Megk�ves�lt �let.

Milyen id�s a F�ld?

Ezt a k�rd�st gyakran teszik fel. Sokszor a F�ld b�v�rainak is, akik azonban vagy egy�ltal�ban nem, vagy csak nagyon kelletlen�l �s kell� tart�zkod�ssal felelnek r�. Mert az az id�m�rt�k, amellyel a geol�gusok bolyg�nk multj�nak f�ldt�rt�neti esem�nyeit m�rik, valahogyan nem egyezik az id�fogalmakkal. Semmiben sem hasonl�t az �vsz�m�t�shoz, amelynek seg�ts�g�vel a r�mai birodalom vir�gz�s�t vagy buk�s�t ennyi �s ennyi �vvel Krisztus sz�let�se el�tti vagy ut�ni id�ben r�gz�thetj�k, vagy amelynek seg�ts�g�vel megmondhatjuk, hogy az 1935. �vi melbournei l�verseny pontosan 100 �vvel azut�n volt, hogy N�rnberg �s F�rth k�z�tt megnyitott�k a vasutat.

A f�ldtani id�sz�m�t�s viszonylagos. Csak annyit akar kifejezni, hogy valamely esem�ny egy m�sik esem�ny el�tt vagy ut�n k�vetkezett be, de nem c�lja �s nincs lehet�s�ge b�rmif�le felvil�gos�t�st is adni arra vonatkoz�lag, hogy milyen id�tartam v�lasztotta el a k�t esem�nyt. A geol�gus tudja p�ld�ul, hogy a stassfurti s� fiatalabb, mint a limburgi k�sz�n. Ha azonban azt akarja meghat�rozni, hogy milyen hossz� id� telt el a s� �s a k�sz�n k�pz�d�se k�z�tt, akkor �sszehasonl�t�sul megint csak k�t olyan esem�ny k�zti id�tartamot tud felhozni, amelynek a t�nyleges id�k�l�nbs�ge szint�n ismeretlen el�tte. Nincs meg az a megk�v�nt, abszol�t id�egys�ge, amellyel p�ld�ul a devon vagy a tri�sz tartam�t meghat�rozhatn�. Legf�ljebb n�h�ny olyan megfigyel�se van, amelyek alapj�n arra k�vetkeztethet, hogy a devon hosszabb ideig tartott, mint a tri�sz.

Ebb�l a szempontb�l nagyon irigyl�srem�lt� helyzetben van a term�szettan, mely a m�sodpere t�rt r�szeivel dolgozik, vagy a csillag�szat, melynek a 300.000 km/sec-os f�nysebess�g igen b�mulatos, de h�l�s egys�ge, amelynek seg�ly�vel sz�zezeresztend�s f�ny�vekben kifejezhet� t�vols�gokkal dolgozhat, an�lk�l, hogy ez�ltal a legkev�sbb� is hitelt nem �rdeml�nek, vagy megb�zhatatlannak t�nn�k fel.

Term�szetesen a f�ldtan is t�rekedett arra, hogy a F�ld kor�t nagyobb pontoss�ggal hat�rozhassa meg, mint eddig. �jabb id�ben nem rem�lt oldalr�l �rkezett seg�ts�g a f�ldtan sz�m�ra: a r�di�akt�v jelens�gekkel kapcsolatos sz�m�t�sokon nyugv� sokat �g�r� �s bizalomkelt� m�dszer. �gy azt�n rem�lhetj�k, hogy szeml�l�d�seink ezir�nyban sem fognak mind�g bizonytalanok maradni.

