Az ember a legcsodsabb lny a fldn. A legrtelmesebb, a legrtermettebb, a legerõsebb, a leggyesebb, a leg leg leg
Az ember a tudomny s a civilizci arannyal kikvezett lpcsõjn haladt egyre feljebb a dcsõsg fel. Taln felsorolni se tudom, mi mindennel ldotta meg az ember ezt a kis kk bolygt. Mi mindent tallt fel az ember?!
Az elsõ, amit feltallt, mindenbizonnyal a tûzcsihols volt. Ezzel vette kezdett az ember dcsõsges trtnelme. Ami addig a termszet puszttõ ereje volt, azt most mr az ember is birtokolhatta. Br a tûz eleinte nem volt valami hasznos, hiszen csak az tel megfõzsre s az otthon megmelegtsre szolglt, semmi egybre. Az emberek unottan ldgltek a tzeik krl s azon tanakodtak, hogy most mr fl kne mr tallni valamit, ami nem csak effle puhny s hitvny munkkra val, mint a fõzs, hanem rtelmes, frfias feladatok elltsra is alkalmatos legyen. Kzdelem s kihvs kellett a dicsõ embernek.
Ezrt tallta fl az ember a fegyvert.. A fegyver, mint olyan, brmifle eszkz lehetett, amellyel az ember harcolni tudott, nyers testi erejt megsegtve. Eleinte a fegyvernek csupn annyi haszna volt, hogy az ember a segtsgvel mr õnla nagyobb s erõsebb llatokat is megfoghatott s elejthetett. De az ember ennl gyesebb s tallkonyabb volt: rjtt, hogy fegyvervel nem csak vadakat, hanem sajt embertrsait is elteheti lb all, hogyha azok kellemetlenek s nem kvnatosak a szmra. Az ember hihetetlen buzgsggal s tettvggyal vetette bele magt a gyilkols mûvszetbe. gy tallta fel az ember a hbort is. De hamarosan jabb problmval kellett dm fiainak szembenznik. A fegyver ugyebr nem lehetett akrmilyen, mivel a msik trzs is gyrtott ugyanolyan fegyvereket, teht nem tudtk egymst legyõzni, mivel egyikk sem volt a msiknl erõsebb. Termszetesen asszonyokat s gyermekeket brmilyen egyszerû fegyverrel le lehetett gyilkolni, m ez hamar unalmass vlt. Msrszrõl meg egyes emberek voltak olyan ostobk, hogy megakadlyozzk õket a gyilkols nemes sztnnek kilvezsben.
Az embernek teht fel kellett tallnia nmagt. Egyre jobb s tkletesebb fegyvereket ksztett, hogy felvehesse a harcot embertrsai ellen. Akinek les s erõs fegyvere volt, az sikerrel jrt, akinek trkeny s gyenge, az pedig elbukott.
gy szletett meg az j is. Az j egy csods eszkz volt. Immr nem kellett kssel, drdval s szakcval nekirontania a vadnak s embertrsainak, hanem azt akr tbbszz mternyi tvolsgbl is leterthette. De miutn az ellenfl is elsajttotta az jszat mestersgt (mr ha õ is ember volt, s nem vaddiszn), az ember ismt patthelyzetbe kerlt. Tovbb kellett lpni a trtnelem tjn! Az embernek jabb s erõsebb fegyverek kellettek. De az ember lngeszû volt, gyht killta a trtnelem prbjt! Feltallta a vasat. A vas kemny volt s szilrd, nem gy, mint a hitvny bronz, vagy a rz. Vasbl les, slyos fegyvert kovcsolhatott magnak a dicsõ ember. Ezutn, hogy dcsõsgt mg magasabbra emelhesse, hatalmas lgikba szervezõdtt, hogy ellensgei npt leigzza, meggytrje, vagy akr nemes egyszerûsggel leradrozza a trkprõl. Az gyõzõtt, aki erõsebb s hatalmasabb lgit tudott fellltani.
