Univerzum-Galaxy
Univerzum-Galaxy
Menü
 
Univerzum
 
Kozmosz
 
Naprendszerünk
 
Hrdetsek
 
Naprendszer

 
Pontos Id
 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Elfelejtettem a jelszt
 
Adat
Yahoo bot last visit powered by MyPagerank.Net
Msn bot last visit powered by MyPagerank.Net
freestat.hu
 
Hrdets
 
BlogPlusz
Friss bejegyzsek
2012.10.04. 20:02
2012.01.15. 08:44
2012.01.15. 08:32
Friss hozzszlsok
csillagggg: ez csodlatos...
 
Fld rtegek mozgsa

 

 

A kzetciklus

rdekes mdon a Fld felsznt mlybl - vagy a kreg als, illetve kpeny fels rszbl szrmaz magms, vagy tengeri-ceni ledkes kzetek bortjk. Ennek ellenre a Fld mrete, trfogata, s felszni domborzatnak f paramterei a fldtrtneti kortl kezdden kevss mdosultak. Az lland vltozsok melletti viszonylagos llandsgot a kzetek krforgsa biztostja. A krforgs fenntartsban a legfontosabb felszni folyamat  a mlls s lepusztuls.

A litoszfra legfels znjba, a Fld felsznre kerlt brmilyen eredet - magms, ledkes, metamorf - kzet a kt rintkez s rszben tfed v, a hidroszfra s az atmoszfra hatsa al kerl. A hats a kzetben fizikai s kmiai talakulsi folyamatokat indt el, ezeket mllsnak nevezzk. A mllott kzetfelsznekre fokozottan hatnak az atmoszfra s a hidroszfra  anyagai, s azok mozgsa, gy a mlls ltal fellazult anyagok a felsznen trendezdnek, egyes helyekrl elszllitdnak, ms helyeken felhalmozdnak.

A felhalmozd laza ledkek eltemetdnek, s a vztl, levegtl elzrt krnyezetben kzettvls - diagenezis - kezddik. Tovbbi eltemetds, vagy/valamint szerkezeti mozgsokbl bred feszltsgek hatsra bekvetkezhet a kzetek deformcija, egyes esetekben kiemelkeds sorn felsznre jutsa. A kzetek ms rsze a egyre mlyebbre kerlve olyan nyoms/hmrsklet tartomnyba kerl, ahol mlyrehat svnytani talakulsok kezddnek benne (metamorfzis). Ha a  nyoms/hmrsklet elri a kzet sszettelnek megfelel olvadspont tartomnyt, kzetolvadk keletkezik, amely akr a mlyben maradva szilrdul meg (migmatit), vagy jra a felsznre kerl (magma).

A kzetciklus fldtrtnetileg jl rtelmezhet nagy peridusa az orogn - hegysgkpzdsi idszak, amely tbb tz milli vre kiterjed vltozsi folyamat. 

A mlls 

A mlls sorn az eredeti kzetbl (szlkzetbl) un. regolit keletkezik, mllsi termk. Anyaga rszben az eredeti kzet felaprzdott trmelke, rszben a felaprzdott trmelk s a vz, oxign kztti kmiai reakcik sorn keletkez j svnyok, rszben a reakciknak ellenll, nem oldd, helybenmarad svnyi s kzet-sszetevk. 

A mlls nyomn keletkezett un. mllsi kreg maradhat helyben is,  de legtbbszr olyan viszonyok kz  kerl, amelyben a fellazult kzetanyag egsze, vagy egy rsze oldott formban, illetve szuszpendlt szilrd trmelkes szemcsk formjban elszllitdik. Ez az erzi folyamata. A helyben maradt mllsi kreg (eluvium) mozgsa sorn keletkez tmozgatott anyag (deluvium) valamilyen kzegben szllitdhat, majd ujra lerakdik (alluvium).

