Elk�pzel�sem szerint a h�rok kibomlotts�gi �llapota a t�rrel azonos�that�, azaz egy h�r kibomlotts�g�nak m�rt�ke azonos�that� egy elemi t�rrel. Ez a felfog�s azt sugallhatja, hogy a t�r kvant�lt, hiszen minden h�rnak saj�t tere van. De szerintem a t�r nem t�r-kvantumok �sszess�g�b�l �ll, ugyanis a h�rokhoz tartoz� t�r egyr�szt a h�r kiboml�s�val egy�tt v�ltozik, m�sr�szt a h�rok terei "�tfedik" egym�st egybefoly� teret alkotva. Ezt az �tfed�st �gy �rtem, hogy az egym�ssal laz�bb vagy szorosabb kapcsolatban lev� h�rok a kibomlotts�gi �llapotukat �tveszik egym�st�l, �gy egy k�rnyezetben idomul�s t�rt�nik a h�rok kibomlotts�g�t illet�en. A szoros k�t�sben l�v� h�rok (pl. egy protonban) szint�n egym�shoz hasonl� kibomlotts�gban vannak, de a kibomlotts�g m�rt�ke a k�t�sek miatt j�val kisebb, mint a szabad h�rok eset�ben. Hasonlatos ez ahhoz, mintha egy p�k g�mbszimmetrikus h�romdimenzi�s p�kh�l�t sz�ne, melynek a k�z�p- pontj�ban s�r�en vannak a sz�lak, kifel� haladva pedig egyre ritk�bbak. Az ilyen t�rszerkezet egy t�megpont k�rnyezet�ben alakul ki. Ez a h�l� az eg�sz Univerzumot besz�vi, m�g ott is, ahol nincs t�meg (pl. a vil�g�rben), mert anyag ott is van, amit mi l�that� vagy tapinthat� m�don nem �rz�kel�nk, de az ott uralkod� kibomlotts�gi �llapot t�rk�nt van jelen sz�munkra. Az egyes h�rokhoz tartoz� t�r-kvantumok �sszess�ge �ltal l�trehozott teret ahhoz hasonl�tan�m, mint amikor az es�cseppek - mint "v�z-kvantumok" - a t�ban m�r egys�ges v�zt�megg� olvadnak �ssze. De ezen t� vize nem teljesen homog�n, lehetnek benne helyi anom�li�k mondjuk a viszkozit�s tekintet�ben, pl. j�gdarabok k�rnyezet�ben. A t�r kvantumoss�g�t ink�bb egy m�s n�z�pont alapj�n lehetne �rtelmezni, ez pedig a Planck-f�le t�vols�g, ami egy m�s megk�zel�t�se a dolognak.

Szerintem az �ltalunk �rz�kelt teret a szabad h�rok fesz�tik ki. A Nagy Bumm-ot k�vet�en egy id� ut�n megsz�lettek az elemi r�szecsk�k. Ezeket az �sszekapcsol�dott h�rok t�mege alkotja. Ezek valamennyire �sszenyomott �llapotban vannak, de a szoros kapcsolat nem engedi a h�rok tov�bbi lazul�s�t. Eszerint az elemi r�szecsk�k �s ez�ltal az atomok is energi�t t�rolnak. �gy magreakci�k eset�n el�fordulhat, hogy az �trendez�d�s sor�n a fesz�lts�g �sszess�g�ben old�dik. A felszabadult energi�t atomenergiak�nt emlegetj�k. Term�szetesen a t�meg-energia ekvivalencia miatt is keletkezhet szabad energia az atomok �talakul�sa sor�n. A r�szecsk�ben l�v� h�rokban felhalmozott fesz�lts�g �tterjed a k�rnyezet�kben l�v� szabad h�rokra is. A k�rnyezetre kihat� t�r-deform�ci� id�zi el� a testet k�rnyez� g�rb�lt teret. Ezen g�rb�let nagys�g�nak a m�rt�ke f�gg a test t�meg�t�l �s a test k�z�ppontj�t�l m�rt t�vols�g n�gyzet�vel ford�tott ar�nyban cs�kken. Az el�z�ekb�l kit�nik, hogy a teret, mint olyant, �nmag�ban nem tudom elk�pzelni. Nonszensznek tartom a mag�ban l�v� �res (anyag n�lk�li) teret. Szerintem a t�r is az anyaggal kapcsolatos, az anyagnak egyik megnyilv�nul�si form�ja. Ha megpr�b�ljuk kivonni az anyagot �gymond a t�rb�l, akkor azzal a teret is megsz�ntetj�k. Amikor azt mondjuk, hogy az �srobban�st k�vet�en a t�r t�gult, akkor az a l�tszat keletkezhet benn�nk mintha a t�r az anyagt�l f�ggetlen valami lenne. �n elfogadom a t�gul�st, de a teret is anyaginak tekintem. A t�r t�gul�s�n az anyag kiboml�s�t �rtem. Azt a teret, amit mi �res t�rk�nt gondolunk csak az�rt gondoljuk �resnek, mert nem tudjuk sem �rz�kelni sem detekt�lni azokat az anyagi form�kat amelyek az �gymond �res teret k�pezik. A mi makroszk�pikus vil�gunkban l�trehozott legpontosabb m�szerek sem k�pesek jelezni az anyagnak azokat a par�nyi r�szeit, amelyek a t�r nagy r�sz�t kifesz�tik. A kutat�k tudj�k, hogy az �ltalunk v�kuumnak nevezett t�r nem �res, hanem tele van r�szecsk�kkel. Szerint�k WAMP-ok (gyeng�n k�lcs�nhat�, t�meggel rendelkez� r�szecsk�k) �s bizonyos neutrin�k t�ltik ki a teret, de ezek olyan par�nyi r�szecsk�k, amelyek detekt�l�sa szinte lehetetlennek t�nik f�k�nt az�rt, mert nincs vagy alig van k�lcs�nhat�suk a t�bbi anyagi r�szekkel. Val�sz�n�, hogy a teret kifesz�t� h�rok m�r az�rt sem �szlelhet�k sz�munkra, mert ezek m�r csak a n�gydimenzi�s t�rben lenn�nek �szlehet�k, amit mi - l�v�n, hogy h�romdimenzi�s l�nyek vagyunk - k�ptelenek vagyunk �rz�kelni. R�viden, az �n v�lem�nyen az, hogy a t�r �s az id� is az anyagb�l sz�rmaztathat�, ezek az anyag tulajdons�gak�nt foghat�k fel, ill. abb�l eredeztethet�k.

A t�r g�rb�let�t csak t�r-h�l�k megrajzol�s�val tudjuk illusztr�lni. Ezek a val�s�gban nem l�teznek, de seg�ts�g�kkel szeml�letess� tehetj�k a t�meg �ltal el�id�zett t�r-deform�ci�t. Az �bra els� k�pe a k�t dimenzi�s t�r deform�ci�j�t pr�b�lja szeml�ltetni, amint a t�meg egy k�pszer� bem�lyed�st hoz l�tre �gy deform�lva el a s�kfel�letet. Az �bra tov�bbi r�szei a h�rom dimenzi�s t�rben a t�rr�cs vonalait �br�zolj�k t�meg n�lk�l ill. t�meggel, att�l f�gg�en, hogy a deform�ci�s hat�st milyen ir�ny�nak tekintj�k.

