A tavaszi "olvad�s" �s a sz�lrohamok alak�tj�k a Mars v�ltozatlannak hitt �szaki sarkvid�k�nek a felsz�n�t - der�lt ki a NASA marsi felder�t� �rszonda (MRO/Mars Reconnaissance Orbiter) �t�vnyi felv�teleinek elemz�sekor.

Az �szaki p�lust bor�t� j�gsapka k�r�lbel�l 1000 kilom�ter �tm�r�j�, maxim�lis vastags�ga pedig el�ri a 3 kilom�tert. A j�gsapk�t �vez� rejt�lyes homokd�n�k alakja az MRO-felv�telek tan�s�ga szerint szezon�lis v�ltoz�sokat mutat egy marsi �v leforg�sa alatt, amely 680 napig tart. E v�ltoz�soknak t�bb oka is van, az egyik legf�bb a fagyott sz�n-dioxid, azaz a sz�razj�g, amely a tavaszi "olvad�skor" a felszabadul.

"A felszabadul� g�zok destabiliz�lj�k a homokd�n�ket - lavin�kat ind�tanak el, teraszokat k�peznek, �regeket v�jnak ki" - magyar�zta a kutat�sokat ir�ny�t� Candice Hansen, az arizonai Bolyg�kutat� Int�zet tud�sa.

Mint kifejtette, miel�tt az MRO-felv�teleket elemezni kezdt�k volna, par�nyi v�ltoz�sokat rem�ltek felfedezni. Ehhez k�pest "elk�peszt� m�rv� az �ves er�zi� a Marson, n�mely helyen t�bb sz�z k�bm�ter homokot sodor el egy-egy lavina" - hangs�lyozta Candice Hansen.

A m�sik fel�letform�l� t�nyez� a v�rtn�l er�sebb sz�l. Az �szaki sarkvid�ken a k�l�nb�z� ir�nyb�l lecsap� sz�lrohamok el�g er�sek ahhoz, hogy mozg�sba hozz�k a homokot.

"Jelenleg is nagyfok� az aktivit�s a szezon�lis sz�razj�ggel bor�tott ter�leteken, egy olyan folyamatot figyelhet�nk meg, amely nem fordul el� a F�ld�n" - tette hozz� Candice Hansen.