Atmoszfera illetve vz hatsa nlkl a mlls sebessge alacsony. Egy lgkr nlkli Hold felszne akr tbbszz milli v trtnseit (vulkanizmus, meteorit krterek, becsapdsok stb) megrzi, br - ppen a lgkr hinya miatt - felsznn a hmrsklet ingadozsok sokkal nagyobbak, mint a.Fld felsznn.

 
A Hold Tycho krtere

Hasonl fldtrtneti esemnyek nyomait a Fldn a lepusztuls s az erzi hatsa rvid idn bell eltnteti - az albbi brn egy 40 milli vvel ezeltti, eocn idszaki  nagy meteorit becsapds okozta meteorit krter helye lthat - ma itt az USA fvrosa, Washington D.C. elvrosai tallhatk.

A mlls, aprzds egy rsze fizikai folyamat, az anyag kmiai sszettelnek lnyeges megvltozsa nlkl: 

- aprzds kzetelegyrszek, mikrorepedsek mentn: un murva keletkezik;
- felleveleseds (vllaposods) - a felsznre kerlt kzet tgulsi vlasza a nyomscskkensre;
- hmrskletvltozs - ritmikus tguls - sszehzds ismtldsvel..

A mlls msrszt kmiai folyamat. A mlyben keletkezett kzetek a felsznkzeli krnyezetben instabill vlva az atmoszfra gzai, a szerves anyagok bomlsbl kpzd agresszv szerves savak (pl humuszsav) illetve a vz s oldott startalma hatsra alakulnak t:

- oxidci
          FeS2 + nO2 + mH2O > FeSO4 > Fe2O3.nH2O
            (vaskalap kpzds)
- hidrolizis
          klifldpt KAlSi3O8   >   szericit  Al4(OH)8(Si4O10)       
- oldds
            CaCO3 + H2O + CO2     >    Ca2+ + 2(HCO3)-
                (
karsztosods)
- karbontosods 
             klifldpt KAlSi3O8  + 2H2O + CO2 = kaolinit H4Al2Si2O9 + K2CO3 + 4SiO2

A Fe2+ gyengn savas vizekben jl olddik. Ha a vz jl cirkull, a vas eltvozik. Semleges, gyengn lgos kzegben a Fe2+ feloxidldik. s barna hidroxidknt kivlik.

A Si olddik 4-9 pH tartomnyban, s (SiO4)4-  ionok illetve kolloidlis kovasav formjban szllitdik, majd kivlik - viszonylag immobilis elem.

Az aluminium a semleges pH tartomnyban gyakorlatilag oldhatatlan, helyben marad. Mrskelt gvn semleges, gyengn savas vizek hatsra a szilikt kzetekbl agyagsvnyok keletkeznek (sziallitos mlls). Ha a vz cirkulci jelents, akkor csak Al marad az agyagsvnyokban s kaolinit keletkezik. Kisebb cirkulci esetn, illetve jelents Mg,Fe utnptls esetn a Fe,  Ca, Mg is bepl, s montmorillonit (bentonit) keletkezik.

Lgos krnyezetben az Al sokkal kevsb olddik, mint a Si. A Si eltvozik, s az Al hidroxidok formjban kivlik (allitos mlls, laterit s bauxit kpzds):
            kaolinit H4Al2Si2O9    +   2H2O    =    gibbsit 2Al(OH)3 + 2SiO2 + H2

 

A mlls sebessgben, kiterjedsben s intenzitsnak alakulsban a  kzetek szerkezete, a topogrfia, a vz, az ghajlat, az lettelen s l  krnyezet szerepe dnt szerepet jtszik.

A kzetek szerkezete s kmiai sszettele
A magms s ledkes kzetek egyarnt a felszni viszonyoktl jelentsen klnbz krlmnyek kztt keletkeztek, alakultak t, s kerltek (szerkezetalakulsi folyamatok sorn) a felsznre.  Ezrt a felszni krlmnyek nyoms/hmrsklet viszonyai mellett a kzetek sszettele instabill, reakcikpess vlik. Ahhoz, hogy reakci vgbemehessen. illetve a reakcisebessg megfelelen nagy legyen, egy sor tovbbi kls krlmny egybeesse is szksges. Az egyik legfontosabb tnyez az eredeti kzet porozitsa. A porozits egy rsze szrmazhat az eredeti szemcseszerkezetbl (pl homokkvek, konglomertumok), a kzetek kmiai mllsbl (olddsbl, pl. karsztosods), illetve szerkezetbl (pl elvlsok, trsek).