A f�ldtan gyermekkor�ban er�sen tartotta mag�t a bibliai felfog�s, mely szerint a F�ld mintegy hatezer esztend�s. Olyan felfog�s ez, mely m�g ma is sz�les k�r�kben tal�l h�v�kre. Azok sz�m�ra, akik a genezis �ltal felsorolt csal�df�kat �s lesz�rmaz�si t�bl�zatokat k�nos pontoss�ggal tartott�k sz�mon, nagyon felemel�en hatott az a tudat, hogy "az �g �s f�ld, a k�z�ppont �s a g�mb, a felh�k �s vizek, valamint az ember is 4004-ben Krisztus sz�let�se el�tt, okt�ber 26-�n reggel kilenc �rakor teremttettek". Egyetlen egy geol�gus sem merte volna - de nem is lett volna szabad - a F�ld "b�nlajstrom�t" ilyen pontosan ut�nasz�m�tani. Ezek a pontos sz�m�t�k csak annyiban voltak sajn�latram�lt�an hanyagok, hogy nem k�z�lt�k, vajjon ny�ri vagy t�li id�sz�m�t�s, greenwichi vagy k�z�peur�pai id� szerint adt�k meg adataikat! Az a t�ny azonban, hogy a mult sz�zad geol�gusai - �s pedig nemcsak a jelent�ktelenek - szil�rdan hittek ebben az elk�pzel�sben, lehetetlenn� tesz sz�munkra minden g�nyos mosolyt.

Mikor azut�n a f�ldtan ezt a n�h�ny �vsz�zadot el�gtelennek tal�lta ahhoz, hogy olyan jelens�geket, mint a Colorado Nagy Szurdoka, vagy a Niagara-v�zes�s, megmagyar�zzon, �s becsl�sei k�zben k�nnyen �vmilli�khoz jutott, h�s�ges szolg�i, tal�n �ppen a materialisztikus vil�gszeml�let hat�sa alatt, a m�sik hat�rtalan v�gletbe estek. HUTTON p�ld�ul azt hirdette, hogy sehol sem tal�lta meg a kezdet nyom�t s a f�ldtani t�rt�n�sekben seholsem l�t v�get.

Az els� felfog�st, mint teljesen el�gtelent, ma m�r elejtett�k, mert senki sem teheti mag��v� an�lk�l, hogy ez�ltal ne ker�lj�n �ssze�tk�z�sbe a val�s�ggal. Az ut�bbi pedig �pp�gy nem �ll a k�zzelfoghat� bizony�t�kok alapj�n, s legf�ljebb spekulat�v �lmodoz�sok jelszavak�nt haszn�lhat�. Annyi biztos, hogy a f�ldt�rt�neti esem�nyeket nem lehet r�vid hat �vezredbe �sszes�r�teni, viszont a v�gtelens�gbe sem lehet kinyujtani.

E k�z�tt a k�t sz�ls�s�g k�z�tt, amelyeket ma m�r egy geol�gus sem tesz mag��v�, vannak azonban �nk�nyes becsl�sek �s hitelt �rdeml�bb sz�m�t�sok.

Kiv�l� fizikusok komolyan k�s�rleteztek azzal, hogy a F�ld gyan�that� kor�t meg�llap�ts�k. Mikor m�dszereik �s el�zetes eredm�nyeik a magasabb sz�mtan bonyolult k�pleteinek �s sz�m�t�sainak megt�madhatatlan jelleg�t vett�k fel, a geol�gus megad�an s egyel�re m�g egykedv�en vette tudom�sul ezeket az eredm�nyeket. De az els� biztos eredm�nyek felkeltett�k �rdekl�d�s�t. Majd kev�ss� �r�mteljes, de v�g�l m�gis csak term�keny vit�k k�vetkeztek, mert a geol�gus sem azokkal a t�l magas, sem pedig nagyon alacsony sz�mokkal nem azonos�thatta mag�t, amelyeket az egyes kutat�k egym�s ut�n nyilv�noss�gra hoztak. Megkezd�dtek LORD KELVIN-nel, aki nagylelk�en arra az �ll�spontra helyezkedett, hogy a F�ld kora legfeljebb mintegy 20 �s 40 milli� �v k�z�tt lehet. Ezt a sz�m�t�st azonban, minthogy a DARWIN �rtelm�ben vett szerves fejl�d�s ily r�vid id� alatt nem j�hetett l�tre, csakhamar elvetett�k. �s mid�n a csillag�szok a t�gul� vil�gegyetem elm�let�ben arra a meggy�z�d�sre k�nyszer�ltek, hogy a F�ld m�r legal�bb n�h�ny milli�rdnyi �vet hordoz a h�t�n, akkor megint csak a geol�gusok voltak azok, akik vonakodtak ezt a milli�rdos �letkort elfogadni. Ugyanis egyszer�en nem igaz az, hogy minden t�rt�n�st meg lehessen magyar�zni, csak el�g t�kozl�an �s felel�ss�g n�lk�l kell b�nni az id�vel.

