Hipern�va! - egy szokatlan erej� szupern�va-robban�s gammakit�r�st id�zett el�

Egy 1998 m�jus�ban felfedezett, szokatlan erej� szupern�va a csillagok hal�l�r�l vallott elm�letek �tgondol�s�ra k�nyszer�ti a csillag�szokat. A f� k�rd�sek: val�j�ban hogyan zajlanak a nagy t�meg� csillagok magj�nak �sszeoml�sakor bek�vetkez� szupern�va-robban�sok, van-e hat�ra a robban�skor t�rt�n� energia-felszabadul�snak �s mikor k�s�ri a folyamatot gammakit�r�s?

A jelenlegi izgalmakhoz vezet� esem�nyek val�j�ban 140 milli� �vvel ezel�tt, a jura id�szakban, a dinoszauruszok vir�gkor�ban kezd�dtek, amikor t�l�nk 140 milli� f�ny�vnyire felrobbant egy csillag. A dologr�l �gy csak 1998. �prilis 25-�n szerezt�nk tudom�st, amikor t�bb �reszk�z�n is er�teljes gammafelvillan�st �szleltek a m�szerek. A GRB980425 jel� gammaforr�st t�bbek k�z�tt a Compton Gamma Obszervat�rium (CGRO) �s a BeppoSAX r�ntgenm�hold detekt�lta. A gammakit�r�s hely�n - a forr�sb�l �rkez� r�ntgensug�rz�s ir�ny�t bem�rve - az optikai csillag�szok egy szupern�v�t azonos�tottak egy t�voli galaxisban. A felfedez�k - az Eur�pai D�li Obszervat�riumok (ESO) munkat�rsai - SN1998bw n�ven katalogiz�lt�k az objektumot.

A bal oldali k�pen az Ausztr�li�ban l�v� UK Schmidt Telescope 1985. m�jus 15-ei, 120 perces expoz�ci�s id�vel k�sz�lt optikai felv�tele l�that� az ESO 184-G82 jel� spir�lgalaxisr�l, amelyen semmi szokatlan von�st nem figyelhet�nk meg. A jobb oldali, (kev�sb� r�szletgazdag) felv�telen azonban kiugr�an f�nyes a jelekkel is ell�tott, k�kes sz�n� szupern�va. A k�p a z�ld, a v�r�s �s a k�zeli infrav�r�s sz�nk�ptartom�nyban k�sz�tett r�vid expoz�ci�s idej� felv�telek �sszeilleszt�s�nek eredm�nye, amelyeket az ESO 3,58 m�ter �tm�r�j�, La Sill�-ban (Chile) telep�tett New Technology Telescope (NTT) nev� m�szer�vel k�sz�tettek, 1998. m�jus 4-�n.

A robban�s erej�t megbecs�lve a csillag�szok azt tal�lt�k, hogy az sokszorsa volt egy k�z�ns�ges szupern�v��nak. Val�sz�n�, hogy a dr�mai folyamatban egy csillag magja fekete lyukk� omlott �ssze, a ledob�dott k�ls� burkok pedig - f�leg a robban�s sor�n kialakult radioakt�v nikkel - intenz�v gammasug�rz�st bocs�tottak ki.

Ez az �j felfedez�s felveti annak a lehet�s�g�t, hogy a gammakit�r�sek egy r�sz�t ilyen szokatlanul er�s szupern�va-robban�s okozhatja. E "szuper-szupern�v�kat" most "hipern�vak�nt" eml�tik a csillag�szok.

Az elektrom�gneses spektrum legr�videbb hull�mhossz�, legnagyobb energi�j� r�sz�t nevezz�k gamma tartom�nynak (a hull�mhossz kisebb, mint 10-10 cm, s b�r �les hat�r nincs, a 100 keV feletti energi�j� sug�rz�st sz�m�tjuk ide). 1973-ban kider�lt, hogy az �gboltot a gamma-tartom�nyban vizsg�lva gyakran figyelhet�nk meg nagyon r�vid �s f�nyes kit�r�seket.