A mai napig nem t�gult m�g ki annyira az Univerzum tere, hogy a szabadon maradt h�rokban teljesen felold�djon a fesz�lts�g. Ezek m�g mindig valamennyire �sszenyomott �llapotban vannak. Ez�rt m�g most is nagy nyom�st fejtenek ki, ez pedig a t�r t�gul�s�t eredm�nyezi. Ez a nyom�s a s�t�t energia, amely a s�t�t anyag jellemz�je �s a vil�g anyag�nak 73%-�t adja. Hogy mennyire k�pesek ezek a h�rok kilazulni, azt nem lehet tudni, lehet hogy nagym�rt�kben. A szabad h�rok nem akad�lyozz�k egym�s mozg�s�t �s a m�r stabil k�pz�dm�nyek mozg�s�t sem. A szabadon maradt h�rok nagy t�mege alkotja tulajdonk�ppen az Univerzum ter�t. Ezek a h�rok nem vesztett�k el a rugalmass�gukat, ez�rt b�rmilyen rezg�st k�nnyen tov�bb�tanak. Mivel egy�ttesen egy �sszef�gg� teret alkotnak, ez a t�r �gy viselkedik mint egy izotr�p rugalmas k�zeg, amelyben a hull�mok szabadon g�mb-szimmetrikusan terjedhetnek. Pl. egy foton mozg�sa ebben a t�rben felfoghat� �gy is, mint a rugalmas k�zeg egy fodroz�d�sa. A szabad h�rok sokas�ga sz�munkra �rz�kelhetetlen, csup�n a hat�saib�l tudunk k�vetkeztetni r�. Az �ltalunk �rz�kelhet� anyag (atomok) �ltal kifesz�tett t�r a vil�g ter�nek csak t�red�k�t adja.

Az Univerzum ter�nek m�ret�t alapvet�en k�t nagy hat�s befoly�solja (a gravit�ci� �s a s�t�t energia). A gravit�ci� �sszeh�zni igyekszik az Univerzumot, a s�t�t energia pedig t�g�tani. E k�t nagy hat�s viszony�t�l f�gg, hogy mi lesz a sorsa az Univerzumnak. Az Univerzum anyag�nak s�r�s�g�t tekintve h�rom eset lehets�ges.

A s�k Univerzum-modell eset�n a hat�sok egyens�lya alakul ki. Ezt a szitu�ci�t a vil�g �tlagos s�r�s�g�nek �s egy kritikus s�r�s�gnek a viszony�val szokt�k megadni (omega). Ennek �rtelm�ben a s�k Univerzumra n�zve az omega=1 �rt�k ad�dik. Ez egy el�gg� balansz�rozott �llapot, ami k�nnyen kibillenhet ebb�l (s�k-probl�ma) �s �tfordulhat a m�sik k�t �llapot valamelyik�be. Sokak szerint term�szetfeletti beavatkoz�sra lenne sz�ks�g ahhoz, hogy az �lland�an jelentkez� kis perturb�ci�k kiigaz�t�s�val megmaradjon az egyens�ly. A s�k Univerzum j�v�je nem sok j�t �g�r, mert a csillagok �zemanyagak�nt szolg�l� k�nny� elemek egy id� ut�n elfogynak. �jak pedig olyan t�megben nem termel�dnek mint a Nagy Bumm-ot k�vet�en, ez�rt fokozatosan kihunynak a csillagok �s s�t�t, j�ghideg vil�g marad ut�nuk.