A h�rhedt k�rd�sre azonban, az egym�snak ellentmond� �s csak a f�ldtan t�l hossz� vagy t�l r�vid tilt� szavai �ltal korl�tozott becsl�sek k�zben, m�gis adhatunk el�zetes, ha nem is v�gleges v�laszt. A F�ld id�sebb negyven milli� �vn�l, de fiatalabb a bel�thatatlan �vmilli�rdok �ltal megadott korn�l.

�gy l�tszik, a geol�gusok felel�sek a k�t sz�ls�s�ges becsl�s�rt. Ez�rt feltehet�, hogy olyan m�dszerek birtok�ban vannak, melyek alapj�n a m�s tudom�ny�gak seg�ts�g�vel nyert adatokat elfogadhatj�k vagy elvethetik s amelyek ezenk�v�l el�g hiteleseknek is t�nnek. Ezeknek a f�ldtani elk�pzel�seknek jellegzetes egyszer�s�ge azon a feltev�sen alapul, hogy a v�ltoz�sok, amelyek bizonyos jelens�gekben ma bek�vetkeznek, a f�ldt�rt�neti multban nagyj�b�l hasonl� sebess�ggel mentek v�gbe. De ebben az egyszer�s�gben vannak a hibaforr�sok is! Ez�rt kell teh�t valamennyi, vagy legal�bb is majdnem valamennyi kormeghat�roz�st kell� fenntart�ssal fogadni. Mert alig hihet�, hogy amikor a F�ld nyughatatlans�ga �ltal�nos volt - pour les besoins de la cause -, �ppen ezek a sebess�gek maradtak volna v�ltozatlanul az id�k folyam�n. Azonban, amikor a sz�mok ilyen tekint�lyes nagys�grend�ek, amikor nem 4 vagy 4000 �vr�l, hanem �vmilli�kr�l van sz�, megengedhetj�k magunknak, hogy az eml�tett pontatlans�gok f�l�tt nyugodtan napirendre t�rj�nk.

Vil�g�tsuk meg most ezt n�h�ny nagyon egyszer� p�ld�val. �gy, ha azt tessz�k fel, hogy mindazok az �led�kek, amelyekr�l a szikl�k t�rt�nete c�m� fejezetben megeml�kezt�nk, mondjuk a 100.000 m�teres tekint�lyes vastags�got �rik el, s ha most m�g ismerj�k azt az id�t, amely alatt manaps�g a hasonl� k�zetek k�pz�dnek, akkor azt az id�t, amely az els� k�zetr�tegek keletkez�se �ta eltelt, nagyon egyszer�en, t�rt form�j�ban fejezhetj�k ki. 100.000 osztva a jelenleg �szlelt sebess�ggel... s m�ris el�tt�nk a F�ld pontos sz�let�snapja, amelyet minden iskol�sgyermek kisz�m�that, ha kedve van az oszt�st elv�gezni. Azonban, most k�vetkezik a de! Az els� csapda m�ris el�tt�nk �ll, mid�n a jelenlegi �led�kk�pz�d�si sebess�get akarjuk meghat�rozni, hiszen ez a N�lus delt�j�t�l kezdve a jeges tengerekig nagyon v�ltozatos, ma csak�gy, mint a multban is. A m�sodik baj meg a f�ldk�reg mozg�saiban leselkedik r�nk. Ezek annyi szab�lytalans�got hoztak l�tre a k�zetek sorozat�ban, annyi k�pz�dm�nyt elt�ntettek, hogy a megadott 100.000 m�teres vastags�g m�r eleve nagyon val�sz�n�tlen.

Egy m�sik, hasonl� sz�m�t�s azon a be nem bizony�tott feltev�sen alapszik, hogy az �ce�nok vize eredetileg �des volt s a s�t csak a f�ldt�rt�neti id�k folyam�n sz�ll�tott�k bele a foly�k, melyek �tjuk k�zben ezt a s�t a k�zetekb�l kioldott�k �s magukkal vitt�k. M�r 1720-ban fel�ll�tottak egy egyenletet, mely tal�n egyszer, ha a ma m�g megfoghatatlan �s kisz�m�thatatlan mennyis�geket be tudjuk helyettes�teni, valamilyen eredm�nyt szolg�ltat. Ez az egyenlet a k�vetkez�: Az �ce�nok �sszes s�mennyis�ge osztva a foly�k �ltal �venkint behordott s�mennyis�ggel egyenl� az �ce�nok kor�val.