A gammakit�r�sek term�szete a modern csillag�szat legnagyobb rejt�lyei k�z� tartozik. Kor�bban azt gondolt�k, hogy a kit�r�sek z�me a Tej�trendszer korongj�ban zajlik. A Compton Gamma Ray Observatory (CGRO) nev� gamma-m�hold 1991-es felbocs�t�sa �ta kider�lt, hogy a gammakit�r�sek �gbolton val� eloszl�sa egyenletes. B�r t�vols�gukat nem ismerj�k, val�sz�n�, hogy kozmol�giai t�vols�gokban vannak, s nem egy k�zeli felh�b�l erednek. Senki nem tudja biztosan, mi okozza a kit�r�seket. A legval�sz�n�bb elm�let szerint a neutroncsillagok �ssze�tk�z�sekor t�rt�n� hatalmas energiafelszabadul�sb�l t�pl�lkoznak. 1997 nyar�n a Hubble-�rt�vcs�nek (Hubble Space Telescope, HST) az optikai tartom�nyban is siker�lt meg�r�k�tenie n�h�ny kit�r�st.

A szupern�v�k kiestek a lehets�ges okok k�z�l, mivel az volt az �ltal�nos v�lem�ny, hogy nem szolg�ltathatnak olyan m�rt�k� energi�t, amilyet a gammakit�r�sek ig�nyelnek. A jelenlegi felfedez�s azonban azt mutatja, hogy a szupern�v�k speci�lis csoportja - a hipern�v�k - m�giscsak sz�ba j�hetnek egyes gammakit�r�sek okoz�ik�nt. Igaz, hogy a GRB980425 jel� gammaforr�sban felszabadult energia csak t�red�ke - mintegy 0,01 sz�zal�ka - a legt�bb t�voli gammakit�r�snek. A r�di�tartom�nyban azonban ez az eddigi legf�nyesebb szupern�va - az er�teljes r�di�g�rb�k azt jelzik, hogy a robban�sb�l sz�rmaz� l�k�shull�m k�zel f�nysebess�ggel mozgott. V�geredm�nyben mind a kit�r�s, mind pedig a szupern�va ritka esetnek sz�m�t a maga nem�ben.

A kiv�telesen nagy erej� robban�s egy �j, eddig ismeretlen mechanizmus l�t�t sugallja a nagy t�meg� csillagok felrobban�sakor, amely k�zel f�nysebess�ggel mozg�, gammasug�rz� l�k�shull�mot hoz l�tre. A f�nyg�rb�k elemz�se alapj�n a szupern�va el�dcsillaga kb. 40 napt�meg� lehetett. Igen er�s m�gneses t�rrel �s gyors forg�ssal rendelkezett, amely feltehet�en egy k�s�r�csillag hat�sa miatt alakult ki. A magban egyre nehezebb elemek szint�zise zajlott, m�g a v�gs� f�zisban szil�cium-atommagok egyes�ltek, 56-os t�megsz�m� nikkel atommagokat hozva l�tre. Ezut�n k�vetkezett be a mag fekete lyukk� t�rt�n� �sszeroppan�sa, illetve a k�ls� burkok ledob�sa.

Ezen a ponton a csillag�szok k�t lehets�ges forgat�k�nyvet v�zoltak fel a t�rt�net folytat�s�ra (l�sd az �br�t). Az els� esetben a burkok ledob�sa g�mbszimmetrikusan, minden ir�nyban zajlott, az eddigi rekord-er�ss�g� szupern�v�k�n�l k�r�lbel�l 30-szor nagyobb energi�j� robban�ssal. A m�sik elk�pzel�s szerint a szupern�va a m�gneses p�lusok ment�n f�kusz�lta a robban�s energi�j�t, s egy F�ld fel� ir�nyul� igen er�teljes nyal�bot (angol sz�val jetet) alak�tott ki. Mindk�t esetben igaz lehet viszont az, hogy a robban�sb�l visszamaradt fekete lyukat egy t�megbefog�si korong �vezi. B�rmi is t�rt�nt, e csod�latos jelens�g tov�bbi kutat�sokat ig�nyel.

