Ur�nusz

Az Ur�nusz a Napt�l a hetedik, �tm�r�je szerint pedig a harmadik legnagyobb bolyg�.

Napt�l m�rt k�zepes t�vols�g: 2,870,990,000 km (19.218 CSE)

egyenl�t�i �tm�r�: 51,118 km; sarki �tm�r�: 49946 km

t�meg: 8.686e25 kg

A g�r�g mitol�gi�ban az eget megszem�lyes�t� isten, Gaia-F�ldanya f�rje, az els�, leg�sibb istennemzed�k k�pvisel�je. Kronosz (Szaturnusz), a tit�nok �s a k�klopszok apja.

Az Ur�nuszt a csillag�szat t�rt�net�nek egyik legjobb megfigyel�je, Sir William Herschel fedezte fel 1781. m�rcius 13-�n a k�r�lbel�l 18 cm �tm�r�j� t�vcs�v�vel. Amikor megpillantotta a korong alak�nak t�n� objektumot, amely hat�rozottan k�l�nb�z�tt a pontszer�nek t�n� csillagokt�l, azt gondolta, hogy egy �st�k�st fedezett fel.

A Merk�rral, V�nusszal, Marssal, Jupiterrel �s Szaturnusszal szemben -amelyek szabad szemmel is megfigyelhet� objektumok-, az Ur�nuszt nem ismert�k az �kori �s a k�z�pkori csillag�szok. Az Ur�nusz akkor is csak halv�ny csillagnak l�tszik amikor a legf�nyesebb.

Mivel az Ur�nusz korongj�nak �tm�r�je kisebb, mint 4 �vm�sodperc, r�szletesebb vizsg�lat�ra csak nagyobb t�vcs�vek haszn�lata sor�n lehet rem�ny�nk. J� megfigyel�si k�r�lm�nyek k�z�tt felismerhetj�k a bolyg� korongj�nak z�ldes sz�n�t.

Nagyon �rdekes, hogy az Ur�nusz forg�stengelye majdnem pontosan a bolyg� p�lyas�kj�ban fekszik. Az �gitest egyenl�t�i s�kja 97 fok 55 perces sz�gben metszi a p�lya s�kj�t, teh�t m�g a der�ksz�gn�l is meredekebben. Az Ur�nusz p�ly�j�nak bizonyos pontjaiban a bolyg� forg�stengelye �ppen bolyg�nk fel� mutat. Ha egy megfigyel� ilyenkor a bolyg� megfelel� p�lus�n �llna, azt tapasztaln�, hogy a Nap majdnem pontosan a zenitben �ll. Sz�m�ra az Ur�nusz-nap hossza egyenl� volna az Ur�nusz-�v hossz�val azaz 84 f�ldi �vvel. A Nap t�bb mint 40 esztendeig egyfolyt�ban a horizont f�l�tt l�tszana. E k�l�n�s jelens�get �gy is felfoghatjuk, mint a f�ldi sarkvid�keken megfigyelhet� �jf�li nap t�nem�ny j�val nagyobb v�ltozat�t.

Az Ur�nusz a Jupiter t�pus� bolyg�k k�z� tartozik.

Vasb�l �s szilik�tokb�l �ll� magja nagyobb, mint a F�ld, a t�mege pedig a F�ld�nek h�romszorosa. Ezt kb. 18000 km sugar� v�zb�l, amm�ni�b�l �s met�nj�gb�l �ll� k�reg �s egy vastag, h�liumot, hidrog�nt �s met�nt tartalmaz� l�gk�r �vezi. A bolyg� belseje tal�n r�szben foly�kony.

Az Ur�nusznak nagyobb az �tm�r�je, de kisebb a t�mege mint a Neptunusznak.

Am�g az �ri�sbolyg�k mindegyike a Napt�l nyert h�nek k�r�lbel�l a k�tszeres�t bocs�tja ki, addig ezt az Ur�nuszr�l nem siker�lt kimutatni.

Az Ur�nusz m�gneses tengelye 60 fokos sz�get z�r be a forg�stengellyel.

A bolyg� forg�sa retrogr�d.

Az Ur�nuszt csak egyetlen �rszonda, a Voyager-2 l�togatta meg 1986. janu�r 24-�n.

Az Ur�nusz gy�r�it 1977-ben fedezt�k fel, amikor azt figyelt�k, hogy a bolyg� eltakar egy csillagot. A csillag f�nye a fed�s el�tt, majd a fed�s ut�n is t�bbsz�r elhalv�nyodott, mivel a bolyg� k�r�li koncentrikus gy�r�k bizonyos id�k�z�nk�nt, �tmenetileg eltakart�k. Az Ur�nusz k�r�l 11, meglehet�sen s�t�t gy�r�t fedeztek fel, amelyek enyh�n elny�lt alak�ak, �s a bolyg� k�z�ppontj�t�l 38000 �s 52000 km k�z�tti t�vols�gban tal�lhat�ak.

Az Ur�nusznak 15 ismert holdja van. Ellent�tben a Naprendszer t�bbi objektum�val az Ur�nusz holdjait nem az �kori mitol�gi�b�l, hanem Shakespeare sz�npadi m�veinek �s Alexander Pope angol k�lt� F�rtrabl�s c�m� szatirikus eposz�nak szerepl�ir�l nevezt�k el.