1899-ben v�gezt�k az els� sz�m�t�sokat, amelyek alapj�n megk�s�relt�k az �ce�nok s�mennyis�g�t s �gy a F�ld kor�t meghat�rozni. Az eredm�ny el�g j�l �t�tt ki bolyg�nkra n�zve, amennyiben szerinte F�ld�nk 90 milli� �ves volna, ami a k�s�bbi sz�madatokhoz k�pest m�g el�g kellemes kornak mondhat�. Ma azonban a geol�gusok m�r ink�bb azon felfog�s fel� hajlanak, hogy az �ce�nok s�tartalma, legal�bb is r�szben m�r eredetileg benn�k volt. �gy azt�n ez a sz�m�t�si elm�let is megbukott. Azonban ennek ellen�re is akadt v�llalkoz� szellem, aki tekintetbe vette az �jabb felfog�sokat is az �ce�nok s�tartalm�t illet�leg, s 1929-ben m�gegyszer megpr�b�lkozott a sz�m�t�sokkal ezen az alapon. B�rmennyire is �vatos volt azonban sz�m�t�saiban, a F�ld m�gis elvesztette k�zben ifj�s�ga var�zs�t s tekint�lyesen meg�regedve, 400-600 milli� �ves korral ker�lt ki ebb�l a sz�m�t�sb�l!

Ezeknek az egym�st�l annyira t�vol fekv� eredm�nyeknek a nagyfok� v�ltozatoss�ga, meg a nagyon is ingatag sz�m�tgat�sok annak a felismer�s�re k�nyszer�tenek benn�nket, hogy m�g t�l bizonytalan minden feltev�s F�ld�nk kor�t illet�leg. Nemr�g m�g egyenl� val�sz�n�s�ggel becs�lhett�k n�h�ny t�z- vagy n�h�ny sz�zmilli�ra.

A r�diumnak �s tulajdons�gainak felfedez�se olyan m�dszert szolg�ltatott, melyet k�l�n�s figyelemmel kell �dv�z�ln�nk. �gy l�tszik, hogy ez a m�dszer val�ban v�ltozatlan sebess�geket m�r. Minden �j adata felt�n� pontoss�ggal igazolja a m�r el�rt eredm�nyeket. K�zismert t�ny, hogy az ur�nelem nagyon lassan lefoly� r�di�akt�v folyamatok sor�n eg�sz sereg m�s elemre bomlik, egyebek k�z�tt h�liumra �s �lomra. A r�di�akt�v �ton keletkezett �lom megk�l�nb�ztethet� az �sv�nyokban el�fordul� k�z�ns�ges �lomt�l. Ha m�r most valamely ur�n tartalm� k�zetben, amelyr�l tudjuk, hogy mely f�ldtani korszakba tartozik, h�liumot �s �lmot tal�lunk, akkor a h�lium �s �lommennyis�gnek a m�g jelenlev�, el nem bomlott ur�nhoz val� viszony�b�l �s a boml�si sebess�gb�l kisz�m�thatjuk az id�t, amely ennek az ur�n tartalm� k�zetnek a keletkez�se �ta eltelt, illet�leg k�vetkeztethet�nk annak a f�ldt�rt�neti korszaknak a kor�ra, amelyb�l az illet� k�zet sz�rmazik. �gy p�ld�ul, ha egy �sv�nyban 280 milli�szor annyi h�liumot �s �lmot tal�lunk, mint amennyi benne egy �v alatt keletkezhetik, akkor annak e legegyszer�bb (csak k�zel�t�) sz�m�t�s szerint legal�bb 280 milli� �vesnek kell lennie.

Ennek a m�dszernek els� eredm�nyei ahhoz a meglep� val�sz�n�s�ghez vezettek, hogy a r�gebben elk�pzelt f�ldtani �vmilli�kat j�csk�n meg kell sokszorozni. Az archaikus k�zetek r�di�akt�v �sv�nyainak elemz�sei azt mutatj�k, hogy a f�ldtani er�k m�r legal�bb m�sf�lmilli�rd �v �ta m�k�dnek. S ezek m�g csak nem is a F�ld els� megszil�rdul�si k�rg�nek k�zetei!