Eredeti forr�s, gazdag linkgy�jtem�nnyel: NASA Space Science News

Az amatõrcsillag�szok szerepe a v�ltoz�csillag�szati kutat�sokban

 Bevezet�s

A v�ltoz�csillag�szati kutat�sok kezdete �ta folyamatosan dolgoznak vizu�lisan �szlelõ amatõrcsillag�szok, akik t�bb v�ltoz�csillag-t�pus csillagainak f�nyv�ltoz�s�t k�vetik szorgalmasan kis pontoss�g�, �m nagysz�mû f�nyess�gbecsl�sekkel. A CCD-kamer�k �s automatikusan mûk�dõ fotometriai robott�vcs�vek kor�ban felmer�l n�h�ny term�szetes k�rd�s. T�nyleg hasznosak m�g ma is a nagysz�m� �szlel�st tartalmaz� vizu�lis adatb�zisok? Sz�ks�ges m�g egy�ltal�n folytatni ezeket a pontatlan vizu�lis �szlel�seket? Mint az rem�lhetõleg a cikk minden olvas�ja sz�m�ra kider�l, mindk�t k�rd�sre a v�lasz egy�rtelmûen igen. Cikk�nkben a probl�mak�rt a hossz�peri�dus� (mira �s f�lszab�lyos) v�ltoz�csillagok kutat�saiban felmer�lõ vizsg�latok szem�veg�n kereszt�l szeml�lj�k. Term�szetesen sok m�s asztrofizikai k�rd�s ig�nyli a pontos m�r�sekkel egyidõben elv�gzett vizu�lis f�nyess�gbecsl�seket, de ezekre most nem k�v�nunk r�szletesen is kit�rni, csak r�vid eml�t�sekre lesz m�d a cikk v�g�n.

Hossz�peri�dus� v�ltoz�csillagok

A hossz�peri�dus� v�ltoz�csillagok (mir�k �s f�lszab�lyos v�ltoz�k az SRa �s SRb alt�pusban) olyan kis- �s k�zepes t�megû v�r�s �ri�s csillagok, melyek a Hertzsprung-Russell-diagram (HRD) aszimptotikus �ri�s�g�n (AGB) tal�lhat�k. Mivel t�meg�k a f�l �s �t napt�meg k�z� esik, ad�dik a k�vetkeztet�s, miszerint Tej�trendszer�nk csillagainak 80-90 sz�zal�ka elõbb-ut�bb �tesik ezen a csillagfejlõd�si �llapoton. Ennek megfelelõen, az AGB csillagok tanulm�nyoz�sa az asztrofizika sokf�le ter�let�vel kapcsolatos. Emellett az AGB csillagok az egyik legcsod�latosabb �gi objektumoknak, a planet�ris k�d�knek (l. �bra) a felmenõ �gi sz�lõobjektumai. �gy azt�n nem meglepõ, hogy a v�r�s �ri�sok kutat�sa az ut�bbi �vek egyik legdinamikusabban fejlõdõ ter�let a csillag�szaton bel�l, ak�r az elm�leti, ak�r a megfigyel�si eredm�nyekre gondolunk.

Az eml�tett csillagok oszt�lyoz�sa a vizu�lis f�nyg�rb�n alapul. A V�ltoz�csillagok �ltal�nos Katal�gusa (GCVS) defin�ci�i szerint a mir�k f�nyv�ltoz�sa viszonylag szab�lyosan ism�tlõdõ, vizu�lis amplit�d�juk nagyobb 2,5 magnit�d�n�l, peri�dusuk pedig durv�n 100 �s 1000 nap k�z� esik. Ezzel szemben az SRa �s SRb t�pus� f�lszab�lyos csillagok vizu�lis amplit�d�ja kisebb 2,5 magnit�d�n�l, peri�dusuk 10 �s 1000 nap nagys�grendj�be esik, m�g f�nyg�rb�j�k bonyolult, l�tsz�lag szab�lytalan (amit t�bbsz�r�s periodicit�sok, esetleg irregul�ris v�ltoz�sok, vagy kaotikus folyamatok okozhatnak). Itt most nem foglalkozunk az SRc (v�r�s szuper�ri�sok) �s SRd (s�rga �ri�sok) v�ltoz�kkal, melyeknek semmi k�z�k az AGB-hez. Mind a mir�k, mind a f�lszab�lyos v�ltoz�k pulz�l� v�ltoz�csillagok, azaz elsõ sorban ism�tlõdõ kit�gul�suk �s �sszeh�z�d�suk felel a megfigyelt f�nyv�ltoz�sok�rt.