Na, de ez nem volt olyan egyszerû m! Nem lehetett ezeket a lgikat csak gy pikkpakkra elõlltani! Ehhez sok-sok fegyvert kellett elõlltani, amihez sok-sok ember dolgos keze kellett. Az ember mr amgy is kpes volt a munkamegosztsra s immr a hborra is kpes volt. Most jtt egy olyan felfedezs, amellyel ennek a kettõnek az eredõjbõl egy harmadik dolgot lehetett kihozni. Az ember feltallta a rabszolgasgot. Az erõs s bszke embernek olyan flelmetes fegyvere lett, hogy rabigba hajthatta a gyenge s gyva embert, hogy az immr ne csak gy cltalanul tengesse hitvny lett, hanem csinljon inkbb valamit az erõs ember szmra. Az ember a felfedezs lzban gve rontott r a szomszdos npekre, hogy onnan rabszolgkat gyûjthessen magnak. Miutn mr olyan erõsek s hatalmasak voltak, hogy nem volt szksg tbb fegyverre, elkezdtek a sajt knyelmkre is gondolni. ptettek szp nagy palotkat mrvnybl, aranybl s ezstbõl. Faragtak beljk szobrokat a sajt kpkre, hogy ezzel jelkpeket llthassanak dcsõsgknek.
De persze, a luxust nem mindenki engedhette meg magnak. Sõt mi tbb, azok voltak tlnyom tbbsgben, akik kis kunyhkban ltek is rongyokban jrtak. Azonban õk is olyanolyan emberek voltak, gyht feltmadt bennk az elgedetlensg s a harag tze a gazdagok s hatalmasok irnt. Az ember mr ismerte a a fegyvert s az erõszakot, mint a problmamegolds csods eszkzt, de ht nem lehetett mindenkit meglni, meg aztn megflemlteni sem lehetett õket, hiszen sokkal tbben voltak.
Ekkor az ember, hogy megmentse, sõt mg tovbb is emelje hatalmt, feltallta a vallst. A valls, mint olyan, kivlan alkalmas volt arra, hogy a tudatlan tmegeket tovbbra is tudatlansgban tartsa, s engedelmessgre, tiszteletre sztnzze feljebbvali irnt. Szp sorjban kitallta minden np a maga isteneit. Miutn ilyen okosan feltalltk az isteneket, templomokat is ptett nekik. Gynyrû s hatalmas templomokat. A tmeg lthatta, milyen erõsek s hatalmasak ezek az istenek, akiknek õk a kivlasztottaik s a fldi megtestestõik... Mrmint a gazdag s erõs emberek, termszetesen.
Na, de jtt egy ember, egy ktzni val, hitvny bolond, aki mindent elrontott. Nos, talljtok ki, hogy ki volt õ! Ht nem volt ms, mint Jzus, a nzrethbli. Ez az idita, ez a hitvny alak... Biztosan ti is tanulttok, milyen borzaszt eszmket kezdett el hirdetni:
1. Megtagadta az erõsek elõjogait s kivltsgait a gyengkkel szemben. Volt pofja azt mondani, hogy minden ember egyenlõ! Mg a rmai csszr is egyenlõ a jdeai rabszolgval!
2. Elvetette a gyilkols s az erõszak kellemes s egyuttal hasznos tevkenysgt. Ez a hlye azt akarta, hogy az emberek tûrjk meg egymst! Sõt, ez nem volt elg neki! Azt akarta, hogy az emberek szeressg egymst! Szeretet?! Ugyan mr! Micsoda marhasg!
3. Megtagadta az sszes istent, amit az emberisg eddig fradtsgos munka eredmnyvel legyrtott az alattvalinak! Azt mondta, hogy egyetlenegy isten van, s tbb nincsen! Na, j! Igaz, a zsidk ezt mr kitalltk gy hromezer vvel azelõtt, de ht az az isten egszen ms volt. Az csak egy kis np istene volt a sok kzl, amely npet amgy is folyton fogsgba vetettek s rabigba hajtottak. Radsul ezek a zsidk gyis kisajttottk maguknak az istenket, gyht senkinek sem volt flnivalja a fennll renszer megbomlsrl. Jzus azonban egy msfle istent kpzelt el. Ez egy olyan isten volt, amely kompatibilis volt minden np szmra. Mindenki hihetett benne, akr jdeai volt, akr afrikai, akr germn, vagy kelta, vagy szlv.