A z�rt Univerzum eset�n (omega>1) egy id� ut�n gy�z az �sszeh�z� hat�s �s az Univerzum t�gul�sa �tfordul zsugorod�sba, amelynek a v�ge az egy pontba val� �sszeoml�s. Ezt a pontot szingularit�snak nevezik. Az elm�let szerint a s�r�s�g v�gtelen nagy lesz, a t�rfogat pedig z�r� �s megsz�nnek a fizika t�rv�nyei. Szerintem viszont nem ennyire teljes ez az �sszeoml�s, a t�r nem teljesen z�rus �s az id� sem �ll le teljesen. Ez lehet�s�get ad egy �jabb robban�sra. Hasonl� �sszeoml�si folyamat zajlik le egy fekete lyuk l�trej�ttekor. A fekete lyuk egy nagyt�meg� csillag �sszeoml�sakor j�n l�tre, amikor az el�gette az �sszes �zemanyag�t. Ilyenkor egy szupern�va robban�s k�s�ret�ben ledobja a k�ls� r�teg�t, a megmaradt r�sz pedig m�r nem k�pes t�bb� ellen�llni a gravit�ci� �sszeroppant� erej�nek, hiszen m�r nincs a magreakci�kb�l sz�rmaz� ellennyom�s. Ekkor a megmaradt csillag-anyag �sszeomlik. A csillag t�meg�t�l f�gg, hogy valamilyen s�r� anyag� t�rpe �gitest, esetleg neutroncsillag vagy fekete lyuk lesz bel�le. Fekete lyukk� akkor v�lik, ha olyan nagy lesz a s�r�s�ge, hogy a f�ny sem tud elszakadni t�le, azaz a sz�k�si sebess�gnek nagyobb� kellene v�lnia a f�ny sebess�g�n�l. Ezt t�ll�pni pedig lehetetlen. A fekete lyuk az elm�let szerint szint�n szingularit�s. Ki lehet sz�molni egy a fekete lyukat k�r�lvev� �s annak t�meg�t�l f�gg� g�mbfel�let sugar�t (Schwarzschild-sug�r), amelyet k�v�lr�l �tl�pve visszat�rni m�r elvileg sem lehets�ges, csak belezuhanni a fekete lyukba. Ezt a g�mbfel�letet nevezik a fekete lyuk esem�ny-horizontj�nak. A t�r �s az id� koordin�t�k ebben a tartom�nyban felcser�l�dnek, �thaladva az esem�nyhorizonton, ami a horizonton k�v�l a megtett utat jelentette, a horizontot �tl�pve m�r a j�v�t jelenti. Ez a j�v� �m nem t�l b�ztat� az oda t�ved�nek, mert az �rap�ly-er�k pillanatok alatt sz�tszedn�k. Forg� fekete lyuk eset�n (�s val�sz�n�, hogy minden fekete lyuk forog) k�t egym�sba �gyazott esem�nyhorizontr�l is lehet besz�lni. A k�ls�t �tl�pve a t�r �s id� koordin�t�k felcser�l�dnek, a bels�t is �tl�pve a csere ism�t megt�rt�nik, �gy elvileg vissza lehetne jutni a val� vil�gba. Persze nem ugyanoda �s nem ugyanabba az id�be ker�lne vissza a mer�sz utaz� mint az indul�sn�l volt, ink�bb egy m�sik Univerzumban tal�ln� mag�t (a matematikai megold�sok szerint). Val�j�ban sehol sem tal�ln� mag�t, mert pillanatok alatt meghalna �s beolvadna a szingularit�sba. A t�lt�ssel rendelkez� fekete lyuk matematikai modellje m�g bonyolultabb, �jabb szf�r�k is vannak.

 A fekete lyuk esem�nyhorizontj�n kiv�li k�rnyezetet mutatja a k�vetkez� �bra. Az �br�n l�that� fekete g�mbfel�let a fekete lyuk esem�ny-horizontj�t �br�zolja. Maga a fekete lyuk ezen g�mb k�z�ppontj�ban van, ami egy v�gtelen�l megg�rb�lt t�rid� tartom�nynak felel meg. Az �bra nagyon v�zlatos, az akkr�ci�s korong a val�s�gban j�val sz�lesebb, eltakarja az esem�ny- horizontot. A rajzon csak azt akartam jelezni, hogy az akkr�ci�s korong az esem�ny-horizonton k�v�l van ez�rt az egy l�that� kering� g�zt�meg.

