A Naprendszer kialakulását szimuláló új modell szerint a Mars azért sokkal kisebb a Földnél, mert a protoplanetáris korong belső tartományaiba "betörő" fiatal Jupiter az anyag jelentős részét elragadhatta onnan.

Egy új japán kutatás szerint lehetséges, hogy a Szaturnusz óriásholdjának légköre körülbelül 4 milliárd évvel ezelőtt lezajlott óriási becsapódások következményeként alakult ki.

A Nagy Magellán-felhő VFTS 682 katalógusjelű csillaga hárommilliószor fényesebb és 150-szer nagyobb tömegű a Napnál, a hozzá hasonló objektumokkal ellentétben azonban nem tagja csillaghalmaznak.

Az óriásbolygó rendszerében dolgozó Cassini-szonda és az ESO VLT távcsőrendszer infravörös kameráinak felvételei alapján soha nem látott részletességgel sikerült tanulmányozni a Szaturnusz atmoszférájában feltámadó ritka vihart.

Nick Risinger amerikai amatőrcsillagász egy éves munkája nyomán elkészült egy interaktívan is kezelhető, nagy felbontású mozaikkép, mely a teljes látszó égboltot megmutatja az érdeklődők számára.

Egy új numerikus modellezés alapján a csillagukhoz közeli pályákon mozgó forró jupiterek között igen nagy arányban előforduló, a csillag forgásirányához képest retrográd keringés oka bolygótársak gravitációs perturbáló hatása lehet.

Két évtizedre visszanyúló próbálkozások vezettek eredményre azzal, hogy a Pluto légkörében sikerült azonosítani a szénmonoxidot. Meglepetésre egyébként maga a légkör sokkal kiterjedtebbnek bizonyult, mint eddig gondolták.

A folyamatosan fejlődő megfigyelési technika lassan lehetővé teszi, hogy Földhöz hasonló, lakható zónákban keringő bolygókat is felfedezhessünk. Egy új tanulmány szerint ezeket talán könnyebb lehet fehér törpék körül azonosítani.

A hawaii-i Keck és CFHT, valamint a chilei ESO VLT teleszkópokkal egy olyan, barna törpékből álló kettős rendszert azonosítottak, melynek komponensei különlegesen hidegek, a hőmérsékletük alig éri el a forrásban lévő vízét.

Egy új eredmény szerint az 55 Cancri jelű csillag népes bolygócsaládja negyedik, mérete alapján a szuperföldek közé tartozó tagjának tömege olyan nagy, hogy a sűrűsége az óloméval vetekszik, így jelenleg ez a legsűrűbb kőzetbolygó.