A kzetek szilrdsgi szempontbl legtbbszr nem homognek, gyengesgi felletek - un elvlsok, kzetrsek - bontjk meg. 

Kzetrsek keletkezhetnek:
                       ledkkpzds         rtegfelletek
                       magms kzetek        kihlsi felletek, zsugorods
                      metamorf kzetek       palssg

kialakulsval. 

 

Lemezes elvls grnitban, Yosemite National Park, California, USA


A kihlsi frontra merleges oszlopos elvls bazaltban

A kzetrsek exponencilis mrtkben nvelik meg a vz s leveg hatsnak kitett szabad felletet a kzetekben. 

A mlls leggyorsabban a kialakult feldaraboldott kzetfelszinek lein s sarkain halad elre, s egyre fokozdik a feldarabolds.

Grnit mllsa sorn jrszt murvsods trtnik, akzet nll szemcskk esik szt. Mrskelt klmn agyagsvnyok keletkeznek, a Na, K, Ca j rsze eltvozik, a kvarc feldsul. Nedves trpusi klmn a magnetit tartalom hematitt alakulhat.

Bazalt, gabbro eredeti sszettelben plagioklsz, piroxn magnetit szerepel. A plagioklsz s piroxn vzfelvtellel agyagsvnyokk, s vzben oldott ionokk  (Ca, Mg) alakul.

Mszk s dolomit mllsa nedves klmn oldds tjn trtnik  (karsztosods). Limonit, kvarc, agyagsvny dsulhat az oldsi maradkban.

A topogrfia hatsa
Kiemelkedett terletek jobban ki vannak tve szl s csapadk hatsnak, illetve nagyobb az un. relief-energijuk (a kiemelkedett helyzetbl add gravitcis  energia) mint a sk terleteknek. Kiemelkedett terletekrl nagyobb mrtk a mllsi termkek elszlltdsa, s gy j friss felletek vlnak szabadd a mlls szmra. Ha a mllstermkek helyben maradnak, a mlls elrheti a 100-200 m mlysget is.
A mlls intenzitsa ms s ms a klnbz irnyba nz lejtkn (napsugrzs intenzitsa, illetve prolgs mrtke klnbz).

A vz szerepe

A vzzel szembeni viselkedsk szempontjbl  a kzetek hromfle alapvet mdon viselkednek:

- viztereszt, trol kzetek - jelents szabad, kzleked prustrrel rendelkeznek - pl. homokok, homokkvek
- vzzr kzetek - a vz szempontjbl termszetes nyomss hmrsklet viszonyok kztt t  nem eresztek - pl. agyagok
- oldd kzetek - a vz s atmoszfrikus gzok hatsra olddsos mlls trtnik - pl. karbont kzetek, skzetek.

 A vz gy az atmoszfrban, mint a hidroszfrban s a litoszfrban jelnets szerepet kap. A felszni viszonyok kztt a kzetek kmiai mllsban kap dnt szerepet. A vz j oldhatsnak oka a vzmolekula polris jellege. Asszimmetrija miatt kiegyenltett elektromos tltse ellenre egyik fele kiss pozitv, msik fele kiss negatv jelleg, s ezrt a nagy ionpotencil elemek esetben ezeket szilrd llapotbl knnyen ionos - oldott llapotba viszi. A mellkelt brn a vz molekula, illetve anak a NaCl esetben jtszott old hatsa lthat. A vz annyira agresszv oldszer, hogy termszetes llapotban tiszta formban alig ismeretes (csak mestersgesen ellltott desztilllt vzknt).