Amennyiben a fekete lyuk a t�rnek egy szingularit�sa ahol �sszeomlanak a fizika t�rv�nyei is, akkor - k�rdem �n - hogyan sz�molhatunk m�gis a horizont sugar�val. De ez nemcsak egy sz�m�t�si dolog, hanem a csillag�szok �szlel�sei is bizony�tj�k, hogy a fekete lyuk k�r�l kering� anyagt�meg van (akkr�ci�s vagy befog�si korong), teh�t a "t�megvonz�sa" �ppen �gy l�tezik mint b�rmely m�s �gitest eset�ben. Sz�momra ez azt jelenti, hogy az a matematikai szingularit�s m�gsem teljesedik eg�szen, hiszen akkor a megmarad�si t�rv�ny�nek is meg kellene sz�nnie. De ha a megmarad�si t�rv�nyek �sszeomlanak, akkor hogyan marad meg m�gis a t�meg? Ez�rt is gondolom �n, hogy a Nagy Reccs alkalm�val sem omlana �ssze az anyag a matematikai �rtelembe vett szingularit�ss�. Ha pedig m�gsem teljes az a szingularit�s, akkor m�g lehetnek valamilyen fizikai t�rv�nyek is ott, b�r k�ts�g nem f�rhet hozz�, hogy rendk�v�li �llapotok uralkodnak ekkor. Ha siker�lne megfejteni azt, hogy mi is van a fekete lyukban, akkor m�ris k�zelebb jutn�nk az Univerzum rejt�ly�nek megfejt�s�hez is. Egyesek szerint a fekete lyuk maga egy �jabb vil�got jelent, amihez nek�nk m�r semmi k�z�nk nem lehet. De ha ezt a gondolatot tov�bb vissz�k, akkor lehet, hogy a mi vil�gunk is egy fekete lyuk, amely egy m�sik vil�gban k�pz�d�tt. Mindez azt jelenten�, hogy a szingularit�son t�l is van egy vil�g, �j fizik�val. De akkor a k�l�nb�z� vil�gok tereinek egym�sba �gyaz�d�s�r�l kellene besz�ln�nk. �s ebben az esetben mi van a v�gtelen�l �sszeroppant t�rrel? �n nem hiszem, hogy ez �gy lenne egyr�szt az�rt mert m�giscsak van valami kapcsolatunk a fekete lyukkal, a "t�megvonz�sa" ebben a vil�gban hat, m�sr�szt a fekete lyuk hossz� id� alatt visszap�rologhat ebbe a vil�gba, azaz nem v�sz el �r�kre sz�munkra. Ha m�gis igaz lenne az, hogy a mi vil�gunk is egy fekete lyuk �s ez is vissza- p�rologhat egy m�sik vil�gba, akkor hogyan �rtelmezhet� az �srobban�s elm�lete? Amennyiben �gy �rtelmezn�nk ezt a m�sik vil�got, hogy a fekete lyuk a "t�loldalon" felf�v�dik �s egy id� ut�n a "k�ld�kzsin�r" elszakadva egy �j vil�g sz�letik, akkor term�szetesen a fekete lyuk e vil�gba val� visszap�rolg�s�r�l nem lehetne besz�lni. De ez ellentmondana a megmarad�si elveknek is, hiszen a fekete lyuk t�meg�nek megfelel� energia elt�nne a vil�gunkb�l. Hasonl�an s�r�lne az impulzusmomentum-megmarad�s�nak elve is. Ez az elk�pzel�s teh�t a saj�t vil�gunkra vonatkoz� fizikai t�rv�nyeket is felbor�tan�.

Megjegyz�s:
A fizik�ban nagyon fontosak a megmarad�si t�rv�nyek. Ezek a k�vetkez�k:
1. energia-megmarad�s (energia-t�meg ekvivalancia az E=mc^2 szerint)
2. impulzus-megmarad�s (egyenes vonal� egyenletes mozg�s megtart�sa)
3. impulzusmomentum-megmarad�s (forg� mozg�s nyomat�k�nak megtart�sa)
4. t�lt�ssz�m-megmarad�s (pozit�v �s negat�v t�lt�sek)
5. barionsz�m-megmarad�s (barionok a neh�z r�szecsk�k: pl. proton, neutron, stb.)
6. leptonsz�m-megmarad�s (leptonok a k�nny� r�szecsk�k: pl. elektron, neutrin�, stb.)
