A NASA Cassini �rszond�ja minden eddigin�l szil�rdabb bizony�t�kokkal szolg�lt a jeges szaturnuszi Enceladus hold hatalmas v�zk�szletr�l. Az adatok a holdr�l kil�vell�, s�ban gazdag j�gszemcs�k k�zvetlen elemz�s�b�l sz�rmaznak.

A Cassini kozmikus por elemz� m�szere r�tegz�d�st �llap�tott meg a hold tigriscs�koknak nevezett hasad�kaib�l kil�vell� gejz�rszer� sugarak j�g�sszet�tel�ben. M�g a kil�k�d� szemcs�k a hold felsz�n�t�l t�vol apr�k �s alacsony a s�tartalmuk, m�ret�k a felsz�nhez k�zeledve fokozatosan nagyobb� v�lik, a n�trium �s a k�lium dominanci�ja jellemzi. A s�ban gazdag r�szecsk�k �sszet�tele az �ce�nok�hoz hasonl�, ami azt jelzi, hogy t�bbs�g�kben, vagy teljes eg�sz�kben egy foly�kony s�s v�zt�meg p�rolg�s�b�l sz�rmaznak. A felfedez�st a Nature-ben tett�k k�zz�.

"Jelenleg nincs m�s elfogadhat� magyar�zat a tigriscs�kokon kereszt�l ki�raml� szemcs�kre, mint a jeges k�reg alatti s�s v�z" - mondta a tanulm�ny szerz�je, Frank Postberg a Cassini csapat tud�sa, a n�met Heidelberg Egyetem munkat�rsa. �rvel�se szerint ha a r�szecsk�k j�g halmaz�llapot� v�zb�l sz�rmazn�nak, akkor alacsony lenne a s�tartalmuk, a s� ugyanis kiszorul, amikor a v�z megfagy.

A Cassini 2005-ben fedezte fel az Enceladus v�zp�r�b�l �s j�gb�l �sszetev�d� sugarait. 2009-ben a kozmikus por elemz�vel dolgoz� tud�sok megvizsg�lt�k a Szaturnusz legk�ls�, az els�sorban az Enceladusb�l ki�raml� anyagokb�l t�pl�lkoz� E jel� gy�r�j�ben tal�lt j�gszemcs�k n�trium s�it, ez azonban az alacsony s�tartalom miatt nem foly�kony v�z eredetre, hanem szublim�ci�ra, a j�g k�zvetlen�l v�zp�r�val val� alakul�s�ra utalt. A s�ban gazdag szemcs�k azonban �tlagban nehezebbek s�ban szeg�ny t�rsaikn�l, �ppen ez�rt a tud�sok azt gyan�tott�k, hogy csak a k�nnyebb, alacsony s�tartalm� szemcs�knek siker�l kisz�knie az E gy�r�be.

Az �j tanulm�ny h�rom Enceladus �trep�l�st elemzett 2008 �s 2009 k�z�tt, els�sorban a kil�vellt szemcs�k �sszet�tel�re �sszpontos�tva. A jeges r�szecsk�k 23-63 ezer kilom�ter/�r�s sebess�ggel csap�dtak a detektornak, ami azonnali p�rolg�st eredm�nyezett. A kozmikus por elemz�ben l�trehozott elektromos mez�k sz�tv�lasztott�k a becsap�d�si felh�k k�l�nb�z� alkot�elemeit, meg�llap�tva, hogy a kil�k�d� anyag t�bb mint 99 sz�zal�k�t s�ban gazdag r�szecsk�k alkotj�k, ami m�r egy�rtelm�en foly�kony vizet sejtet.

Az adatok tan�s�ga szerint k�t v�zr�teg h�z�dik meg a felsz�n alatt. A kit�r�seket produk�l� t�rol�t egy j�val nagyobb, a hold szikl�s magja �s jeges k�penye k�z�tt, megk�zel�t�leg 80 kilom�terrel a felsz�n alatt elhelyezked� �ce�n t�pl�lhatja. A sz�m�t�sok csak a hold d�li f�ltek�j�re korl�toz�dnak, a v�zt�meg teljes kiterjed�se nem ismert. A kutat�k szerint a v�z a magnak csap�dva kioldja a s��sszetev�ket, �s a j�gtakar� vet�d�sein kereszt�l emelkedni kezd, egy k�l�n�ll� r�teget k�pezve a felsz�n k�zel�ben. Ha a legk�ls� r�teg megreped, a nyom�s cs�kken�se k�vetkez�ben a v�z kil�vell az �rbe. A jeges gejz�rekb�l m�sodpercenk�nt nagyj�b�l 200 kilogramm v�zp�ra t�vozik. A kutat�k sz�m�t�sa szerint a v�zk�szletnek hatalmas p�rolg�si fel�lete kell legyen, k�l�nben k�nnyed�n megfagyna.
 

"Ez a felfedez�s egy �jabb fontos bizony�t�k arra, hogy az �letnek kedvez� k�r�lm�nyek a g�z�ri�sok k�r�l kering� jeges �gitesteken is fenntarthat�k" - mondta Nicolas Altobelli, a Cassini projekten dolgoz� ESA-kutat�. "�sszess�g�ben ez a v�z olyan eldugott �s val�sz�n�tlen helyen van, hogy aligha van b�rmilyen hat�sa a f�ld�nk�v�li �let val�sz�n�s�g�re".