300-700 km/sec sebessgû, cm3-knt 1-10 protont tartalmaz interplanetris gz - hatsa okozza.
Lgkr

A Fld lgkre tbb tzezer kilomter vastag, egytt forog a Flddel. A fldi felszni viszonyok alakulsa s az let szempontjbl alapvetõ jelentõsgû. Klnbzõ gzok keverke, melyek sûrûsge s nyomsa a Fldtõl tvolodva exponencilisan cskken. A lgkr als rtegeiben a jellemzõ sszettel:
N2 |
78,05 v% |
O2 |
21,00 v% |
Ar |
0,93 v% |
Egyb |
0,02 v% |
A lgkr sszettele a fldfelszntõl tvolodva vltozik, a legklsõ vben mr 100 %-ban hidrognbõl ll.

A lgkr legals rtegben, a troposzfrban tallhat a lgkr tmegnek 80%-a. Itt a vzgõz 0,1-4 v%, s a szndioxid 0,3-0,4 v% is jelentõs mennyisgû. Nyugalmi llapotban a hõmrsklet 100 m-knt 0,65oC-kal cskken, ez a cskkens a tropopauza felletig tart (-60oC). A troposzfrban fggõleges s vzszintes irny lgmozgsok egyarnt jelentõsek.
A sztratoszfra a tropopauztl 50 km-ig - a sztratopauzig - terjed. Als hatrtl felfel a hõmrsklet emelkedik, felsõ hatrn 0 - +10oC. A hõmrsklet emelkedst a felsõ znjban keletkezõ zon okozza. Az oxignmolekulk elnyelik a rvid hullmhossz berkezõ rntgen s UV sugrzst, s ktseik felbomlanak. A szabad oxignatomok meglvõ ktatomos molekulkhoz kapcsoldnak, zon keletkezik; ekzben hõ szabadul fel, s a levegõ felmelegszik. Az ozonoszfra plusok kzeli kivkonyodst nevezzk zonlyuknak. Ennek rendkvli lettani jelentõsge van, mivel a berkezõ tbblet UV s rntgensugrzs kros lettani folyamatokat indt meg - emiatt nvekszik a bõr rosszindulat daganatos megbetegedseinek arnya. Klnsen jelentõs ez a hats a dli fltekn, ahol az zonlyuk jelentõsebb mretû.
Itt dsulnak fel az n. veghz-hatst (lgkri felmelegedst) okoz gzok (szndioxid, metn), amelyek azzal fejtik ki hatsukat, hogy a Fldrõl kisugrzd hõenergit ernyõknt visszaverik. A klmavltozst okoz hats miatt arnyuk cskkentsre ma mr tbb nemzetkzi egyezmny szletett (Kyotoi egyezmny 1999), s ez a krnyezetvdelem egyik legfontosabb hossz tv feladata.
A sztratoszfrban vzszintes irny ramlsok uralkodnak, az ramlsi sebessg 300-500 km/h is lehet.
A mezoszfra 50-80 km vet foglalja el, a hõmrskelt ismt cskken -90oC-ig. A kvetkezõ v a termoszfra/ionoszfra - 1000 km-ig. Hõmrsklete 1000oC. A Nap sugrzsa a gzatomokat ionizlja. Az O s N atomos llapotban fordul elõ. Erõs ionizci esetn a plusok krnykn lthat az un. sarki fny. A legklsõ v (exoszfra) tlagosan szintn 1000oC krli, H s He alkotja.
A vertiklis hõmrskleteloszlst az albbi bra foglalja ssze:

A hidroszfra
A fldfelszn krnyezetben kialakult v, az atmoszfra s a litoszfra hatrn, rszben azokat tfedve. A Fld vzkszletnek 97 %-a a tengerekben s cenokban van, 3 %-a desvz. A vz mintegy 3,7 millird ve a lehûls sorn az õs-atmoszfrbl kondenzldott.
A hidroszfra egyenslyi rendszer, amely a litoszfra s az atmoszfra kztt lland krforgsban van:

A krforgs sorn a csapadkkpzõds, beszivrgs, lefolys, prolgs helyi, regionlis s szezonlis vltozsai az ghajlat alakitsnak fõ elemei, s az ghajlat alaktsn, a vz mozgsn keresztl a felsznformls legfontosabb tnyezõi.
Az lland leszll lgramlsok vben szraz, sivatagi ghajlat, a felszll lgramlsok vben csapadkos zna alakul ki. A sivatagi ghajlati znk fldi eloszlst mutatja be az albbi bra.

