Merk�r

N�la csak a Pl�t� kisebb. A Merk�r�n�l nagyobb �tm�r�vel k�t hold is b�szk�lkedhet, ezek a Ganymede �s a Tit�n. Igaz ugyan, hogy a Merk�r s�r�s�ge kb. h�romszor nagyobb az �t lek�r�z� holdak�n�l.

A Merk�rt csak egyetlen �rszonda, a Mariner-10 l�togatta meg. 1973-ban �s 1974-ben h�romszor rep�lt el mellette. Felsz�n�nek csak a 45%-�t t�rk�pezt�k fel.

A Merk�r bolyg� viszonylag f�nyes, n�la csak a Jupiter, a V�nusz �s id�nk�nt a Mars ragyog f�nyesebben. M�gis el�g neh�z megfigyeln�nk, mert mindig a Nap k�zel�ben j�r. Kicsiny p�lya�tm�r�je miatt sohasem t�volodik el 28 fokn�l messzebbre a Napt�l, �s ez�rt csak akkor figyelhet� meg t�vcs� n�lk�l, amikor este vagy hajnalban a horizont k�zel�ben tart�zkodik. A bolyg� �szlel�s�t az is nehez�ti, hogy korongj�nak �tm�r�je m�g t�vcs�ben is rendk�v�l kicsinynek l�tszik. Als� egy�tt�ll�sban 12,9 �vm�sodperc a l�tsz�lagos �tm�r�, pedig ilyenkor l�tszik a legnagyobbnak, minthogy ilyenkor van a Merk�r a Nap �s a F�ld k�z�tt. Fels� egy�tt�ll�sban, amikor a Nap �tellenes oldal�n tal�lhat�, a bolyg�korong l�tsz�lagos �tm�r�je csup�n a maxim�lis egyharmada.

A bolyg� h�romszor fordul meg tengelye k�r�l, mialatt k�t teljes kering�st v�gez a Nap k�r�l. Az elm�leti vizsg�latok sor�n kider�lt, hogy a kering�si �s a forg�si peri�dus hossz�nak e k�l�nleges ar�ny��rt a bolyg� test�ben fell�pett er�s dag�lys�rl�d�s a felel�s. A jelens�g hasonl� ahhoz, mint ami a Hold eset�ben j�tsz�dott le, csak az a l�nyeges k�l�nbs�g, hogy a Merk�r rendk�v�li m�rt�kben elny�lt ellipszis alak� p�ly�ja id�zte el�, hogy a bolyg� k�t kering�s alatt h�rom forg�st v�gez, m�g a Hold eset�ben a k�t peri�dus t�k�letesen kiegyenl�t�d�tt. Amikor a Merk�r a legk�zelebb j�r a Naphoz, p�lyamenti sebess�ge olyan nagy, hogy az ebb�l ad�d� sz�gsebess�g fel�lm�lja a tengelyforg�s�t. Ez�rt azut�n a bolyg� felsz�n�n �ll� k�pzeletbeli megfigyel� sz�m�ra olyan jelens�g k�vetkezne be, amely az eg�sz Naprendszerben egyed�l�ll�. N�h�ny napon �t a Nap a szok�sossal ellent�tes ir�nyban haladna az �gen, majd ism�t megfordulva folytatn� �tj�t az �gitestek k�z�tt. Ha a megfigyel�nk �gy helyezkedne el a Merk�ron, hogy a perih�lium�tmenet idej�n a Napot a keleti horizonton l�tn�, tan�ja lehetne annak, amint csillagunk felt�nik a horizonton, visszafordul, lebukik az al�, majd r�viddel k�s�bb ism�t felkel, hogy most m�r folytassa is �gi �tj�t.

A Merk�r felsz�ne a Hold�hoz hasonl�: kr�terekkel bor�tott fenns�kok �s egyenletesebb felsz�n� vulkanikus s�ks�gok tagolj�k. Felsz�n�n ter�l el a mintegy 1400 km �tm�r�j� koncentrikus, k�r alak� Caloris medence, amely egy hatalmas becsap�d�s sor�n keletkezhetett.

A Merk�r fel�let�nek minden n�gyzetm�ter�re hatszor annyi sug�rz�s �rkezik a Napb�l, mint a F�ld azonos nagys�g� ter�let�re. A bolyg� nappali h�m�rs�klete el�g magas, �tlagban 600 K (kb. 330 Celsius fok), mik�zben el�ri a 750 K (480 Celsius fok) k�r�li maximumot. Ugyanakkor �jszaka a h�m�rs�klet 90 K-re (kb. -180 Celsius fok) s�llyed.

A Merk�rnak nincs �szrevehet� s�r�s�g� l�gk�re. Tekintettel arra ugyanis, hogy a bolyg� naps�t�tte oldala igen forr�, fel kell t�telezn�nk, hogy m�g a legnehezebb g�zok is elt�voztak onnan. R�ad�sul az �sszes bolyg� k�z�l a Merk�r felsz�n�nek f�nyvisszaver� k�pess�ge a leggyeng�bb, legink�bb a s�t�t holdtalaj�hoz hasonl�. A Merk�r felsz�ne �ltal sz�rt napf�ny sz�nk�pi vizsg�lata is meger�s�ti, hogy a bolyg�nak nincs kimutathat� l�gk�re.

Anyagi, k�miai �sszet�tel�t tekintve a Merk�r F�ld t�pus� bolyg�. Kicsiny m�rete ellen�re a Merk�r s�r�s�ge k�zel azonos a F�ld�vel, ami azt sugallja, hogy vastartalma a F�ld�nek nagyj�b�l a k�tszerese lehet. A vas-nikkel mag a bolyg� sugar�nak nagyj�b�l a 75%-�t teszi ki. Ez a mag k�pviseli a bolyg� t�meg�nek a 80%-�t.

A Merk�r m�gneses tere csaknem el�ri a F�ld�n m�rt m�gneses t�r er�ss�g�nek 1%-�t.

A Merk�rnak nincs holdja.