A tavaszi "olvad�s" �s a sz�lrohamok alak�tj�k a Mars v�ltozatlannak hitt �szaki sarkvid�k�nek a felsz�n�t - der�lt ki a NASA marsi felder�t� �rszonda (MRO/Mars Reconnaissance Orbiter) �t�vnyi felv�teleinek elemz�sekor.

A NASA �rteleszk�pja, a WISE csod�latos felv�telt k�sz�tett egy k�l�nleges csillagr�l, amely h�sszor nagyobb, mint a mi Napunk, �s j�val f�nyesebb n�la.

A F�ldh�z hasonl� m�ret�, de magas h�m�rs�klete miatt lakhatatlan bolyg�t azonos�tott a Naprendszeren k�v�l az amerikai �rhaj�z�si hivatal (NASA).

A NASA el�rejelz�se szerint az �szaki f�ny 2012-ben olyan er�s lesz, amilyen az ut�bbi f�l �vsz�zadban nem volt, �s m�g R�m�ban is l�that� lesz.

A NASA csapd�ba esett marsj�r�ja, a Spirit �jabb bizony�t�kokat tal�lt a felsz�n alatti v�zre, ami m�g p�r sz�zezer �vvel ezel�tt is jelen lehetett a Marson. Az a finom homokb�l �ll� ter�let, ahol a robot k�nytelen-kelletlen let�borozott, k�l�nb�z� �sszet�tel�, r�tegezett talajt rejt k�zvetlen�l a finom szemcs�k alatt.

A Holdba tavaly okt�berben becsap�d� LCROSS amerikai �rszonda t�bb sz�z kilogramm jeget, ez�st�t, higanyt �s m�s meglep� vegyi elemet vert fel - jelentett�k be a NASA kutat�i, akik t�bb cikket is publik�ltak a Science leg�jabb sz�m�ban.

�j Mars-misszi�t ind�t a NASA annak kider�t�s�re, hogy mi okozhatta a v�r�s bolyg� l�gk�r�nek elt�n�s�t.

A NASA Phoenix Lander lesz�ll�egys�g�nek adatain alapul� vizsg�latok �rdekes �j eredm�nyekkel szolg�ltak a v�r�s bolyg� m�ltbeli geol�giai aktivit�s�val �s k�miai �sszet�tel�vel kapcsolatban.

A Nap impressz�v kit�r�st produk�lt, mely azonban a NASA kutat�i szerint nem �ri el a F�ldet. Az esem�nyre szerd�n ker�lt sor, amikor egy hatalmas, leheletszer� „inda” robbant ki a csillagb�l, amit a kutat�k protuberanci�nak neveznek.

A NASA Rossi r�ntgenteleszk�pj�nak m�r�sei alapj�n azonos�tott�k az els� olyan milliszekundumos pulz�rt, ami egy fed�si kett�s tagja, azaz k�s�r�je periodikusan egy id�re eltakarja el�l�nk a gyorsan forg� neutroncsillagot.