Vizu�lis adatok

A jellemzõen t�bb sz�z napos peri�dusok miatt a szakcsillag�szok l�nyeg�ben teljesen elhanyagolt�k a hossz�peri�dus� csillagok fotometri�j�t. �ppen ez�rt ezek a v�ltoz�k klasszikus amatõrcsillag�sz c�lobjektumoknak tekinthetõk. Az ut�bbi t�z �vben enyhe v�ltoz�st figyelhett�nk meg, amikor is t�bb helyen automata, fotoelektromos �s CCD m�r�seket v�gzõ robott�vcs�vek kezdt�k meg az �gbolt t�bb�-kev�sb� folyamatos nyomon k�vet�s�t. Mindazon�ltal, ezek az adatok egyelõre m�g nagyon r�videk a haszn�lhat� vizsg�latok elv�gz�s�hez.
A legnagyobb amatõrcsillag�sz szervezetek m�g a 19. sz. legv�g�n, vagy a 20. sz. legelej�n alakultak, �gy bizonyos csillagokra m�r ak�r 100 �v hossz� vizu�lis adatsorok is l�teznek. A legjelentõsebb szervezetek a k�vetkezõk: Brit Csillag�szati T�rsas�g, V�ltoz�csillag Szakcsoport (British Astronomical Association, Variable Star Section, BAAVSS), Amerikai V�ltoz�csillag-�szlelõk T�rsas�ga (American Association of Variable Star Observers, AAVSO), Francia V�ltoz�csillag-�szlelõk T�rsas�ga (Association Francaise des Observateurs d'Etoiles Variables, AFOEV) �s Jap�n V�ltoz�csillag-�szlelõk Lig�ja (Variable Star Observers' League in Japan, VSOLJ). Az �vtizedes f�nyg�rb�k a fenti szervezetek adatb�zisai alapj�n �sszegyûjthetõk �s a hossz�t�v� jelens�gek seg�ts�g�kkel vizsg�lhat�k.
N�h�ny elektronikus adatlelõhely l�tezik, r�szben az interneten kereszt�l is el�rhetõ m�don. K�ts�gk�v�l az AAVSO adatb�zisa a legnagyobb, melybe f�nyg�rb�k grafikus lek�r�s�vel betekinthet�nk a http://www.aavso.org c�men. Sajnos a nyers adatf�jlok itt nem t�lthetõk le. Ezzel szemben a francia �s jap�n adatok sokkal k�nnyebben megszerezhetõk:

Az ut�bbi honlapon b�rmelyik csillag legfrissebb f�nyg�rb�j�t is megn�zhetj�k a VSNET-en elektronikusan publik�lt vizu�lis adatok seg�ts�g�vel (melyek szint�n szabadon let�lthetõk). Szerencs�s m�don az AFOEV �s VSOLJ adatok nagy m�rt�kben kieg�sz�tõ jellegûek, mindkettõben vannak t�bb �v hossz� kihagy�sok (pl. az AFOEV adatb�zis�ban - �rthetõ m�don - a II. vil�gh�bor� idõszaka teljesen �res), melyek azonban nem fedik �t egym�st. Az AFOEV adatai egy�bk�nt tartalmazz�k az �sszes magyar �szlel�st is.
Szint�n nagyon hasznosak a BAAVSS adatai is, melyek n�h�ny csillagn�l a 19. sz. legv�g�re ny�lnak vissza (pl. az R Cygni eset�ben a legr�gebbi pont 1891-bõl sz�rmazik �s 1901-tõl teljesen folyamatos a f�nyg�rbe). Sajnos a brit adatok sem t�lthetõk le szabadon, a szakcsoport vezetõj�nek �rt lev�lben lehet elk�rni a megfigyel�seket (jelenleg Roger Pickard gondozza az adatokat, aki az AAVSO gyakorlat�val ellent�tben �ltal�ban r�gt�n v�laszol, m�gpedig a k�rt megfigyel�sek azonnali elk�ld�s�vel). M�s szervezetek is f�ggetlen�l gyûjtik az adatokat (pl. az MCSE VCSSZ, a n�met BAV, vagy a cseh MEDUZA csoport), de ezek kevesebb adattal rendelkeznek, illetve 25-30 �vn�l nem hosszabbak az adatsoraik.

