Uránusz

Az Uránusz a Naptól a hetedik, átmérője szerint pedig a harmadik legnagyobb bolygó.

Naptól mért közepes távolság: 2,870,990,000 km (19.218 CSE)

egyenlítői átmérő: 51,118 km; sarki átmérő: 49946 km

tömeg: 8.686e25 kg

A görög mitológiában az eget megszemélyesítő isten, Gaia-Földanya férje, az első, legősibb istennemzedék képviselője. Kronosz (Szaturnusz), a titánok és a küklopszok apja.

Az Uránuszt a csillagászat történetének egyik legjobb megfigyelője, Sir William Herschel fedezte fel 1781. március 13-án a körülbelül 18 cm átmérőjű távcsövével. Amikor megpillantotta a korong alakúnak tűnő objektumot, amely határozottan különbözött a pontszerűnek tűnő csillagoktól, azt gondolta, hogy egy üstököst fedezett fel.

A Merkúrral, Vénusszal, Marssal, Jupiterrel és Szaturnusszal szemben -amelyek szabad szemmel is megfigyelhető objektumok-, az Uránuszt nem ismerték az ókori és a középkori csillagászok. Az Uránusz akkor is csak halvány csillagnak látszik amikor a legfényesebb.

Mivel az Uránusz korongjának átmérője kisebb, mint 4 ívmásodperc, részletesebb vizsgálatára csak nagyobb távcsövek használata során lehet reményünk. Jó megfigyelési körülmények között felismerhetjük a bolygó korongjának zöldes színét.

Nagyon érdekes, hogy az Uránusz forgástengelye majdnem pontosan a bolygó pályasíkjában fekszik. Az égitest egyenlítői síkja 97 fok 55 perces szögben metszi a pálya síkját, tehát még a derékszögnél is meredekebben. Az Uránusz pályájának bizonyos pontjaiban a bolygó forgástengelye éppen bolygónk felé mutat. Ha egy megfigyelő ilyenkor a bolygó megfelelő pólusán állna, azt tapasztalná, hogy a Nap majdnem pontosan a zenitben áll. Számára az Uránusz-nap hossza egyenlő volna az Uránusz-év hosszával azaz 84 földi évvel. A Nap több mint 40 esztendeig egyfolytában a horizont fölött látszana. E különös jelenséget úgy is felfoghatjuk, mint a földi sarkvidékeken megfigyelhető éjféli nap tünemény jóval nagyobb változatát.

Az Uránusz a Jupiter típusú bolygók közé tartozik.

Vasból és szilikátokból álló magja nagyobb, mint a Föld, a tömege pedig a Földének háromszorosa. Ezt kb. 18000 km sugarú vízből, ammóniából és metánjégből álló kéreg és egy vastag, héliumot, hidrogént és metánt tartalmazó légkör övezi. A bolygó belseje talán részben folyékony.

Az Uránusznak nagyobb az átmérője, de kisebb a tömege mint a Neptunusznak.

Amíg az óriásbolygók mindegyike a Naptól nyert hőnek körülbelül a kétszeresét bocsátja ki, addig ezt az Uránuszról nem sikerült kimutatni.

Az Uránusz mágneses tengelye 60 fokos szöget zár be a forgástengellyel.

A bolygó forgása retrográd.

Az Uránuszt csak egyetlen űrszonda, a Voyager-2 látogatta meg 1986. január 24-én.

Az Uránusz gyűrűit 1977-ben fedezték fel, amikor azt figyelték, hogy a bolygó eltakar egy csillagot. A csillag fénye a fedés előtt, majd a fedés után is többször elhalványodott, mivel a bolygó körüli koncentrikus gyűrűk bizonyos időközönként, átmenetileg eltakarták. Az Uránusz körül 11, meglehetősen sötét gyűrűt fedeztek fel, amelyek enyhén elnyúlt alakúak, és a bolygó középpontjától 38000 és 52000 km közötti távolságban találhatóak.

Az Uránusznak 15 ismert holdja van. Ellentétben a Naprendszer többi objektumával az Uránusz holdjait nem az ókori mitológiából, hanem Shakespeare színpadi műveinek és Alexander Pope angol költő Fürtrablás című szatirikus eposzának szereplőiről nevezték el.