De b�rmennyire cs�b�t�nak t�njenek is ezek a sz�m�t�sok, t�k�letes pontoss�gukat m�g nem siker�lt beigazolni. Hiszen pontoss�guk azon a - term�szettanilag term�szetesen j�l al�t�masztott - feltev�sen nyugszik, hogy a r�di�akt�v boml�s sebess�ge a f�ldt�rt�neti id�k folyam�n v�ltozatlan maradt.

�gy azut�n bar�ts�gos vit�ban �llanak egym�ssal szemben a term�szettan m�vel�i a F�ld b�v�raival. Az el�bbiek azt akarj�k bebizony�tani, hogy az archaikus id�k kezdete �ta legal�bb 1600 milli� �v telt el, m�g a F�ld b�v�rai sz�mos, b�r nem m�rhet� t�ny alapj�n viszont azt �ll�tj�k, hogy ezt az id�tartamot legal�bb 500 milli� �vre becs�lhetj�k. Az id� azonban halad, a tudom�ny gyarapszik, s k�s�bb egyszer tal�n majd megtudjuk, ki jutott legk�zelebb az igazs�ghoz.

M�r olyan tiszteletet parancsol� sz�mmal is, mint az 500 milli� �v, �rtelmetlen�l �ll szemben felfog� k�pess�g�nk. M�s eszk�z�kre kell teh�t t�maszkodnunk, hogy tov�bbseg�thess�k k�pzel�er�nket. Gondoljuk val�nak azt a kett�s szempontb�l is �br�ndos feltev�st, hogy az eg�sz f�ldt�rt�netet, kezdve az archai id�kt�l, napjainkig filmre vett�k. Pergess�k le most ezt a filmet olyan hossz� el�ad�sban, mely pontosan 24 �ra hosszat, �jf�lt�l �jf�lig tart. Akkor az els� tizenk�t �r�t a legkor�bbi id�k rejtelmeinek szenteln�k, annak a kornak, amelyr�l m�g ma sem tudunk semmit. A m�r el�z�leg eml�tett Atikokani�-nk csak d�lt�jban jelenn�k meg a filmen. Az �kor, sz�munkra oly furcsa �l�l�nyeivel, tov�bbi nyolc �r�t venne ig�nybe s m�r k�r�lbel�l �jjel negyed tizenkett� volna, mire a k�z�pkor rejt�lyes �ri�sgy�kjai let�nn�nek a v�szonr�l. Ennek a val�sz�n�tlen�l hossz� filmnek utols� h�romnegyed �r�ja alatt az �jkor jelenne meg el�tt�nk. S �t m�sodperccel �jf�l, vagyis a film befejez�se el�tt jelenn�k meg v�gre el�sz�r - az ember!

Az emberis�g t�rt�nelme a f�ldt�rt�net huszonn�gy �r�j�b�l csak �t m�sodpercre terjed. Mily v�gtelen�l eleny�sz�, r�vid id� ez!

Minden �sszef�gg egym�ssal

A F�ldben �s F�ld�n v�gbemen� f�ldtani v�ltoz�sokat a val�s�gban k�l�nf�le befoly�sok �lland� v�ltoz�sa korm�nyozza. Harmonikus �sszj�t�kukban �lland�an v�ltoztatj�k F�ld�nk arculat�t. Egy jelens�get sem ragadhatunk ki soksz�z m�s k�z�l, amelyekkel a legszorosabban �sszef�gg. Persze, ha valaki a szigor� korl�toz�s elef�ntcsonttorny�ba akar bez�rk�zni, akkor tal�n kibogozhatja elm�letileg megt�madhatatlan m�don valamely t�rt�n�s fejl�d�s�t, mihelyt azonban csak egy kis hasad�kot is nyit a bez�rt tornyon, mi�ltal t�volabbi horizontok is l�that�kk� lesznek, m�ris keserves csal�d�s fogja �rni egyoldal� elk�pzel�seivel.