Vz a lgkrben - csapadk
A levegõ a nvekvõ hõmrsklet fggvnyben nvekvõ mennyisgû, cskkenõ hõmrsklet mellett cskkenõ mennyisgû vzpra befogadsra kpes. Ezrt felszll lgramlsnl (ciklon) (alacsony nyoms v) csapadkkpzõds, leszll lgramlsnl (magas nyoms v) (anticiklon) csapadkmentes idõ alakul ki.
Az adott hõmrsklethez tartoz maximum rtkhoz viszonytott %-os arnyban kifejezett pratartalom a relatv pratartalom. 100 % teltsi rtknek megfelelõ hõmrsklet a harmatpont. A harmatpont al hûlõ levegõbõl a vzgõz arnyos rsze vzz alakul - ez a felhõkpzõds.
Alacsony s magas nyoms centrumok kztt vzszintes lgramls, szl keletkezik. A nyomsklnbsgek miatt kialakul szlrendszerek a nagy fldi lgkrzs rszei, s egyik fõ szerepk a nedves, illetve szraz ghajlati znk kialakulsban van. Vannak idõszakos szljrsok, amelyek fõleg kontinens-cen tallkozsoknl alakulnak ki, a kõzetek s a vz eltrõ hõvezetõkpessge kvetkeztben.
Vz a felsznen - szrazulaton s tengeren
Szrazulatok
A szrazulatok vize javarszt desvz - azaz oldott szilrdanyag tartalma 0,3-0,5 g/l alatt marad. Lefolystalan tavak vizben a prolgs erõssgtõl fggõen magas lehet a startalom - a Holt tenger pl. 25 %.
A szrazulatok felsznre hull csapadk a felszni hõmrsklettõl fggõen vz vagy h/jg formjban ri el a felsznt. A h fagypont alatti hõmrskleteken megmarad, felhalmozdik, jgg alakul s szrazulati jgtakart alkothat. Ha a hõmrsklet fagypont feletti, a csapadk vagy h formjban ri el a felsznt s elolvad, vagy vzknt rkezik a felsznre. Egy rsze beszivrog a talajba, egy rsze a gravitcis gradienst kvetve lefolyik, egy rsze elprolog. A mrskelt gvben ez az arny kb 1/3-1/3-1/3. A vz tjt mutatja be az albbi blokkdiagram.

Tengerek, cenok
A tengerek, cenok viznek startalma tlagosan 3,5 - 3,8 %. Startalma uralkodan Na, Mg, Cl, SO4 ionokbl ll. Oldott oxign s CO2 tartalma van. A tengeri lethez szksges tpanyagokat s vzpitõ anyagokat P, N, CaCO3, SiO2 szlltja. A tengervz startalma a paleozoikum kezdete ta viszonylag lland. A startalom valsznûleg a kontinensek kezdeti anyagnak lepusztulsbl szrmazik. A tengerek kzl a startalom a legmagasabb a Vrs-tengerben (4,4 %), a legalacsonyabb a Balti-tengerben (0,1-0,7 %). A tengervz sûrûsge egyenesen arnyos a startalommal s fordtottan a hõmrsklettel, 3,5 % startalomnl 20oC fokon 1,025 g/cm3. Nyomsa 10 m-knt 100 kPa-lal nõ. Fajhõje 3x nagyobb mint a kõzetek - hõakkumultor. Hõmrsklete a trpusi vben (7 szlessg) 25oC, a sarkokhoz kzel -2oC. Fagyspontja -2oC.
Felszn alatti vizek
A beszivrg vizek tplljk a felszn alatti vzkszleteket. A magyar szhasznlatban a felszn alatti elsõ vztorl rteget talajvznek, a tbbit rtegvznek nevezzk.
A talajvz a talajban tbbfle formban trold vz. A trols klnbzõ mdjait az albbi diagram mutatja.

Az elraktrozott vz a talajszemcsket hrtyaszerûen veszi krl, s nehzsgi erõ hatsra sem szivrog mlyebbre. Ez a talajnedvessg, aszly idejn ezt veszti el a talaj. A beszivrg vz tbbi rsze az elsõ vzzrig teljesen kitlti a talaj hzagait. (Vzzr a kõzet, ha nyitott prustrfogata elenyszõen kicsi, pl. az agyagos kõzetek). A talajvz felsõ hatrfellett talajvzszintnek nevezzk. A talajvz a vzszintklnbsgek, hõmrsklet klnbsgek, stb. hatsra ramlik.
Rtegvz a kt vzzr rteg kztti vz. Artzi vz a nyoms alatti rtegvz. Termlvz a 20-25oC feletti hõmrskletû vz. svnyvz a legalbb 1 % (10000 mg/l) oldott anyagot tartalmaz vz. Gygyvz az olyan svnyvz, amelynek gygyhatsa bizonytott.
Rsvz az, amelyet kõzetek repedsei trolnak. Karsztvz az olyan rsvz, amely karbontos kõzetek kioldott regrendszerben trozdik. |