Mindez nem volt elg a nzreti jzus szmra. Nem csupn a kis szobcskjban osztotta az eszmt a tizenkt bartjval, hanem tbb ezer ember elõtt papolta a hitt az egy istenrõl a bûnbocsnatrl s a felebarti szeretetrõl. Micsoda szrnyûsg!!!!
Ht igen. Jzust ugyan kivgeztk, de mr ksõ volt. Ez az j eszmerendszer futtûzknt terjedt el, gyorsabban, mint brmely ms valls a rmai birodalomban. A rmaiak ugyan minden erejket bevetve gyilkolsztk a keresztnyeket, de ha megltek egyet, jtt helyette hrom msik! gy szaporodtak ezek, mint a nyulak!
Meg aztn ott volt az a sok barbr, aki mindentt fenyegette a birodalmat. gyht nem volt ms vlasztsa a rmaiaknak, mint megbartkozni ezekkel a rohadt keresztnyekkel. Miutn ez megtrtnt, a keresztnysg immr visszafordthatatlann lett. tven v sem telt bele, s a keresztnysget llamvallss nylvntotta Konstantin csszr. Idõkzben ez a Konstantin gy dnttt, hogy elkltzik egy kicsit keletebbre, mert nylvn õ is egyre jobban fenyegetve rezte magt a barbr npektõl. Ott a Mrvny-tenger partjn sokkal biztonsgosabb volt a helyzet, mint Rmban. Aztn voltak, akiknek ez nem tetszett, s a birodalom sztszakadt kt rszre. A kettõ kzl a nyugati fele nem bizonyult tlzottan letkpesnek, gyht azt egy-kettõre meg is dntttk a germn trzsek. Rmt sztvertk, gyht a rmai kultra fnye kialudt. Ezer vre besttedett Eurpban. Olyan stt lett, hogy sok helyen csak bukdcsolhatunk s tapogatzhatunk, ha vizsglni akarjuk a trtnelemnek ezt szakaszt. A keresztnyek a sttben sunnyogva szp lassan mindenkit megkereszteltek. A kirlyokkal s csszrokkal kezdtk, aztn haladtak tovbb a lovagok s nemesek fel. A kereszt olyan divatoss vlt, hogy az uralkodk gy dntttek, egye fene, inkbb õk is lesznek keresztnyek, hogy aztn szpen uralkodhassanak tovbb. Aki nem akart keresztny lenni, az a npnek nylvn nem tetszett, gyht az megbukott. A nemkeresztnyek hirtelenjben felesleges mtelly vltak Eurpa testn.
gy aztn gy esett, hogy a bûnbocsnat s a felebarti szeretet nevben szpen legyilkoltak mindenkit, aki nem volt keresztny. Kiss paradox volt a helyzet, de olyan stt volt, hogy ezt gysem vette szre senki.
Szp lassan minden kirly, csszr s fejedelem rjtt, hogy ezt az egykor olyan rt s borzalmas eszmt ppoly kivlan, sõt mg sokkal kivlbban tudjk hasznostani embertrsaik legyilkolsra, megflemltsre s rabigba hajtsra. A rvi istenek immr elavultak lettek. Immr a keresztnysg lett a trendy. Olyannyira trendy lett, hogy msfl vezreden keresztl, egszen mig megõriszte trendjt. Az istenek helyre csinltak szpen angyalokat s szenteket s minden visszatrt a rgi kerkvgsba. Megszletett az inkvizci is, amely vgre sszekttte a kellemest a hasznossal. Vagyis a vronts, a korltlan hatalom s az erõszak kellemessgt a roppant divatos keresztnysg hasznossgval.