A csapadkvz semleges-gyengn savas anyag, oldott oxign s szndioxid tartalommal, sprkat, baktriumokat, magvakat hordozhat,a lgkrbe kerlt port tovbbthatja. A vz old hatsa igen jelents a nedves trpusi s mrskelt vi mllsi folyamatokban.A beszivrgs sorn a csapadkvz a fels rtegeken thaladva ionokban egyre dsul, kmhatsa megvltozik.

A vz ugyancsak fontos szerepet jtszik a kzetek aprzdsban, a mrskelt s hideg klimavben. A vz-jg talakuls mintegy 10 %-os trfogat nvekedssel jr. Az ismtld fagys-olvadsi folyamatnak  igen jelents kzetlazt hatsa van. A hideg gvn teljesen fagyott altalaj (permafrost)  felett a napi rvid felmelegedsek znjban jelentkezik jelents kzetaprzds. 

Az albbi lgifelvtel Alaszkban kszlt egy permafrost terletrl.

ghajlati vek s hatsuk
A Fld tengelynek az ekliptika skjhoz viszonytott dlsszge, a Fldplya ellipszis alakja, illetve a klnbz mrtk felmelegeds miatt kialakult szlrendszerek a Fldn regionlis ghajlati ves elrendezst hoznak ltre. A kvetkez trkpen lthatod az ghajlati vek eloszlst a Fldn.

ghajlati vek nemcsak a fenti nagy regionlis hatsok kvetkeztben, hanem loklis - topogrfia, szljrs, stb - kvetkeztben is kialakulhatnak, pl. magashegysgek krnyezetben. 

Az albbi kt bra a vilg s  Magyarorszg nhny szlelt  idjrsi szlssgt mutatja be:

 

  

Az ghajlati vek f tipusai:

Tropikus - nedves v - a tritk kztti, a passzt szlrendszerek szempontjbl leszll lgramls zna, igen jelents (2000 mm feletti) csapadk. A mlls a legintenzvebb. A trpusi eserd ve. Igen nagy a biolgiai s kmiai aktivits (minden 10 C hmrsklet nvekeds megduplzza a reakcisebssget) . Nincs fagy, a minimlis hmrsklet 10-20 C kztti.

Mrskelt - nedves v  - a haznk terletn is uralkod ghajlati zna, min 400 mm ves csapadkmennyisggel. A hmrskletet vszakos vltozsok jellemzik, ers hmrskleti ingadozsokkal (+50 - 30 C kztt), a termszetes vegetci lombos s fenyerd. A prolgs s a csapadk egyenslyban van.

Meleg-szraz ghajlati v - Magas tlaghmrsklet mellett jelents napi hmrsklet ingadozsok jelentkeznek. A prolgs meghaladja a csapadk mennyisgt. gy a vzramls a mlllsi znban felfel s nem lefel halad, mint a nedves ghajlati vekben. A vegetci s a fauna hinyzik vagy szegnyes, talajtakar nem alakul ki.

Hideg-szraz ghajlati v -  a csapadk mennyisge a sivatagival egyenrtk (10 mm es 10 cm hval azonos vzmennyisget jelent. A kismennyisg lehullott csapadk llandan fagyott llapot. Nincs elegend folykony llapot vz jelentsebb nvnyi let kialakulshoz.

 

A klma s a kialakult nvnyzet maga is befolysolja a felsznrl visszaverd napsugrzs mrtkt. Zld felletek a berkez sugrzs visszaverdsi egytthatja (albedo) 30-40 %, mg friss hfelletrl a berkez hsugrzs 80 %-a visszaverdik.

Szerves anyagok s szervezetek hatsa

A szerves anyagok szmos mdon jtszanak fontos szerepet a mllsban:

- elhalt llati s nvnyi szervezetek, baktriumok, algk, gombk: a kzetek kmiai mllsban, a talaj kialaktsban igen fontos szerepet jtszanak. Mrskelt gvn a kialakul avartakar a rajta tszivrg csapadkvzet humuszsavakban dstja, savass, s gy oldsra alkalmasabb teszi. Trpusi nedves klmn a talajszint igen gazdag lvilga "felli" a nvnyi trmelket, s gy vastag talajtakar sem alakulhat ki.  