Adatkezel�s �s anal�zis

Ha r�n�z�nk egy �sszef�s�lt f�nyg�rb�re, melyen a k�l�n�zõ szervezetek adatait egy�tt �br�zoljuk, a kapott eredm�ny n�ha eg�szen ki�br�nd�t�. Ugyanez a helyzet akkor is, ha egyetlen szervezet nagysz�m� megfigyel�seit tekintj�k. K�l�n�sen rossz lehet az elsõ benyom�s a kis amplit�d�j� f�lszab�lyos v�ltoz�csillagok eset�ben. Hab�r az egyedi f�nyess�gbecsl�sek becs�lt hib�ja gyakorlott megfigyelõket felt�telezve is el�ri a +-0,2-0,3 magnit�d�t, az egyes�tett f�nyg�rb�k sz�r�sa sokkal nagyobb, jellemzõen egy 1-1,5 magnit�d� sz�les s�vba esnek a pontok. A helyzet azonban nem ennyire rossz. Ha a f�nyg�rbe sûrûn mintav�telezett (pl. minden napra esik egy vagy t�bb becsl�s), akkor 2, 5, esetleg 10 napos �tlagokat sz�m�tva sokat javul a f�nyv�ltoz�sr�l alkotott k�p (az �tlagol�s l�p�sk�ze a f�nyv�ltoz�s karakterisztikus idõsk�l�j�t�l f�gg). Ez a javul�s annak k�sz�nhetõ, hogy f�ggetlen megfigyel�sek hib�i is f�ggetlenek, ez�rt a sz�m�tott �tlagpontok hib�ja ar�nyos az 1/n�gyzetgy�k(N_�szl) �rt�k�vel.

Legt�bb esetben az �tlagol�s mag�ban is el�g. A kis amplit�d�j� csillagokn�l azonban sz�ks�g van m�g valamilyen zajszûrõ elj�r�sra is, pl. Gaussos, vagy k�b�s spline-sim�t�sra. A feldolgozott f�nyg�rb�kkel meglepõen kis m�rt�kû v�ltoz�sok is kimutathat�k. Tapasztalataink alapj�n a 0,1 magnit�d�s tartom�nyig lemehet�nk a f�lszab�lyos v�ltoz�k f�nyg�rbe-anal�zis�ben, amihez szimult�n fotoelektromos �s vizu�lis f�nyg�rb�k �sszehasonl�t�s�n kereszt�l jutottunk (l. a mell�kelt �br�n, illetve a Meteor 2002/2-es sz�mban megjelent cikk�nket).
A feldolgoz�si elj�r�sok kapcs�n a Meteor cikkeiben is sokszor emlegetett idõ- �s idõ-frekvencia m�dszerekre utaln�nk. A hagyom�nyos Fourier-anal�zissel a domin�ns periodicit�sokat lehet meghat�rozni, m�g a wavelet-anal�zis az idõf�ggõ frekvencia-tartalom kimutat�s�ra haszn�lhat�. Bizonyos esetekben az O-C diagram egyszerû m�dszere is �rt�kes k�vetkeztet�sek levon�s�t teszi lehetõv�. A vizu�lis adatsorok legnagyobb elõnye �vtizedes hosszuk, ami a kis f�nyess�gm�r�si pontoss�g ellen�re is megb�zhat� peri�dus meghat�roz�st eredm�nyez. Ez pedig a pulz�l� v�ltoz�csillagok vizsg�lat�nak legalapvetõbb kiindul� pontja.