De sose feledhetjk, hogy az ember dcsõ s lngeszû! Fell kerekedett ht a felebarti szeretet s a bûnbocsnat haszontalan mtelyn. Az emberi lngelme j tallmnya, az egyhz fnyes s diadalmas sikerrel legyõzte s igba hajtotta jzus krisztus felforgat s rendszerellenes eszmit.
Most megint lapozni kell dszes s fnyes trtnelmnkben. Az egyhz egy szrnyû s vgzetes hibt kvetett el: bevezette az iskolztatst s kultrt kezdett tpllni a gyermekeibe! Hogy mirt olyan szrnyû s vgzetes ez a hiba? Nos azrt, mert hogyha a hitvny pornpnek tudomnyt s kultrt adunk a kezbe, akkor a np elveszti a csordaszellemt. Nem lehet tbb uralkodni fltte. A trsadalom mûvelõdni kezd s megrkeznek azok az akaszfra val sarlatnok, azok az alval gazemberek is, akik felfedik a kirlyok, fejedelmek s csszrok csods praktikit s hirtelenjben nknyuralomnak kezdik nevezni ezeket. Ettõl kezdve sorozatos viharok s forradalmak rzzk meg Eurpt. Elõszr jn a renesznsz, de az mg oks dolog. Nhny gazdag polgr s fõr gy dnt, hogy õ mostantl lvezni fogja az letet s dõzsl inkbb a javaiban, minthogy megtartztassa magt. Egye fene, vgl is az egyhz is ugyanezt csinlja, ht hadd csinlja a felsõ tzezer is, ha mr egyszer megteheti! De most jn csak az igazi vsz, amit reformcinak nevezett el egy bizonyos Martin Luther nevezetû gazember. Ez a valaki elkezdett Wittenbergben hepciskodni, hogy ugyan mr milyen dolog ez, hogy az egyhz nem is azt csinlja, amit jzus mondott, hanem ppen az ellenkezõjt, s hogy ez gy nem mehet tovbb, s szksg van egy j vallsra, amiben isten korrekt, rendi s jfej lesz, mint ahogyan azt jzus is megmondta. Õ mr nem vgezte olyan rosszul, mint jzus. Õt csak becsuktk egy vre egy vrbrtnbe, s ott tovbb is szervezkedhetett. Mit ad isten, a szemt lefordtja a biblit, hogy aztna sok tah bunk parasztember szpen rjjjn, hogy mi a helyzet az egyhzzal s elkezdje kirmolni a templomokat s az egyhzi birtokokat. A helyzet egyre aggasztbb vlik. Ekkor Loyolai ignc s a jezsuitk idõlegesen abszolvljk a problmt, mert kitalljk, hogyha a katolikusok a giccs s a csicss gynyr eszkzvel megtarthatnak maguknak ppen elegendõ szm hvet, hogy mûkdhessenek, s ezzel ki is csesztek rendesen a protestnsokkal. Bevezettk a hitvitkat, s akirõl gy dntttk, hogy nincs igaza, azt mglyra hajtottk. Persze, ha valaki magt a vallst prblta meg valamikppen megcfolni, akkor nem volt szksg hitvitra, hanem egyenesben vittk az illetõt a tûzre. Nem vitatkoztak Giordano Brunval, a hitetlen csillagsszal sem. Aztn jtt a harminc ves hbor s kiirtottk Eurpa felt, de utna bkt ktttek s minden rendbe jtt.
