Rendk�v�l forr�, massz�v fiatal csillagokb�l �ll� "k�v�r" galaxishalmazt fedeztek fel a chilei Atacama-sivatagban m�k�d� nagyon nagy teleszk�p (Very Large Telescope), valamint a NASA Chandra r�ntgencsillag�szati m�holdja seg�ts�g�vel.

A korai univerzumban l�v� galaxisok eddig l�tott legnagyobb halmaza – olyan �ri�s, melyet a kutat�k „El Gordo” n�vre kereszteltek – egy nap titkokat t�rhat fel az univerzumot kit�lt�, l�thatatlan s�t�t anyagr�l.

El Gordo – ami spanyolul „a k�v�r” – hivatalos neve ACT -CL J0102-4915, mely t�bb mint h�tmilli�rd f�ny�vre tal�lhat� a F�ldt�l, olyan id�szakban, amikor az univerzum feleennyi id�s volt – mondja John Patrick Hughes, a Rutgers Egyetem kutat�ja �s a vizsg�lat t�rsszerz�je. Az univerzum jelenlegi ismereteink szerint mintegy 13,7 milli�rd �ves. A hatalmas galaxishalmaz t�mege mintegy k�tbilli�rdszorosa (2 ut�n 15 nulla) a Nap�nak, ezzel „a t�voli univerzum leghatalmasabb ismert halmaza.”

(Fot�:(r�ntgensug�r: NASA/CXC/Rutgers/J. Hughes et al; Optikai: ESO/VLT & SOAR/Rutgers/F. Menanteau; IR: NASA/JPL/Rutgers/F. Menanteau )  

A galaxishalmazok kisebb galaxiscsoportok �sszeolvad�sa r�v�n j�nnek l�tre. Ezek az esem�nyek az univerzumban l�v� s�t�t anyag �s s�t�t energia mennyis�g�t�l f�ggenek, enn�lfogva f�nyt vethetnek ezen enigm�kra. �gy t�nik, hogy a s�t�t energia alkotja az univerzumban l�v� minden t�meg �s energia 73 sz�zal�k�t, emellett kiv�ltja az univerzum t�gul�s�nak gyorsul�s�t. A l�thatatlan, �s mindeddig azonos�tatlan s�t�t anyag minden anyag �s energia k�r�lbel�l 23 sz�zal�k�t alkotja az univerzumban, a kutat�k a galaxisokra gyakorolt gravit�ci�s hat�sa r�v�n tudnak l�tez�s�r�l. Az embert, bolyg�kat �s csillagokat alkot� norm�l anyag az univerzumnak csak 4 sz�zal�k�t adja.

Az El Gord�t a NASA �rben l�v� Chandra R�ntgensug�r Obszervat�riuma �s a chilei Atacama Kozmol�giai Teleszk�p seg�ts�g�vel fedezt�k fel. A spanyol becen�v tisztelg�s a chilei kapcsolat fel�. A kutat�k az Amerikai Csillag�szati T�rsas�g �ves �l�s�n ismertett�k eredm�nyeiket.

Az El Gord�ban l�v� g�z k�zel 200 milli� fokos szupermagas h�m�rs�kletet �rhet el, a Chandra �s az Eur�pai D�li Obszervat�rium VLT teleszk�pj�nak r�ntgenm�r�sei alapj�n. „Ez a halmaz a leghatalmasabb, legforr�bb k�pz�dm�ny, �s a b�rmely, ilyen t�vols�gban vagy t�volabb ismert halmazhoz k�pest a legt�bb r�ntgensug�rz�st adja le” – mondja Felipe Menanteau, a Rutgers egyetem kutat�ja �s a vizsg�lt vezet� szerz�je.

(Fot�: ESO/SOAR/NASA)

Ez a h�, valamint a t�ny, hogy a halmazban l�v� galaxisok k�t egyedi csoportba k�l�n�lnek azt sugallja, hogy az El Gordo k�t galaxishalmaz er�teljes �sszeolvad�s�nak helysz�ne. „A halmazban a galaxisok �r�nk�nti 4,8 milli� kilom�teres sebess�ggel haladnak” – mondja Hughes.

B�r az El Gordo m�ret�vel �s t�vols�g�val rendelkez� halmaz rendk�v�l ritka, beleillik a kozmol�gia sztenderd Nagy Bumm modellj�be. Ez azt sugallja, hogy az univerzum t�lnyom�r�szt s�t�t anyagb�l �s s�t�t energi�b�l �ll, �s a Nagy Bumm esem�nnyel sz�letett meg mintegy 13, 7 milli�rd �vvel ezel�tt. A j�v�beli kutat�sok sor�n olyan modellt keresnek, mellyel megmagyar�zhat�, a s�t�t anyag hogyan szepar�l�dik el a g�zt�l az El Gord�ban – mondja Hughes. Ez kulcsfontoss�g� r�szleteket szolg�ltathat a s�t�t anyag term�szet�r�l.

A vizsg�latr�l az Astrophysical Journal sz�molt be.