Hasonl�an fontosak a fizikai konstansok is. Ezek a k�vetkez�k:
1. f�nysebess�g
2. gravit�ci�s �lland�
3. Hubble-�lland�
4. Planck-�lland�

Nagym�ret� fekete lyuk eset�ben, amennyiben m�r nincs anyag a fekete lyuk k�rnyezet�ben amit beszippantva tov�bb n�velhetn� a t�meg�t, m�g mindig ott van a v�kuum-fluktu�ci� jelens�ge, amely val�di r�szecske-p�rokat gener�l, �s ezek egyes r�szecsk�i a horizonton �tjutva m�g v�ltoztathatnak a fekete lyuk t�meg�n annak igen lass� cs�kken�s�t id�zve el�. Kism�ret� fekete lyuk eset�ben a horizont k�zel�ben az �rap�ly (sz�tszak�t�) er�k olyan nagyok lehetnek, hogy a virtu�lis r�szecske-p�rokat is k�pesek sz�tszak�tani. �gy ott r�szecsk�k �s azok anti-megfelel�i nagy t�megben jelennek meg. A horizonton k�v�l de annak k�zel�ben keletkezet r�szecske-p�r anti-tagja beker�l a horizonton bel�lre, m�g a m�sik tag k�v�l marad. Ez a fekete lyuk sug�rz�sak�nt foghat� fel. Val�j�ban ez a jelens�g csak kvantumfizikai alapon magyar�zhat�. A kvantumfizik�ban tudott, hogy nem lehet semminek sem a pontos hely�t meghat�rozni, �gy az esem�nyhorizontnak sem. Ez azt jelenti, hogy az esem�nyhorizont nem egy �lesen meghat�rozott g�mbfel�let, hanem ez a fel�let egy kiss� elmos�dott. Ezt figyelembe v�ve, ha a horizont k�zvetlen k�zel�ben keletkezik egy r�szecske-p�r, akkor - amelyekre szint�n vonatkozik a helyeik bizonytalans�ga - annak egyik tagja bizonyos val�sz�n�s�ggel bel�l lehet a horizonton, am�g a m�sik tag szint�n bizonyos val�sz�n�s�ggel k�v�l eshet rajta. A bel�lre es�t mindenk�ppen elnyeli a fekete lyuk, am�g a k�v�l maradt r�szecske elszabadulhat a fekete lyuk gravit�ci�s ter�b�l. Ann�l k�nnyebben elk�pzelhet� ez, ha a r�szecske-p�r egy fotont �s egy antifotont tartalmaz, de a fotonnak az anti-megfelel�je �nmaga. Teh�t az egyik foton a fekete lyuk fogja lesz, m�g a m�sik sug�rz�s form�j�ban t�vozik a fekete lyukt�l. Eszerint a fekete lyukak nem is annyira feket�k, mert ez a sug�rz�s ak�r a l�that� tartom�nyba is eshet, b�r ez egy olyan lass� folyamat, hogy ennek a sug�rz�snak az intenzit�sa gyakorlatilag elhanyagolhat�. De meg lehet k�zel�teni ezt a dolgot termodinamikai n�z�pontb�l is. A fekete lyuk horizontj�hoz k�zeledve a h�m�rs�klet hirtelen megugrik. Eszerint a fekete lyuk �gy viselkedik, mint egy sug�rz� fekete test. De a kisug�rzott energi�t valahonnan p�tolni kell. K�v�lr�l n�zve teh�t a fenti jelens�gek azt eredm�nyezik, hogy a fekete lyuk sug�rz�st bocs�t ki. Ez a kisug�rzott energia a fekete lyuk t�meg�nek rov�s�ra megy, ami azt jelenti, hogy a fekete lyuk fokozatosan p�rolog �s hossz� id� ut�n el is fogy.

