A Nagy Magell�n-felh� VFTS 682 katal�gusjel� csillaga h�rommilli�szor f�nyesebb �s 150-szer nagyobb t�meg� a Napn�l, a hozz� hasonl� objektumokkal ellent�tben azonban nem tagja csillaghalmaznak.

Egy nemzetk�zi kutat�csoport az ESO VLT t�vcs�egy�ttes�nek UT2 (Kueyen) teleszk�pj�n �zemel� FLAMES (Fibre Large Array Multi Element Spectrograph) multiobjektum-spektrogr�ffal alapos elemz�snek vetette al� a Tej�trendszer k�s�r�galaxis�ban, a Nagy Magell�n-felh�ben, azon bel�l is a Tarantula-k�dben tal�lhat� VFTS (VLT-FLAMES Tarantula Survey) 682 katal�gusjel� csillagot. A nagyfelbont�s� sz�nk�peket modellspektrumokkal �sszehasonl�tva azt tal�lt�k, hogy a csillag t�mege a Nap�nak k�r�lbel�l 150-szerese. K�l�n�sen �rdekess� azonban m�gsem ez teszi a VFTS 682-t, hiszen hasonl� param�terrel rendelkez� csillag t�bb is ismert, ezek viszont mind csillaghalmazok s�r� centrumaiban tal�lhat�k. De a VFTS 682 nem tagja egyetlen halmaznak sem, a fejl�d�se izol�ltan zajlik, ez pedig Joachim Bestenlehner (Armagh Observatory), a kutat�s vezet�je szerint az eredet�vel kapcsolatban is probl�m�kat vet fel. Az objektum a Tarantula-k�d legf�nyesebb csillagait c�lz� felm�r�s sor�n ker�lt a kutat�k l�t�ter�be, els� pillant�sra azonban csak egy fiatal, forr� �s f�nyes, de egy�bk�nt nem t�l �rdekes objektumnak gondolt�k.

A Lok�lis Csoport egyik legakt�vabb csillagkeletkez�si ter�let�nek, a Nagy Magell�n-felh�ben tal�lhat� Tarantula-k�dnek egy r�szlete. A kompozit k�pet a 2,2 m�teres ESO/MPG teleszk�p (La Silla) l�that� tartom�nybeli �s a 4,1 m�teres VISTA teleszk�p (La Paranal) infrav�r�s felv�teleib�l �ll�tott�k el�. A VFTS 682 a k�p k�zep�n l�that� csillag.
[ESO/M.-R. Cioni/VISTA Magellanic Cloud survey]

Az alaposabb vizsg�latok azonban azt jelezt�k, hogy a csillag �ltal kisug�rzott energia nagy r�sze a k�rnyezet�nek s�r� porfelh�in sz�r�dik - a Tarantula-k�d az egyik legakt�vabb csillagkeletkez�si ter�let a Lok�lis Csoportban -, �gy nem is �ri el t�vcs�veinket. A VFTS 682 hossz�hull�m� optikai �s infrav�r�s sug�rz�sa k�pes �thatolni a poron, a r�videbb hull�mhossz�s�g� - z�ld �s k�k - azonban nem, �gy a csillag sokkal v�r�sebbnek mutatja mag�t, mint amilyen val�j�ban. Ha pormentes k�rnyezetben lenne, k�kes-feh�rnek l�tn�nk. A f�nysz�r�s k�vetkezt�ben al�becs�lt f�nyess�g term�szetesen azt is jelenti, hogy a csillag sokkal nagyobb luminozit�s�, mint kor�bban gondolt�k, ez a param�tere a Nap�nak mintegy h�rommilli�szorosa. Ennek megfelel�en felsz�ni h�m�rs�klete is nagyon magas, becs�lt �rt�ke 50 ezer kelvin. Az ilyen nagy t�meg� �s luminozit�s� csillagok �lete r�vid, azt szupern�vak�nt fejezik be, val�sz�n�leg egy hossz� gammavillan�st is produk�lva.

Az el�z� k�p k�z�ps� r�sze kinagy�tva. A VFTS 682 k�zel van az R 136 jel� csillaghalmazhoz, ez�rt elk�pzelhet�, hogy abban j�tt l�tre, majd k�s�bb dob�dott ki. Azonban mind ez ut�bbi, mind a m�sik lehet�s�g - a csillag izol�lt kialakul�sa �s fejl�d�se - m�g magyar�zatra szorul.
[ESO/M.-R. Cioni/VISTA Magellanic Cloud survey]

A nagy t�meg, az �ri�si luminozit�s �s az izol�lt helyzet viszont m�r �rdekess� teszi a VFTS 682-t. Most ugyan szepar�ltnak l�tszik, de nincs messze az RMC 136 (R 136) jel� csillaghalmazt�l, ami viszont t�bb hasonl� "szupercsillag" otthona. (Ha a VFTS 682 t�vols�ga ugyanakkora a F�ldt�l, mint az R 136 halmaznak, akkor mintegy 90 f�ny�vnyire van a csillaghalmaz centrum�t�l. Ha a t�vols�gok szignifik�nsan k�l�nb�znek, akkor term�szetesen a szepar�ci� is j�val nagyobb lehet.) Paco Najarro (INTA-CSIC) szerint az �j eredm�nyek alapj�n a VFTS 682 gyakorlatilag ikertestv�re a halmaz sz�v�ben tal�lhat� egyik f�nyes szupercsillagnak. Felvet�dik a k�rd�s, hogy vajon nem az R 136 halmazban keletkezett-e, majd dob�dott ki onnan. B�r viszonylag sok ilyen �n. sz�kev�ny csillag (runaway star) ismert, de mindegyik sokkal kisebb, mint a VFTS 682. Az sem vil�gos, hogy ilyen nagy t�meg� objektum egy�ltal�n hogyan l�k�dhet ki egy halmazb�l gravit�ci�s k�lcs�nhat�sok k�vetkezt�ben. A csillagot teh�t mindenk�ppen k�l�nlegess� teszi vagy a kidob�d�s�nak, vagy az izol�lt k�rnyezetben t�rt�n� fejl�d�s�nek - egyel�re ismeretlen - m�dja.