Sz�mos �rdekes cikk jelent meg az elm�lt napokban-hetekben a Kepler eredm�nyeib�l, ez�ttal nem exobolyg�khoz, hanem csillagokhoz kapcsol�d�an. Az els� publik�ci�k ut�n m�r gy�lnek az olyan asztrofizikai eredm�nyek is, amik bef�rnek a k�t vezet� term�szettudom�nyos foly�irat, a Science �s a Nature has�bjaira is.

Ebben a posztban a Nap-t�pus� oszcill�ci�khoz kapcsol�d� munk�kat veszem �t, a hierarchikus h�rmas rendszerekr�l �s a Derekas Al�z vezette cikkr�l majd a k�vetkez�ben lesz sz�. Csapjunk is bele a lecs�ba.

Csillagrezg�sek

A csillagok els� k�zel�t�sben nagy, forr� g�zg�mb�k, melyekben meghat�rozott frekvenci�j� rezg�sek, oszcill�ci�k j�hetnek l�tre. Megfigyelve ezeket, k�vetkeztetni tudunk a csillag tulajdons�gaira, ahogy p�ld�ul egy harang hangj�nak m�lys�g�b�l is k�vetkeztetni lehet a m�ret�re. Csak ugye ebben az esetben nem a f�l�nkre, hanem a szem�nkre hagyatkozunk, azt figyelve, hogyan v�ltozik a csillag f�nyess�ge az id�ben. A hull�mok ugyanis forr�bb �s hidegebb, f�nyesebb �s halv�nyabb ter�letekk�nt jelennek meg a csillag felsz�n�n. Ha ezek az oszcill�ci�k k�pesek tart�san fennmaradni valamilyen energia�raml�s-szab�lyoz� mechanizmus (szelep) r�v�n, akkor a megfelel� peri�dus� rezg�sek glob�lis mozg�ss� n�hetnek, �s hagyom�nyos csillagpulz�ci�r�l besz�l�nk. Ezt a jelens�get m�r lassan sz�z �ve ismerj�k �s m�g r�gebbr�l vannak megfigyel�seink. Ha viszont ez nem t�rt�nik meg, akkor rezg�sek, hull�mok j�nnek-mennek, mint a Napon is: nem j�n l�tre nagy glob�lis mint�zat, �s prec�z m�szerek kellenek ezeknek a folyton gerjeszt�d� majd lecseng� mozg�soknak a kimutat�s�hoz. Ugyanez igaz a csillagokra is, ahol m�g csak a csillagkorongot sem l�tjuk felbontottan, csak a fel�nk fordul� f�lg�mb integr�lt f�nyess�g�t. �ppen ez�rt a Kepler el�tt csak �gy k�t tucat - nem klasszikus pulz�l� - csillag oszcill�ci�it siker�lt csak detekt�lni, annak is nagy r�sz�t a MOST �s CoRoT �rt�vcs�vekkel. A Kepler viszont itt is �j t�vlatokat nyitott: 500 Naphoz hasonl� csillagot tettek k�zz� egyetlen cikkben, melyekn�l sikeresen detekt�lt ilyen rezg�seket, gyakorlatilag az �rt�vcs� ahova n�z, ott oszcill�ci�kat l�t. Egyr�szt ez igen fontos a bolyg�k szempontj�b�l, mert ezekb�l az adatokb�l sokkal pontosabban lehet a csillag �s �gy (a fed�s param�tereib�l) a bolyg� sugar�t meghat�rozni. M�sr�szt ekkora mint�val m�r komoly statisztikai vizsg�latokat lehet v�gezni, p�ld�ul a t�meg, sug�r �s kor eloszt�s�t �sszevetni m�s eredm�nyekkel, p�ld�ul a k�l�nb�z� t�meg� csillagok keletkez�si gyakoris�g�t le�r� kezdeti t�megf�ggv�nnyel, vagy a Tej�trendszer-modellekkel. A hangg� konvert�lt f�nyv�ltoz�sok meghallgathat�ak itt.

Az oszcill�ci�k peri�dusai �s peri�dus-viszonyai sok mindent el�rulnak a csillagokr�l. Detekt�lni viszont nem egyszer� ezeket az apr� v�ltoz�sokat, a sk�la �rulkodik a nagys�gukr�l, ami ezred- s�t t�zezredr�sze az �sszintenzit�snak.