Itt az�rt megjegyezn�m, hogy b�r ez a jelens�g matematikailag igazolhat�, de �szlelni m�r csak az�rt is neh�z, mert ez egy igen lass� folyamat, nagyobb fekete lyuk eset�n �vmilli�rdokig eltarthat. Kisebb fekete lyukak eset�n ez a folyamat felgyorsul, a fogy�s egyre er�teljesebb �s a teljes elfogy�s pillanat�ban nagy robban�ssal z�rul (b�r ez csak felt�telez�s, ilyent m�g nem �szleltek). Elgondolkodtat� az, hogy pl. egy neutroncsillag felsz�n�nek k�zel�ben mi�rt nem alakulhat ki a Hawking-f�le sug�rz�s? Hiszen a gravit�ci� m�r ott is el�g nagy ahhoz, hogy az �rap�ly-er� sz�tszak�thassa az �ppen manifeszt�l�dott r�szecske-p�rokat �s mondjuk, hogy az egyik becsap�dik a csillag felsz�n�re, a m�sik pedig elsz�kik. A jelens�g hasonl� �s ha ez megt�rt�nhetne, akkor egy neutroncsillag is elfogyhat egyszer? Vagy ak�r egy kissebb t�meg� �gitestre is vonatkozhat ez? A fekete lyukak m�g mindig sok rejt�lyt tartogatnak a sz�munkra. P�ldak�nt eml�tem az �gynevezett inform�ci�s paradoxont, amely szerint a fekete lyukba beker�l� inform�ci� is elv�sz sz�munkra. Ez azt jelenten�, hogy a fekete lyukak �lland�an nyelik az inform�ci�t is, ami katasztrof�lis lenne a vil�g-felfog�sunkra n�zve, mert teljes bizonytalans�gban lenn�nk a m�lttal vagy a j�v�vel kapcsolatban. Nem tudhatn�nk, hogy az az inform�ci�, amit a t�vcs�vek k�zvet�tenek nek�nk, igazak-e vagy sem, hiszen az inform�ci�k egy r�sz�t m�r elnyelt�k a fekete lyukak. Ez nem tetszik sem a fizikusoknak sem a csillag�szoknak, mert nem lehetne semmi biztosat �ll�tani. C�folt�k is az inform�ci� elveszt�s�t matematikai m�dszerrel, de a gyakorlatban neh�z bizony�tani sem azt, hogy elv�sz sem azt, hogy megmarad. De szerintem, van itt egy m�sik bizonytalans�g is, azzal kapcsolatban, amit a t�vcs�vekben l�tunk. Ezt pedig a gravit�ci�s-lencsehat�s id�zheti el�. Ez a hat�s hasonl� ahhoz, mint amit az �veg lencs�k okoznak a rajtuk �thalad� f�nnyel, elt�r�tik a f�nyt, azaz a f�nysug�r �tja megg�rb�l. A gravit�ci�s-lencsehat�st a nagyt�meg� objektumok (galaxisok, fekete lyukak) id�zik el� a m�g�l�k �rkez� f�nyt illet�en. Ez gyakran �gy jelentkezik az �szlel�n�l, hogy a lencse m�g�tti objektum k�pe megt�bbsz�r�z�dik a lencse k�r�l. Mi van akkor - k�rdem �n - ha egy igen t�voli objektum f�ny�t m�r t�bb ilyen lencsehat�s �rte, mire hozz�nk el�rt? Lehet, hogy eg�szen m�shol van az az objektum, mint ahol l�tszik. Lehetnek olyan elt�r�t� objektumok (pl. nagyt�meg� fekete lyuk), amelyek nem l�tszanak �s a k�rnyezet�kben sincs l�that� anyag, ez�rt nem j�v�nk r�, hogy a f�nysug�r ott is elg�rb�lt. A szeml�letess�g kedv��rt adok itt egy egyszer� rajzot a fentiekr�l:

Bemutatok m�g egy �br�t, amely a t�gul� t�rben val� f�ny terjed�s�t mutatja. Az �br�n az A galaxis a Nagy Bummt�l sz�m�tott 1 G�v-n�l f�nylett fel, de a B galaxis akkor m�g csak kialakul�ban volt, azaz nem bocs�tott ki l�that� f�nyt. Az �bra-sorozatban a r�csozat n�veked�se szeml�lteti a t�r t�gul�s�t, a sz�nes k�rlapok pedig a f�ny terjed�s�t az elindul�sukt�l sz�m�tva. A B galaxis csak a 3 G�v id�pontban fejl�d�tt ki annyira, hogy m�r f�nyt kezdett kibocs�tani. 9 G�v-n�l az A galaxis �ltal kibocs�tott f�ny �ppen el�ri a B galaxist. Ha a B galaxison �l egy csillag�sz, akkor l�tni fogja az A galaxist, ami t�le 8 G�v t�vols�gra van. De ha az A galaxison is �l egy csillag�sz, akkor � m�g nem fogja l�tni a B galaxist, mert B f�nye m�g nem �rt el hozz�, ez majd csak 15 G�v k�r�l lesz lehets�ges. Teh�t nem biztos, hogy b�rmely id�pontban k�lcs�n�sen l�thatj�k egym�s galaxisainak f�ny�t, ez a galaxisok keletkez�s�nek id�pontj�t�l is f�gghet. Az �bra-sorozat mutatja, hogy a f�ny terjed�se f�gg a t�r t�gul�s�t�l �s a saj�t sebess�g�t�l (c).

Ha m�r a fekete lyukr�l volt sz�, akkor megeml�tem m�g a feh�r lyukat �s a f�reg lyukat is. A feh�r lyuk �ppen ford�tva m�k�dik, mint a fekete lyuk, mindent kidob mag�b�l, ami benne van. A f�reg lyuk pedig a kett� kombin�ci�ja. Van egy bemeneti v�ge (fekete lyuk) �s egy kimeneti v�ge (feh�r lyuk), a k�t v�g pedig valamilyen m�don �sszek�ttet�sben van egym�ssal. Azaz, ami beesik a bemeneti v�gen, az kil�k�dik a kimeneti v�gen. A f�reg lyukak teh�t t�rid� utaz�sra adhatn�nak lehet�s�get, ha l�tezn�nek �s az utaz� egy�ltal�n kib�rn� az utaz�ssal j�r� kellemetlens�geket. A feh�r lyuk matematikai n�z�pontb�l l�tezhet, de a val�s�gban minden bizonnyal nem l�tezik, legal�bb is m�g ilyenre utal� nyomokat sem �szleltek a csillag�szok. Ha pedig a feh�r lyuk nem l�tezik, akkor ny�lv�n a f�reg lyuk sem l�tezik. A f�regj�rat a g�rb�lt t�r k�t t�voli pontj�t alag�t-szer�en �sszek�t� j�rat, amely hasonl�t a f�reg lyukhoz, de ebben oda-vissza lehetne k�zlekedni, ler�vid�tve �gy a k�t hely k�z�tti nagy t�vols�got. A bej�ratai hasonl�tanak a fekete lyukhoz, de a f�regj�ratnak nincs esem�nyhorizontja, hiszen nincs a k�z�ppontj�ban l�v� hatalmas t�meg. Bel�pve az egyik bej�raton kint tal�ln� mag�t az utaz� a m�sik v�g�n a t�r egy m�sik pontj�n �s egy m�sik id�ben, mint amelyikben elindult. F�regj�ratra utal� jeleket sem �szleltek m�g, val�sz�n�, hogy nem l�tezik.

A ny�lt Univerzum eset�n a vil�g t�gul�sa nem �ll meg (omega<1). A t�r �lland� t�gul�sa azt eredm�nyezn�, hogy a vil�g anyaga sz�tsz�r�dna, a csillagok kihunyn�nak �s egy s�t�t hideg, �lettelen Univerzum keletkezne. A tov�bbi t�gul�s v�g�l m�g az atomokat is sz�tbontan�, �s az anyag eleny�szne a v�gtelen t�rben. Manaps�g megoszlanak a v�lem�nyek arr�l, hogy vajon melyik vil�g-modell az igazi a h�rom k�z�l.