1985 végéig az Uránusznak csak az öt nagy holdját, az Arielt, Umbrielt, Titaniát, Oberont és a Mirandát ismerték. A tíz kicsiny sötét holdat pedig a Voyager-2 fedezte fel 1986-ban, és mindet a Mirandán belüli térségben. A tíz kicsiny hold átmérője 26 és 154 km között van, míg az öt nagy hold átmérője 472 és 1580 km között váltakozik.

Az Uránusz holdjai

Az Uránusznak 15 ismert holdja van. Ellentétben a Naprendszer többi objektumával az Uránusz holdjait nem az ókori mitológiából, hanem Shakespeare színpadi mûveinek és Alexander Pope angol költõ Fürtrablás címû szatirikus eposzának szereplõirõl nevezték el. 1985 végéig az Uránusznak csak az öt nagy holdját, az Arielt, Umbrielt, Titaniát, Oberont és a Mirandát ismerték. (Közül is kettõt még Herschel fedezett fel.) 1985 - 86-ban a Mirandán belüli térségben a Voyager-2 fedezett fel tíz kicsiny sötét holdat. A tíz kicsiny hold átmérõje 26 és 154 km között van.

Ez a kép a Voyager-2 által 1986. januárjában az Uránuszról és öt nagy holdjáról készített képekbõl áll össze. A kép elõterében az Ariel, bal oldalán az Umbriel, az elõtérben jobbra a Miranda látható. A Titania jobb oldalon, az Oberon a kép tetején található. Ezeknek a holdaknak az átmérõje 472 és 1580 km között váltakozik. Az Uránusz öt nagy holdja egyben az öt legkülsõ is, melyek az Uránusztól 130 000 - 600 000 km közötti távolságban keringenek. Ezek a nagy holdak valószínûleg jég és kõzetek fele-fele arányú keverékébõl állnak. Mindegyik hold az Uránusz egyenlítõi síkjában kering.

A Miranda az Uránusz legbelsõ nagy holdja. Az Uránusztól mért távolsága 129 850 km, átmérõje 472 km. Az öt nagy hold közül a legkisebb.

Furcsa, toldott-foldottnak tetszõ hold. Lehetséges, hogy az eredeti hold egy becsapódás következtében széthullott, de darabjai késõbb újra összeálltak. Felszíne a kõszirtek, kráterek és szurdokvölgyek (kanyonok) összevisszasága. Szurdokvölgyei néhány tízszer mélyebbek, mint a Földön a Grand Canyon. Kuiper fedezte fel 1948-ban. Miranda a varázsló Prospero lánya Shakespeare A vihar címû drámájában.

Az Ariel Uránusztól mért távolsága 190 930 km, átmérõje 1158 km. Felszínén kevés kráter akad, de keresztül-kasul 30 km mélységig terjedõ árkok borítják. Úgy tûnik, hogy a vulkáni tevékenység újjáalakította felszínét. Lassell fedezte fel 1851-ben. Ariel pajkos légi szellem Shakespeare A vihar címû drámájában.

Az Umbriel az Uránusz harmadik legnagyobb holdja. Az Uránusztól mért távolsága 265 980 km, átmérõje 1170 km. Bár látható rajta egy 110 km méretû kráter, felszíne nem mutatja vulkanizmus jeleit. Lassell fedezte fel 1851-ben. Umbriel egy szereplõ Alexander Pope A fürtrablás címû komikus eposzában.

A Titania az Uránusz legnagyobb holdja, Uránusztól mért távolsága 436 270 km, átmérõje 1578 km. Felszínét jég borítja, hosszú völgyek szabdalják fel a nemegyszer 400 km átmérõjû kráterek vidékét. Van egy 1500 km hosszú, 75 km széles völgye. Herschel fedezte fel 1787-ben. Titania a tündérek királynõje és Oberon felesége Shakespeare Szentivánéji álom címû drámájában.

Az Oberon az Uránusz legkülsõ holdja, és a második legnagyobb. Uránusztól mért távolsága 583 420 km átmérõje 1523 km. Sok krátere van, ezek némelyike vulkáni aktivitás jeleit mutatja. Herschel fedezte fel 1787-ben. Oberon a tündérek királya és Titania férje Shakespeare Szentivánéji álom címû drámájában.