Hull�m hull�m h�t�n

De menj�nk m�g jobban bele a r�szletekbe. Egyr�szt a csillagokban k�tf�le hull�m terjedhet, a visszat�r�t� er�t�l f�gg�en. Ha ez a nyom�s, akkor hanghull�mokr�l van sz�, ha pedig a gravit�ci�, akkor a v�zhull�mokhoz hasonl�akr�l. Ezek k�l�nb�z� csillagokban k�l�nb�z� helyeken domin�lnak: Naphoz hasonl� csillagokban a hanghull�mok a felsz�nhez k�zel, a (...gravit�ci�s hull�mok? de azok nem ezek, legyen akkor szakzsaron) g-m�dus� hull�mok magban vannak jelen nagy amplit�d�val. Ez az�rt sajn�latos, mert a mag tulajdons�gair�l nagyon szeretn�nk inform�ci�hoz jutni. De ez�rt van nek�nk a Kepler. K�t cikk is (egy a Science-ben, egy a Nature-ben) besz�molt a magba lejut� hull�mok megfigyel�s�r�l. Az egyik cikkben �n. kevert m�dusokat detekt�ltak, olyan hull�mokat, melyek a magban domin�lnak, de kis amplit�d�val kijutnak a csillag k�ls� r�gi�in �t a felsz�nre. Ezek pontos peri�dusar�nyai pedig a mag �s a konvekt�v k�peny k�zti s�r�s�gk�l�nbs�gt�l f�ggenek, vagyis megfigyel�s�kkel pontos�thatjuk a csillagmodellek szerkezet�t.

 Hull�mok egy csillag belsej�ben.

Begyulladva

De m�sban is seg�thetnek ezek az oszcill�ci�k. Amikor a csillagok magj�ban a hidrog�n m�r nem k�pes fenntartani a f�zi�t, a csillag k�lseje kit�gul �s leh�l, v�r�s �ri�ss� v�lik, m�g magja elkezd �sszeh�z�dni. Emiatt a bels� s�r�s�d�s miatt a magon k�v�l egy keskeny r�tegben a hidrog�n ism�t k�pes lesz h�liumm� egyes�lni, �s az energiatermel�st ez a hidrog�nh�j-�g�s biztos�tja. Egy id� ut�n azt�n a mag is �sszeh�z�dott annyira, hogy h�rom h�liummag k�pes sz�n� egyes�lni (a berillium-8 igen r�vid �let� mag, ez�rt gyakorlatilag azonnal tal�lkoznia kell m�g egy h�liummal, hogy a sz�n l�tej�jj�n). A probl�ma az volt, hogy b�r elt�r� fejl�d�si �llapotot k�pviselnek, ezeket a csillagokat m�ret vagy sz�n alapj�n nem lehetett megk�l�nb�ztetni egym�st�l. A Keplerrel azonban most el�sz�r siker�lt az oszcill�ci�k peri�dusk�l�nbs�gei alapj�n elk�l�n�teni a k�t csoport tagjait. Ez m�r csak az�rt is nagy eredm�ny, mert a h�liumot �get� csillagok maguk is k�t csoportra oszlanak. A kisebb t�meg�ek magja annyira �sszepr�sel�dik, hogy az anyag degener�ltt� v�lik, pont mint a feh�r t�rp�kben. Emiatt a h�lium sokkal nagyobb banggal gyullad be (a degener�lt anyag s�r�s�ge nem f�gg a h�m�rs�klett�l, vagyis a f�zi� beindul�sakor vill�mgyorsan hev�lhet kit�gul�s n�lk�l addig, am�g a degener�lts�g meg nem sz�nik), mint nagyobb csillagokban. De ennek az �n. h�lium-villan�snak szint�n nem marad megfigyelhet� nyoma, mire hat�sa a felsz�nre �rne. A vizsg�latok alapj�n viszont ez a k�t csoport is elk�l�n�thet� az oszcill�ci�k r�v�n, az h�liumvillan�st produk�l� csillagok fels� hat�ra pedig 2 Napt�meghez esik.

A Napra is ez a sors v�r p�rmilli�rd �v m�lva.  Amikor a h�liumf�zi� is kimer�l, j�n a planet�ris k�d, majd a feh�r t�rpe �llapot.

�s m�g sz�mos egy�b asztrofizikai eredm�nyt produk�lt a Kepler, tess�k csak megn�zni a publik�ci�k list�j�t itt, n�gy h�nap alatt t�bb, mint 50 cikk jelent meg (vagy tart afel�), annyi mint tavaly eg�sz �vben. Legk�zelebb k�t hasonl� csillagrendszert, hierarchikus h�rmast vizsg�lunk meg k�zelebbr�l.