- nvnyzet gykerei igen jelents kzetbontsi energit fejthetnek ki. Msrszt olyan vezet hlzatot hoznak ltre, amelyben a felszni vizek, oldatok a talaj mlyebb szintjeire szivroghatnak.

 

- reglakk, jratkpz llnyek jelents mrtkben lazthatjk, elkszthetik a talajt a mllsra.

Talajkpzds

A talaj bonyolult, tbbfzis rendszer, a mlls helyben maradt termke. A nvnyzet, let szmra a legfontosabb v. Szilrd, cseppfolys s gz halmazllapot szerves s szervetlen anyagokbl pl fel, amelyeknek egyenslya rendkivl lnyeges a nvnyzet fenntartshoz, s ezen keresztl az emberi let fenntartshoz is. A talajtakar vdelme, a talaj megvsa a szenyezdstl az egyik legfontosabb krnyezetgazdlkodsi feladat.

Talajznk s szelvnyek 
A mlls sorn a mll kzetfelszn felett klnbz sszettel rtegek alakulnak ki, ezeket talajznknak nevezzk. Rendszerint A s B jellel jelljk ezeket, megklnbztetsl a mllott kzetfelszntl (C zna). Az A zna a mrskelt vben a kiolds, a sivatagi szraz klmn a kivls szintje. A B szint a mrskelt vben a felhalmozs szintje. A mll kzet az adott trsznen lehet helybenmaradt (autochton), illetve oda szllitdott (allochton).

A talajznk szerepe s jellege  ghajlatonknt eltr. A mrskelt vben a  nvnyi trmelk felhalmozdsi sebessge nagyobb mint amit a talajban l organizmusok elbontani kpesek, s itt a felsznen humuszrteg halmozdik fel. A nedves trpusi ghajlaton a talaj nagy biolgiai aktivitsa miatt humusz nem halmozdik fel, a talaj tpanyagban szegny marad. Sivatagi ghajlaton a beszivrgs helyett a prolgs dominl a talajban a felfel raml oldatokbl mszkivls trtnik a B szintben.

A talajkpzdshz a trszntl s a helyi klimaviszonyoktl fgg hosszsg id szksges. Vannak "instant" talajok, pldul a vulkni hamu, illetve az ntsiszap. Rezidulis talajok kialakulshoz esetleg tbbezer v is szksges lehet.    

Talajtipusok

A vilg klma s nvnyzeti veivel prhuzamosan regionlis talajvek is lteznek:

- tundratalajok
- podzol
- lateritek
- pedokal talajok

Szemcsesszettel szerint megklnbztethetnk:
A talaj iszapolsbl fennmarad 2 mm-nl durvbb szemcsi adjk a "vzat", az ennl finomabb, tes rsz az iszapolhat finomfrakci.

- vztalajok        50 % feletti kzet komponenssel
- homoktalajok   50 % feletti homok tartalommal
- iszaptalajok      50 % feletti iszap/kzetliszt tartalommal  
- vlyogtalajok    50% feletti agyag tartalommal

Szmos egyb osztlyozs lehetsges, a Magyarorszgon szoksos, s erre az ghajlatra rvnyes  beoszts szerint:

- vztalajok
- kzethats talajok     nyirok
- barna erdtalajok
- csernozjom
- szikes talajok              Na(HCO3)2
- rti talajok 
- lptalajok

 

 

 

 

Karsztosods

A jelensg a nevt a horvtorszgi, Adria-menti Kars hegysgrl kapta. A mszk felszni olddsa, mllsa egy hossz folyamatsor kezdete, melyet karsztosodsnak neveznk. (Eltemetett, felszni hatsoktl elzrt mszk rtegekben karsztosods nem trtnik). A karsztosodsnl a felsznrl beszivrg, oxignben s szndioxidban ds vizekben megindul a mszk olddsa, a fentiekben ismertetett sszefggs szerint:

 CaCO3 + H2O + CO2     >    Ca2+ + 2(HCO3)-


Felszni olddsi formk karsztos mszk felsznen

A keletkezett vizek az un vznyelkn keresztl  repedsrendszerek mentn, azokat tovbb oldva barlangokat hoznak ltre. A vznyelkhz kapcsold fggleges barlangrszek a zsombolyok. A barlangokban tovbbi oldds mellett a mszk ki is vlhat: mszk kivlsi formk is jelentkeznek, sztalaktitok s sztalagmitok. 

A karsztos repedsrendszerek a legjobb felszn alatti termszetes fluidumtrolk. A karsztban mozg rtegvizeket karsztvznek, felsznre bukkansukat karsztforrsnak nevezzk.

Magyarorszg s Szlovkia legnagyobb barlangjait rz karsztvidknek trkpn a Gmr-Tornai s Aggteleki karsztvidk barlangjait s karsztos formit tallod:

 
Föld
 
Fizika
 
Földönkivli Élet
 
Language
 
Hrdets
 
Facebook&Twitter

Keress meg minket a Google+

 
Hold llsa
CURRENT MOON
 
My IP
Powered by  MyPagerank.Net

IP

Google Pagerank mrs, keresooptimalizls

antivrus

 
Ltogatk
 

Szereted az egyedi történeteket? Kíváncsi vagy, hogy mire képes egy hobbi író? Ha igen, nézz be hozzám!    *****    Sziasztok! A Moobius pályázatán elindult két regényem. Kérlek támogass! Bõvebb információt itt olvashatsz. Katt rám.    *****    Sziasztok! A Moobius pályázatán elindult két regényem. Kérlek támogass! Bõvebb információt itt olvashatsz. Katt rám.    *****    Debrecen Nagyerdõaljai, 150m2-es alapterületû, egyszintes, 300m2-es telken, sok parkolós családiház eladó 06209911123    *****    RELIGIO-PORTAL /// NE FÉLJ, CSAK HIGYJ! ///RELIGIO-PORTAL /// NE FÉLJ, CSAK HIGYJ! ///RELIGIO-PORTAL    *****    PREKAMBRIUM //// A TUDÁS BIRODALMA    *****    PREKAMBRIUM //// A TUDÁS BIRODALMA    *****    Lakatos munka- Épületlakatos munka- Haidekker kerítés - Haidekker kapu- Teraszkorlát- Lakatos munka szerelés- Hullámrács    *****    Itachi Shinden második fejezet!! - ÚJ FEJEZET - Felkerült a könyv második harmada!! Konoha.hu - KATT!! KATT! KATT!! KATT    *****    Pont ITT Pont MOST! Pont NEKED! Már fejlesztés alatt is szebbnél szebb képek! Ha gondolod gyere less be!    *****    Kedves Csokoládé kedvelõk! Segítségeteket kérném a kérdõívem kitöltéséhez! Témája a CSOKOLÁDÉ MÁRKÁK! Köszön    *****    Mindig tudnod kell, melyik kikötõ felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    Aki szörnyekkel küzd, vigyázzon, nehogy belõle is szörny váljék. S ha hosszasan tekintesz egy örvénybe, az örvény vissza    *****    Rose Harbor, ahol a tenger suttog és a múlt sosem tûnik el teljesen. - FRPG - csatlakozz közénk te is :)    *****    Egy kikötõ, ahol minden hullám egy új kezdetet ígér. Rose Harbor, több mint egy város, egy világ a világ mögött.    *****    Rose Harbor – kisvárosi báj, nagy titkokkal - légy részese te is ennek a kalandnak :) - FRPG    *****    Óceán, erdõ, csillagfény – minden ösvény Rose Harborba vezet - aktív FRPG közösség