1985 v�g�ig az Ur�nusznak csak az �t nagy holdj�t, az Arielt, Umbrielt, Titani�t, Oberont �s a Mirand�t ismert�k. A t�z kicsiny s�t�t holdat pedig a Voyager-2 fedezte fel 1986-ban, �s mindet a Mirand�n bel�li t�rs�gben. A t�z kicsiny hold �tm�r�je 26 �s 154 km k�z�tt van, m�g az �t nagy hold �tm�r�je 472 �s 1580 km k�z�tt v�ltakozik.

Az Ur�nusz holdjai

Az Ur�nusznak 15 ismert holdja van. Ellent�tben a Naprendszer t�bbi objektum�val az Ur�nusz holdjait nem az �kori mitol�gi�b�l, hanem Shakespeare sz�npadi mûveinek �s Alexander Pope angol k�ltõ F�rtrabl�s c�mû szatirikus eposz�nak szereplõirõl nevezt�k el. 1985 v�g�ig az Ur�nusznak csak az �t nagy holdj�t, az Arielt, Umbrielt, Titani�t, Oberont �s a Mirand�t ismert�k. (K�z�l is kettõt m�g Herschel fedezett fel.) 1985 - 86-ban a Mirand�n bel�li t�rs�gben a Voyager-2 fedezett fel t�z kicsiny s�t�t holdat. A t�z kicsiny hold �tm�rõje 26 �s 154 km k�z�tt van.

Ez a k�p a Voyager-2 �ltal 1986. janu�rj�ban az Ur�nuszr�l �s �t nagy holdj�r�l k�sz�tett k�pekbõl �ll �ssze. A k�p elõter�ben az Ariel, bal oldal�n az Umbriel, az elõt�rben jobbra a Miranda l�that�. A Titania jobb oldalon, az Oberon a k�p tetej�n tal�lhat�. Ezeknek a holdaknak az �tm�rõje 472 �s 1580 km k�z�tt v�ltakozik. Az Ur�nusz �t nagy holdja egyben az �t legk�lsõ is, melyek az Ur�nuszt�l 130 000 - 600 000 km k�z�tti t�vols�gban keringenek. Ezek a nagy holdak val�sz�nûleg j�g �s kõzetek fele-fele ar�ny� kever�k�bõl �llnak. Mindegyik hold az Ur�nusz egyenl�tõi s�kj�ban kering.

A Miranda az Ur�nusz legbelsõ nagy holdja. Az Ur�nuszt�l m�rt t�vols�ga 129 850 km, �tm�rõje 472 km. Az �t nagy hold k�z�l a legkisebb.

Furcsa, toldott-foldottnak tetszõ hold. Lehets�ges, hogy az eredeti hold egy becsap�d�s k�vetkezt�ben sz�thullott, de darabjai k�sõbb �jra �ssze�lltak. Felsz�ne a kõszirtek, kr�terek �s szurdokv�lgyek (kanyonok) �sszevisszas�ga. Szurdokv�lgyei n�h�ny t�zszer m�lyebbek, mint a F�ld�n a Grand Canyon. Kuiper fedezte fel 1948-ban. Miranda a var�zsl� Prospero l�nya Shakespeare A vihar c�mû dr�m�j�ban.

Az Ariel Ur�nuszt�l m�rt t�vols�ga 190 930 km, �tm�rõje 1158 km. Felsz�n�n kev�s kr�ter akad, de kereszt�l-kasul 30 km m�lys�gig terjedõ �rkok bor�tj�k. �gy tûnik, hogy a vulk�ni tev�kenys�g �jj�alak�totta felsz�n�t. Lassell fedezte fel 1851-ben. Ariel pajkos l�gi szellem Shakespeare A vihar c�mû dr�m�j�ban.

Az Umbriel az Ur�nusz harmadik legnagyobb holdja. Az Ur�nuszt�l m�rt t�vols�ga 265 980 km, �tm�rõje 1170 km. B�r l�that� rajta egy 110 km m�retû kr�ter, felsz�ne nem mutatja vulkanizmus jeleit. Lassell fedezte fel 1851-ben. Umbriel egy szereplõ Alexander Pope A f�rtrabl�s c�mû komikus eposz�ban.

A Titania az Ur�nusz legnagyobb holdja, Ur�nuszt�l m�rt t�vols�ga 436 270 km, �tm�rõje 1578 km. Felsz�n�t j�g bor�tja, hossz� v�lgyek szabdalj�k fel a nemegyszer 400 km �tm�rõjû kr�terek vid�k�t. Van egy 1500 km hossz�, 75 km sz�les v�lgye. Herschel fedezte fel 1787-ben. Titania a t�nd�rek kir�lynõje �s Oberon feles�ge Shakespeare Szentiv�n�ji �lom c�mû dr�m�j�ban.

Az Oberon az Ur�nusz legk�lsõ holdja, �s a m�sodik legnagyobb. Ur�nuszt�l m�rt t�vols�ga 583 420 km �tm�rõje 1523 km. Sok kr�tere van, ezek n�melyike vulk�ni aktivit�s jeleit mutatja. Herschel fedezte fel 1787-ben. Oberon a t�nd�rek kir�lya �s Titania f�rje Shakespeare Szentiv�n�ji �lom c�mû dr�m�j�ban.