N�h�ny �jabb eredm�ny

A cikk h�tralevõ r�sz�ben n�h�ny olyan �jabb eredm�nyt ismertet�nk, melyek vizu�lis v�ltoz�csillag-�szlel�sek r�szletes elemz�s�n alapulnak. Hossz�t�v� erõs peri�dusv�ltoz�st tal�ltak mira-csillagokban (T UMi, chi Cyg, S Sex, R Cen, S Ori), melyek legval�sz�nûbb oka a csillagok magj�t �vezõ energiatermelõ h�jak instabilit�sai. A mira �s f�lszab�lyos �llapot k�z�tti v�lt�s (V Boo, Y Per, R Dor) oka mindeddig ismeretlen, m�g egyes f�lszab�lyos v�ltoz�k t�bbsz�r�s periodicit�sa t�bb, egyidejûleg gerjesztett pulz�ci�s m�dus jelenl�t�vel �rtelmezhetõ. A f�lszab�lyos csillagok rezg�seinek term�szet�vel kapcsolatban is sz�lettek �j eredm�nyek az ut�bbi n�h�ny �vben. A Meteor v�ltoz�csillag rovata ezekrõl az �jdons�gokr�l r�szben m�r besz�molt, egyed�l az �ttekintõ jelleg kedv��rt bocs�tkozunk n�hol ism�tl�sekbe.

Mira csillagok h�lium-h�j felvillan�ssal

Egy mira t�pus� v�ltoz�csillag peri�dusa igen fontos param�ter, ami f�gg az adott csillag t�meg�tõl, kor�t�l, f�mess�g�tõl �s pulz�ci�s �llapot�t�l. Mir�k eset�ben �ltal�ban v�letlenszerûen ingadozik a peri�dus, ugyanakkor n�h�ny esetben erõs �s folyamatos v�ltoz�st mutattak ki (elsõk�nt az R Aql, R Hya �s W Dra eset�ben). Wood �s Zarro (1981) sz�m�t�sai szerint a peri�dusv�ltoz�sok m�rt�ke j� �sszhangban van azzal az abszol�t f�nyess�g-v�ltoz�ssal, amit a csillagmagot �vezõ h�liumh�jban j�solt energiatermel�si instabilit�sok sugallnak.
A h�tt�rben �ll� fizikai k�p a k�vetkezõ. Egy mira csillag belsõ szerkezete meglehetõsen �sszetett. Legbel�l egy sz�n-oxig�n, energi�t m�r nem termelõ mag tal�lhat�, amit egy h�lium-�getõ h�j �vez. F�l�tte hidrog�n-h�j helyezkedik el, ami a csillag kiterjedt burk�ba van be�gyazva. A sz�m�t�sok szerint durv�n sz�zezer �venk�nt a h�liumh�j energiatermel�si instabilit�sokat �l �t (h�liumh�j-felvillan�s, He-flash), ami befoly�solja a csillag fejlõd�s�t. Megfigyelhetõ k�vetkezm�nyk�nt a peri�dus gyors �s erõs v�ltoz�sa l�p fel.