Az egysejt� l�nyt�l az �sszetett fel�p�t�s� emberig val� fejl�d�s sor�n, az �llatok �s n�v�nyek csak l�tsz�lag haladtak a maguk �tj�n. A val�s�gban ez a szerves fejl�d�s csak r�sze annak a mindent �tfog� term�szeti fejl�d�snek, amely k�r�l�tt�nk v�gbemegy. Csak a n�v�ny n�veked�s�t megfigyelni, m�r egymag�ban kiv�logat�st jelent. Azt jelenti, hogy ezt az egy jelens�get kiragadjuk az �ltal�nos �rv�ny� term�szeti t�rv�nyek, az �ltal�nosan hat� er�k k�r�b�l, melyek a n�v�nyt �ppen annyira n�veked�sre serkentik, mint a talajt, a leveg�t, a f�ldet �s a vizet.

Az eg�sz term�szetben a ritmikusan lezajl� mozg�sok uralkodnak, melyek minden�tt saj�tos form�kban �s jelent�s�gben nyilv�nulnak meg. A term�szet hull�mz�s�ban, az �l� vagy holt anyag keletkez�s�ben �s elm�l�s�ban egyar�nt �rv�nyes�l bizonyos ir�nyzat, t�rekv�s a magasabb �s t�k�letesebb fel�, s ott, ahol minden k�zzel foghat�, minden val�s�g elm�lik, elt�nik, megmarad - az �r�k ritmus, amely azt, ami l�trej�n, gyarapod�sra serkenti s elm�l�sra! Csak a v�ltoz�s �r�k!

Ezen meggondol�sok vil�g�n�l a val�ban l�tez�, maga a l�t, tulajdonk�pen nem m�s, mint egyens�lyi �llapot. A sz�let�s �s hal�l nem m�s, mint ennek az egyens�lyi �llapotnak a zavarai. Olyan k�nyvben, mint ez is, sajnos, el�sz�r k�zetnek kell tekinteni a k�zetet s csak azut�n t�rgyalhatjuk azokat az er�ket, melyek, mindegyik a maga m�dj�n, ezeket a k�zeteket megt�madj�k. S nem v�zolhatjuk f�l minden egyes alkalommal azt az �sszef�gg�st, mely a k�zet keletkez�s�t elm�l�s�val hozza kapcsolatba. Mindk�t jelens�g annak a mozg�snak a megnyilatkoz�sa, amelyben valamennyi er� c�ltudatosan egy�tt m�k�dik. Mindkett� csak a mozg�s egy-egy pillanat�t t�rja el�nk. A hegys�g lepusztul�sa s �j �led�kek nyugodt felhalmoz�d�sa egyar�nt hozz�tartozik a hegys�g �ri�si ar�ny� �p�tm�ny�hez. Mihelyt a sz�let� hegys�g a tenger sz�ne f�l� emelkedik, m�ris megkezd�dik a letarol�s puszt�t� munk�ja, de megkezd�dik egy�ttal a hegylejt�k alj�ban �j r�tegnek �s a F�ld nyughatatlans�ga k�vetkezt�ben - �jabb hegys�gnek fel�p�t�se.

A lehord�s �s fel�p�t�s �r�k k�rforg�s�t teh�t nem szabad a mozg�s ciklus�t�l elv�lasztanunk. Sok m�s egy�b k�rfolyamattal egy�tt egys�ges eg�szet alkotnak. Ez a bevezet�s legyen itt tehetetlens�g�nk beismer�se. Ihletett k�lt�nek kell lennie annak, aki csod�latunkat tudja felkelteni az eg�sz ir�nt. C�lkit�z�s�nk, hogy soraink mindenki sz�m�ra �rthet�k legyenek, sajnos arra �t�l benn�nket, hogy csak a holt r�szletekkel foglalkozzunk. Mindenesetre jobb a l�tottat meg�rteni, mint a meg nem �rtettet - ha tal�n csod�lattal is, de - �rtelmetlen�l megb�mulni.

A F�ld fel�let�n k�zeteket tal�lunk, k�l�nb�z� telep�l�sben, k�l�nb�z� saj�ts�gokkal. Vannak homokk�vek, m�szk�vek �s m�s mindenf�le k�vek, vannak r�tegesek �s nem r�tegesek.