Az ember dicsõ s lngeszû, gyht ismt feltallta magt s j eszkzket vetett be. Feltallta most az abszolutizmust. Jttek a ravasz, lngeszû kirlyok s csszrok, akik gyakorlatiasan megegyeztek az egyhzzal s arnyosan megosztoztak a hatalmon. Nagyon gy tûnt, hogy ez gy tkletes lesz, s szpen kivirgzottak az abszolutista rendszerek mindenfel eurpban. Kzben a dicsõ s lngeszû ember j vilgokat tallt fennsges civilizcija szmra. Ezeken a helyeken retardlt, primitv npek laktak, akik vagy cltalanul s rtelmetlenl gyilkolsztk egymst mindenfle hatalmi rdek nlkl, vagy pedig mg ennl is primitvebbek voltak s egyltaln nem is gyilkolsztk egymst, hanem bkben ldegltek s kereskedtek. gy dnttt a dicsõ s lngeszû eurpai ember, hogy ezek a lhûtõk s semmirekellõk gysem csinlnak semmi rtelmeset, teht nem is kellenek oda s sokkal jobb lenne, ha kiirtank, vagy leigznk õket. A dolog meg is trtnt. Szpen felosztottk egyms kzt a vilgot, aztn minden szp lett s j lett. Talltak bõven rabszolgkat is, meg aranyat is, amibõl ptettek maguknak palotkat s felszereltk nagy, erõs lgijukat is. Most mr nem is kard, vagy j, vagy esetleg hajtgp, hanem puska s gy llt a gynyrû hbork rendelkezsre. Az ember immr dmpingmennyisgben tudta kiirtani sajtmagt. Amgy is szaporodtak mostanra mr igen j temben, gyht senkit sem zavart, ha nha megpusztul egy prszzezer ember, mert volt belõlk bõsges utnptls. Megint csak mehetett minden ugyangy, ahogyan ment vezredek ta. Az ember mg mindig dicsõ s hatalmas, csodlatra s flelmes tiszteletre mlt, lngeszû lny.
De a kgy ismt a sajt farkba harapott bele. Most jtt a bizonyos felvilgosods. Ekkor felgyjtottk a villanyt az emberek fejben s azok elkezdtek hõzngeni az nknyuralom ellen. Ezt elsõknt Angliban vgeztk el, Isaac Newton s John Locke segtsgvel, majd nyolcvan vvel ksõbb Franciaorszgban s Amerikban is felvilgosultak. Olyan vilgos lett, hogy ez alapjaiban sszednttte azt a rendszert, amit annak elõtte a sttben flptgettek. Angliban ez kevsb figyelemre mltan zajlott le, mint a franciknl, akik egy kicsit jobban akartak felvilgosulni a kelletnl. Mivel az angolok inkbb vallsi kntsben zavartk le az õ forradalmukat, de a francik mr politikt is belevittek a trtnetbe. gy gondoltk, hogyha mr a np annyi vszzadon t szvott, akkor most szvja meg az egyhz s a nemessg is j istenesen. Jtt a forradalom, mint a szlvsz, majd a nagy flelem, s vgezetl a jakobinus diktatra. Vgl a forradalom olyan szlsõsges lett, hogy nmagval vgzett. Ebben az idõben jn el a modernits kora s a dolgok kicserlõdnek az emberek fejben. A valls helyre a nemzet kerl, az egyhz helyre a politika s az isten helyt a np s a haza fogja most betlteni. Mostantl mr nem az egyhzak, hanem a nemzetek fogjk jtszani az emberisg nagy jtszmjt. A vilg varzstalann vlik s a varzslat helyt a tudomny s a technika veszi t. Eltûnnek az angyalok, kivesznek a babonk s isten brnyai sztszlednek mindenfel a vilg mezejn. Isten s a valls el kell hogy hagyja a plyt s helyettk az llam s a politikai ideolgik kerlnek jtkba. Rvid idõre gy tûnik, hogy minden nagyon szp lesz s j lesz. Miutn a forradalmak tisztt tze elalszik, majd az emberisg szent szabadsgban s bkben, egyttes erõvel fog trtetni az g fel. A nagyhatalmi hbork s egyhzi vronts helyt ezennel tveszi a forradalmi keretek kztt trtnõ hbor s gyilkolszs. A vilg drmai vltozson ment keresztl: Most mr nem isten, hanem a np az r. A fldesurak tbb nem zsarnokoskodnak a parasztok fltt, mert most mr szabad nemzetek szabad piacgazdasgban szabad tõks polgrok zskmnyolhatjk ki a szabad nptmegeket. Nem kell mr a feudlis ktttsgekhez alkalmazkodni, hanem nll nemzeti seregek kldhetik el egymst a msvilgra. A papok tbb nem hazudnak az embereknek. Megteszik ezt helyettk a sokkal tehetsgesebb politikusok.