Az elm�lt �vekben t�bb jel�lt is felbukkant a szakirodalomban. 1995-ben G�l �s Szatm�ry a T UMi eset�ben tal�ltak gyors peri�duscs�kken�st (313 napr�l 283 napra). Sterken �s munkat�rsai 1999-ben k�z�lt�k a chi Cyg peri�dusvizsg�lat�t, amely szerint egyenletesen nõ a csillag peri�dusa. Merch�n Ben�tez �s Jurado Vargas 2000-ben az S Sex-r�l, 2002-ben pedig az S Ori-r�l mutatt�k ki, hogy peri�dusuk szisztematikusan v�ltozik. Hawkins �s munkat�rsai 2001-ben az R Cen-t vizsg�lva jutottak arra az eredm�nyre, hogy az 1950-es �vekben 550 napos peri�dus 2000-re 505-515 napra cs�kkent. A leg�jabb eredm�nyeket Zijlstra �s munkat�rsai k�z�lt�k, akik egy id�n megjelenõ cikkben az R Hya f�nyv�ltoz�s�t elemezt�k �jra. 1770 �s 1950 k�z�tt a csillag peri�dusa egyenletese cs�kken 495 napr�l 385 napra, majd az utols� 50 �vben stabiliz�l�dott a pulz�ci� peri�dusa enn�l a r�videbb �rt�kn�l (l. �br�nkat).
Mindezek a p�ld�k azt mutatj�k, hogy az �vtizedes, esetleg �vsz�zados vizu�lis adatsorok alapos elemz�s�vel adott esetben betekinthet�nk egy v�r�s �ri�scsillag belsej�ben v�gbemenõ v�ltoz�sokba. Nem k�ts�ges, hogy ez egy igen izgalmas lehetõs�g "val�di tudom�ny" mûvel�s�re amatõr adatok alapj�n.

T�pusv�lt� v�ltoz�csillagok

A Meteor 2000/7-8-as sz�m�ban m�r egyszer besz�moltunk az Y Per-rõl, ami 1987-ig a legr�videbb peri�dus� sz�n-mirak�nt volt sz�montartva. Akkor t�rt�nt valami a csillaggal, ami ut�n az egyszeresen periodikus f�nyv�ltoz�st felv�ltotta egy k�tszeres periodicit�s, jelentõsen kisebb amplit�d�val. Noha a jelens�g fizikai ok�t mindm�ig nem tudtuk egy�rtelmûen azonos�tani, �rdekes, hogy a szakirodalomban egyre t�bb hasonl� eset v�lik ismertt�. M�g 1995-ben adtunk h�rt a V Boo amplit�d�cs�kken�s�rõl (Meteor 1995/10), ahol lassabb idõsk�l�n, de hasonl� mira->f�lszab�lyos �tmenet volt megfigyelhetõ. Bedding �s munkat�rsai 1998-ban az R Dor-r�l mutatt�k ki a hasonl�s�got. Mell�kelt �br�nkon eme d�li v�r�s v�ltoz�csillag f�nyg�rb�j�t mutatjuk be, kiz�r�lag Albert Jones �j-z�landi amatõr �vtizedes megfigyel�s-sorozata alapj�n. J�l l�tszik, hogy a kezdetben mirai amplit�d� �s szab�lyoss�g j� t�z �v alatt teljesen "elromlott", �tv�ltva egy tipikus SRb f�nyg�rb�re.

Ami k�l�n�sen �rdekes, hogy ford�tott esetet, azaz f�lszab�lyosb�l mir�nak tûnõ �llapotv�ltoz�st mind a mai napig nem ismer�nk, amit nehezen lehetne kiz�r�lag valamilyen �szlel�si kiv�laszt�si effektussal megmagyar�zni. A k�rd�s nyitott, �j eredm�nyek a j�võben is v�rhat�k.

T�bbsz�r�s periodicit�s �s a pulz�ci� term�szetes f�lszab�lyos v�ltoz�kban

A f�lszab�lyos v�ltoz�k f�nyg�rb�it nem nagyon �rtj�k. Vannak csillagok, melyek l�tsz�lag egyszeresen periodikusak, egyed�l a f�nyg�rbe alakja mutat ciklusr�l ciklusra v�ltoz�sokat (SRa csillagok). Ezzel szemben az SRb csillagok f�nyg�rb�i bonyolultak, idõrõl idõre teljesen megv�ltozik a g�rbe alakja, aminek oka mindm�ig ismeretlen. M�g 1998-ban kimutattuk egy k�zel 100 csillagb�l �ll� mint�n, hogy a t�bbsz�r�s periodicit�s teljesen �ltal�nos dolog az SRb v�ltoz�kban, amit egyidejûleg gerjesztett t�bb pulz�ci�s m�dus jelenl�t�vel �rtelmezt�nk (l. Meteor 1998/12).

