Foly
A vz a Fld felsznnek legaktvabb alaktja, s nlklzhetetlen kataliztor gy az let, mint a kõzetek mllsa tern. A folyvz a szrazulati erzi legfontosabb termszetes kzege a mrskelt s trpusi nedves ghajlati znkban. Br itt kln kiemelve trgyaljuk, tevkenysge valjban sszefgg a mllssal s a lejtõmozgsokkal.
A folyvzi erzi s ledkszllts a mllssal egytt, azzal prhuzamosan kezdõdik, a kõzetviszonyok (beszivrgs), az ghajlati viszonyok (csapadk s prolgs arnya), s a lejtõviszonyok (lefolys s beszivrgs arnya) fggvnyben. A vzfolysok ltrejhetnek a felsznen sszegyûlt csapadkbl, illetve a felsznalatti vizek felsznre lpstõl. A felsznalatti vzek termszetes ton forrsokban lpnek a felsznre. A forrsok ltalban a vzzr kõzetfellet felett, annak hatrn jutnak ki a felsznre.

Vzgyjtõ rendszer
A legfontosabb nagy geomorfolgiai egysg a folyvz munkja szempontjbl. Egy vzgyjtõ rendszer egy kifolysi ponttal rendelkezik a gyjtõ medence, folyammeder fel. Nagy vzgyjtõ rendszerek (pl Duna) szmos kisebb alrendszerbõl (pl Lajta, Garam, Ipoly, Drva, Tisza, stb) tevõdnek ssze.
A vzgyjtõket a topogrfiai magassgklnbsg (a vzvlasztk legmagasabb pontjai s a kifolysi pont kztt), a vzhlzat formja s sûrsge, illetve a vzramls mrtke jellemzi.
A folyk szlltott vzmennyisgt a
Q = w d v
sszefggs alapjn szmthatjuk egysgnyi idõ alatt egy kivlasztott pontban. A vzmennyisg szmos tnyezõ fggvnye: klima, csapadk, kõzet permeabilits, talaj, vegetci.

A felszni vzfolysok bonyolult hidraulikai rendszert alkotnak. A vzmozgs rszben laminris, rszben turbulens. A kt vzmozgs kztti arnyt az un. Reynolds fle (dimenzi nlkli) szm mutatja:
Re = R v r
h
ahol R a hidraulikus sugr, v az ramlsi sebessg, r a sûrsg, h a viszkozits. Laminris az ramls, ha a Reynolds fle szm rtke 800-2000 kztti. 1-2 m/sec ramlsi sebessg esetben laminris ramls csak az fenk fltti als 1-2 cm-es znban jn ltre, mindentt msutt turbulens jellegû az ramls.

Az ramlsi sebessg az albbi mdon szmthat:
V = R2/3 S1/2 n-1
ahol R a hidraulikus sugr, S a lejts, n az rdessget kifejezõ mrõszm. Lthat, hogy a sebessg a meder mlysgre (hidraulikus sugr) jobban rzkeny, mint a lejtsre.

A folymederben a sebessg eloszlsa asszimetrikus, a meredekebb part fel gyorsabb, a seklyebb szakaszon lassbb.
A terletrõl sszegyjttt ves fajlagos vzmennyisg (lefolys)(Q) a szlltott vzmennyisg s a vzgyjtõ terletnek (A) hnyadosa. A Mississippi esetben ez 17 cm/v, az Amazonas esetben 51 cm.
A felszni vzhlzat jellemzõ az aljzatkõzetek szerkezetre. Az albbi diagramon a legfontosabb vzhlzati tipusokat ltjtok. Az elsõ, dendrites vzhlzat kis kemnysgû, gyenge teresztõkpessgû kõzetek fltt jn ltre. A prhuzamos hlzatos, halszlks vzrendszer egyenlõtlen kemnysgû magms, metamorf, nagy kemnysgû s/vagy j vizteresztõ kpessgû tredezett kõzetek vltakozsa rvn kialakult trshlzata nyomn jn ltre. A krkrs vzhlzat gyûrûs, hengeres sllyedkekre jellemzõ, mig a radilis vzhlzat rendszerint a fiatal, kis szilrdsg kõzetekbõl felplt kpos fldtani szerkezetekben, pl. vulkni felptmnyekben jn ltre.
A lefoly vz energijt a vzhlzat legmagasabb pontja s az erzibzis kztti szintklnbsg biztostja:
E = m g (H-h)
Ez a helyzeti energia fordtdik rszben a meder kialaktsra, rszben az ledk szlltsra. A mederalakts s az ledkszllits a rendelkezsre ll energia fggvnyben alakul, s a termszetes egyensly kialakulsa irnyba mozdul: a nagy helyzeti energij terleteken jelentõs a mederalakt munka, amelynek rvn a szlltott ledkmennyisg nõ (s ezrt kevesebb energia forditdhat lejjebb a mederalaktsra). A kis helyzeti energij szakaszon a foly a szlltott ledket lerakja, s ettõl megnvekedett energiahnyad marad a mederalaktsra.
A fenti arnyokat a folyk szakaszjellege fejezi ki:
mederalakts > ledkszllts felsõ szakaszjelleg
mederalakts = ledkszllts kzpsõ szakaszjelleg
mederalakts < ledkszllts als szakaszjelleg
Felsõ szakasz jellegnl a legjellemzõbb mederfejlõdsi folyamat a htravgds, melynl a kezdõdõ vlgy bemetszõdse, vlgyfõje egyre feljebb kerl, majd a vlgyek egyeslsvel szlesedik, V-alak vlgyek keletkeznek:




A kzpszakasz jellegen a leraks s a szllts egyenslyban van, a foly meanderezik. A folykanyarok fejlõdse anak kvetkezmnye, hogy a szlltott ledk inercija miatt a nagyobb ledkmennyisg a kanyar klsõ oldaln mlyebb medret, nagyobb sebessget, s ezrt nagyobb erzit fejt ki, mint a kanyarok belsõ oldaln. Holtgak, majd lefûzdtt gak, morotvk jnnek ltre. A kanyar klsõ oldaln vztonyok kpzõdnek.

Az als szakaszjellegû rszen az ledk leraks - ztonykpzõds - kerl tlslyba. A lebegtetve szlltott anyagokat a foly a szlltsi energia lecskkense miatt az erzibzisra rkezve lerakja.
Az albbi diagramon az lthat, hogy klnfle mretû szemcsk folyvizi erzijhoz, szlltshoz milyen ramlsi sebessg, energia szksges. A vz ramlsi sebessge egyenes sszefggsben ll a fent lert szakaszjellegekkel. Mint lthat, az agyagos ledkek (ktttsgk miatt) csak nagy ramlsi sebessgnl kezdenek megmozdulni, de ezt kvetõen akr igen csekly ramlsi sebessg mellett lebegõ llapotban maradnak (s szllitdnak). A legknnyebben a homokos ledkek "mozdthatk meg" a folymederben, de a szemcsenagysg nvekedsvel csak egyre nagyobb sebssgû vizekben kpesek szltdni, egybknt lelepednek. A kavics anyag igen nagy sebessgeknl szllitdik el, s csak a gyors vizekben kpes nagyobb tv szlltdsra.
Az oldott anyag tartalom a termszetes folyvizekben szmos tnyezõ fggvnye. Az albbi tblzat az USA termszetes folyvizeire kapott adatok tlagt mutatja:

A tblzat szerint a termszetes folyvizek oldott svnyi anyag tartalma mintegy 10 %-a az svnyvizeknek (min 1000 mg/l).
A nem oldott llapot szilrd anyagok folyvizi szlltsa vagy lebegtetett formban, vagy a fenken grgetett formban trtnik:

A folyvizi szllts szemcsenagysg szerinti fggst a Stokes trvny rja le. Az sszefggs szerint a szilrd szemcsk sllyedsi sebessge azonos sûrûsgû szemcsk esetben a szemcsk mrettõl (tmegtõl), a szllt kzeg s a sllyedõ szemcse sûrsg klnbsgtõl s a szllit folyadk viszkozitstl fgg:

A sllyedsi sebessget klnbzõ mretû kvarcszemcsk esetben az albbi diagram mutatja be:

Egy foly teljes nyomvonalt lthatod az albbi perspektivikus kpen. A Mekong valahol a Himalaja lejtõin ered, kzpszakasz jellegûv vlik Thaiflddn, majd Kambodzsa s Vietnam hatrnl terl szt, vlik als szakaszjellegv, mielõtt a Vietnami bl delta torkolatban elrn a Szimi blt.

A folyvizi ledkek jellegzetes szelvnyben, a klnbzõ szemcsenagysg ledkek trbeli elrendezsben tkrzõdik a mederbeli ramlsi sebessg megoszls:

A folyvizi ledkes sszletek felpitse jellemzõen ritmikus, helyenknt keresztrtegzett - a keresztrtegzettsg s a ritmikus szemcsenagysgi vltozs az elmossi s leraksi szakaszok, illetve a szlltsi energia periodikus vltakozsnak tulajdonthat.
Az ledkek a folyvizi szllts kzben aprzdnak, koptatdnak, szemcsemret s anyag szerint osztlyozdnak. A kis szilrdsg kõzetek igen gyorsan aprzdnak, s lebegtetve - kõzetliszt illetve agyag szemcsemreti tartomnyban - szlltdnak, az ellenllbb kõzetek kevsb aprzdnak, nagyobb szecsemretben maradva tbbnyire csak grgetve szlltdnak, kisebb tvolsgot tesznek meg. gy a kõzetek osztlyozottsga, trmelkanyaguk kõzettani homogenitsa, a szemcsk koptatottsga a szllitsi tvolsggal nõ.
|