Eurpa a forradalom lzban gve igyekszik legyûrni az nkny igjt, tbb-kevesebb sikerrel. A forradalmak, polgrhbork, szabadsgharcok s egyb rmteli tevkenysgek kzepette a vilgrend teljes mrtkben alakul. Az uralkodk s egyhzak helyt a prtok s llamfõk fogjk tvenni, de szerencsre õk is rendkvli hozzrtssel vezetik az emberisget a kiteljeseds fel, gyht nincs semmi baj. Az ember most mr sokkal dicsõbb s lngeszûbb, mint hajdann volt. Most mr nem kirlyok, nemesek, ppk, pspkk, csszrok s fejedelmek, hanem maguk a npek irnytjk a trtnelem folysait. Az ipari forradalom, a technikai fejlõds s a demokrcia ldsval az emberisg minden eddiginl effektvebben veti bele magt a forradalmak, nprtsok s vilghbork rmeibe. Eljtt a huszadik szzad s szmtalan jdonsggal ajndkozott meg minket, dicsõ s lngeszû embereket: a villamosram, a benzinmotor, a replõgp, az atombomba, a fajelmlet, a bolsevizmus, az apartheid, a villmhbor s a gzkamra mind-mind a huszadik szzad vvmnyai.
De most mr ezeken is tl vagyunk, mert a huszadik szzadnak nneplyesen vge lett. Beksznttt az j vezred! Nem is egyszer, hanem ktszer, 2000-ben s 2001-ben is. Ez itt a vzntõ korszaka! A vilgon bke honol, most mr a hborkat is a bke s a biztonsg gyben folytatjuk... Fõleg azokban az orszgokban, ahol nmi olaj is megtallhat. Nincsen tbb hideghbor sem, gy a tõke szabadon ramolhat keresztl-kasul a vilgban. Az internet rohamos terjedsvel egyre kzelebb kerlnk egymshoz s egyre tbb pornt tlthetnk le, egyre nagyobb sebessggel. A vilg csaknem minden orszgban van mr McDoland's tterem, ahol mindenki ugyanolyan tpll s izletes mûanyag-kajval tmheti a fejt. Emberek millii nyûhetik a fogaikat a Coca Colval s mr valsgshowkat is egyre tbb orszgban nzhetnek. Minden vben egyre tbben s tbben fognak strandra jrni, mert melegebb is lesz, s a vzpartok is kzelebb kerlnek majd hozznk. A lehetsges jgkorszak eljvetele ne zavarjon senkit sem, mert George W. Bush, az Amerikai Egyeslt llamok elnke megmondta, hogy a globlis felmelegeds nem ltezik. s ha õ azt mondta, hogy nincs, akkor nincs. Egyszerûen csak melegebb van, de semmi vsz! Igaz, az el nino hurrikn tbb szzezer embert tesz minden vben fldnfutv, de amg az Egyeslt llamokat nem fenyegeti veszly, addig sehol nem lesz semmi baj. Vagy ha mgis, akkor lebombzunk egy-kt kis orszgot s minden problma meg lesz vele oldva.
Termszetesen a tretlen fejlõdst most is akadlyozzk egyesek, mint a Greenpeace vagy az antiglobalista tntetõk, de mivel egyre tbb tvt nznk s egyre kevesebbet olvasunk, gysem rtjk mr meg, hogy mirõl is hadovl az a sok mrgesen kiabl s transzparenseket hordoz ember, teht nem is zavar minket. Bzhatunk benne, hogy a lngeszû s dicsõ ember ezeket az akadlyokat is le fogja kzdeni.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Friss bejegyzsek
Friss hozzszlsok