A V450 Aql �s W Cyg radi�lissebess�g g�rb�je (nagy pontok) �s egyidejû f�nyg�rb�je (kis keresztek). Vegy�k �szre, hogy a radi�lissebess�g tengely ford�tott �ll�s�.

�rdekes k�rd�s, hogy ezt az �sszetett rezg�si �llapotot hogyan lehet egy�rtelmûen igazolni. Lebzelter �s munkat�rsai 2000-ben k�z�ltek egy �sszehasonl�t� vizsg�latot f�lszab�lyos csillagok f�ny- �s radi�lissebess�g g�rb�ivel kapcsolatban. Az infrav�r�s tartom�nyban felvett sz�nk�pek alapj�n hat�roztak meg sebess�geket, m�g a f�nyv�ltoz�st vizu�lis adatok seg�ts�g�vel rekonstru�lt�k. Azt tal�lt�k, hogy a v�ltoz�sok igen j�l korrel�ltak, �s mindezt oly m�don, ahogy az a klasszikus pulz�l� v�ltoz�kn�l (cefeid�k, RR Lyrae-k) is fenn�ll (a f�nyg�rbe t�k�rk�pe a radi�lissebess�g g�rb�nek). Egyik k�vetkeztet�s�k, hogy ezekn�l a csillagokn�l is t�nyleg a pulz�ci� a legfõbb oka a f�nyv�ltoz�snak.

Z�r� gondolatok

Az AGB-n tal�lhat� hossz�peri�dus� v�ltoz�csillagok �rdekes objektumok, melyek tanulm�nyoz�s�val mind a csillagpulz�ci�, mind a csillagfejlõd�s speci�lis r�szleteire vethet�nk f�nyt. A teljesen folyamatos �s nagy sz�m� vizu�lis megfigyel�sekkel fontos jelens�gek v�lnak tanulm�nyozhat�v�. Ez�rt legfõbb k�vetkeztet�seink:

1. a vizu�lis adatok m�g mindig nagyon hasznosak

2. a hossz�peri�dus� v�ltoz�k kutat�sa tov�bbra is szinte kiz�r�lag vizu�lis adatokra alapozva lehets�ges.

De felejts�k el ezeket a csillagokat egy pillanatra! Van egy �ltal�ban is egyre nagyobb probl�ma a v�ltoz�csillagok kutat�s�ban. Egyszerûen t�l sok v�ltoz�csillag van az �gen. A GCVS legut�bbi kiad�sa, a folyamatosan friss�tett n�vlist�kkal k�zel 40 ezer v�ltoz�csillagot tartalmaz. A nagy �gboltfelm�rõ programok (Hipparcos, OGLE, MACHO, SDSS,...) folyamatos ut�np�tl�st adnak tov�bbi sz�zezernyi v�ltoz�csillag form�j�ban. Egyre nagyobb azon v�ltoz�k sz�ma, melyekrõl a felfedez�shez vezetõ n�h�ny m�r�si ponton k�v�l semmi nem �ll rendelkez�sre. Az ilyen csillagok rendszeres CCD-s, de ak�r vizu�lis nyomon k�vet�se is egy csom� �rdekes objektumra vethet f�nyt.
V�gezet�l: itt vannak a r�gi j� bar�taink, a f�nyes �s elõrejelezhetetlen f�nyv�ltoz�s� v�ltoz�csillagok (U Gem, SS Cyg, R CrB,...). Gyors �s meglepõ v�ltoz�saik k�vet�se tov�bbra is klasszikus amatõrcsillag�sz feladat. Mindaddig, am�g az eg�sz �gbolt folyamatos lefedetts�ge k�l�nb�zõ f�ldrajzi hossz�s�gokon elhelyezett automata robott�vcs�vekkel meg nem val�sul, addig lesz hely az �g alatt a vizu�lisan �szlelõ amatõrcsillag�szoknak. T�rt�nj�k b�rmi is: folytassuk �szlel�seinket!