Az �ri�sbolyg� rendszer�ben dolgoz� Cassini-szonda �s az ESO VLT t�vcs�rendszer infrav�r�s kamer�inak felv�telei alapj�n soha nem l�tott r�szletess�ggel siker�lt tanulm�nyozni a Szaturnusz atmoszf�r�j�ban felt�mad� ritka vihart.

A Naprendszer m�sodik legnagyobb bolyg�j�nak atmoszf�r�ja �ltal�ban b�k�snek, nyugodtnak t�nik. Azonban egyszer egy szaturnuszi �vben - k�r�lbel�l harminc f�ldi �venk�nt -, ahogyan a tavasz bek�sz�nt a bolyg� �szaki f�ltek�j�n, valami megmozdul m�lyen a felh�k alatt, ami azt�n az eg�sz l�gk�rre kiterjed� dr�mai v�ltoz�sokhoz vezet. A legut�bbi ilyen vihar els� jeleit a Cassini �rszonda plazmahull�mokat detekt�l� m�szere �szlelte 2010 december�ben, a bek�vetkez� v�ltoz�sokat pedig amat�rcsillag�szok is k�vetni kezdt�k a l�that� tartom�nyban. A ritka viharral kapcsolatos leg�jabb vizsg�latokat Leigh Fletcher (University of Oxford) �s munkat�rsai v�gezt�k el az ESO VLT t�vcs�rendszer�n �zemel� VISIR (VLT Imager and Spectrometer for mid Infrared) infrav�r�s kamera �s spektrom�ter, illetve a Cassini szonda CIRS (Composite Infrared Spectrometer) m�szer�nek adatai alapj�n.

A Szaturnuszon 1990 szeptember�ben felt�nt �ri�si f�nyes folt. Ezt megel�z�en 1876-ban, 1903-ban, 1933-ban �s 1960-ban is �szleltek hasonl� viharokat, de az 1990-es mindegyikn�l nagyobb volt. A felv�tel a 2,2 m�teres ESO/MPG teleszk�ppal k�sz�lt.
[ESO]

B�r a vihar m�ret�t tekintve 1876 �ta csak a hatodik, de az els�, melyet �rszond�val is vizsg�ltak, illetve az infrav�r�s m�r�sek alapj�n a h�m�rs�klet v�ltoz�s�t is nyomon k�vett�k. Fletcher szerint a kor�bbi �szlel�sek sor�n csak a visszavert napf�ny �szlel�s�re volt lehet�s�g, most azonban - k�sz�nhet�en a Cassini-szond�nak - a direkt infrav�r�s h�m�rs�kleti sug�rz�s detekt�l�s�ra is m�d ny�lt, ennek eredm�nyek�nt pedig a l�gk�r eddig rejtett r�tegei t�rultak fel, �s lehet�v� v�lt az esem�nnyel kapcsolatos h�m�rs�kletv�ltoz�sok �s szelek nyomon k�vet�se is.

A vihar oka val�sz�n�leg valahol m�lyen a Szaturnusz atmoszf�r�j�ban keresend�, ahol a f�ldi zivatarokhoz hasonl� jelens�g j�tsz�dhat le: a m�lyben felmelegedett g�zt�megek felfele �ramlanak �s �tt�rnek a bolyg� egy�bk�nt nyugodt fels�l�gk�r�n. Ezek a nagy zavarok k�lcs�nhat�sba ker�lnek a nyugat-keleti �raml�si rendszerrel �s a h�m�rs�klet dr�mai v�ltoz�s�t id�zik el� a l�gk�r fels� r�tegeiben. A kutat�csoport egyik tagja, Glenn Orton (Jet Propulsion Laboratory) szerint az �j �szlel�sek j�l jelzik, hogy a vihar milyen nagy hat�st gyakorolt az atmoszf�r�ra: az �ltala nagy t�vols�gon kereszt�l sz�ll�tott anyag �s energia kanyarg� �raml�sokat �s �ri�si �rv�nyeket l�trehozva m�dos�totta a l�gk�ri sz�lrendszert, �s megzavarta a Szaturnusz lass�, �vszakos v�ltoz�s�t.

A VISIR k�pein n�h�ny �j, meglep� alakzat is felt�nik, ezeket a kutat�k sztratoszf�rikus jelz�f�nyeknek nevezt�k el. Igaz�b�l a Szaturnusz sztratoszf�r�j�ban, 250-300 kilom�terrel az als�l�gk�r felh�teteje felett bek�vetkez� nagyon er�s h�m�rs�kletv�ltoz�sokr�l van sz�, ezek egyben azt is mutatj�k, hogy a vihar hat�sa milyen messze terjed az atmoszf�r�ban. Ebben az �vszakban a sztratoszf�ra h�m�rs�klete -130 �C k�r�li, a "jelz�f�nyek" hely�n a m�rt h�m�rs�klet azonban enn�l 15-20 �C-kal nagyobb. Ezek a l�gk�ri k�pz�dm�nyek egy�bk�nt a visszavert napf�nyben egy�ltal�n nem l�that�k, a bolyg� VISIR �ltal �szlelt infrav�r�s sug�rz�s�b�l viszont kiugrik az emisszi�juk. Kor�bban m�g soha nem detekt�lt�k �ket, �gy nem lehet�nk teljesen biztosak benne, hogy mindig velej�r�i-e ezeknek a viharoknak.

A Szaturnusz h�rom k�l�nb�z� hull�mhossztartom�nyban r�gz�tett felv�tele. A bal oldali, l�that� tartom�nybeli k�pet Trevor Barry ausztr�l amat�r k�sz�tette 2011. janu�r 19-�n, a vihar j�l kifejlett �llapot�ban, m�g a k�t m�sik felv�telt az ESO VLT VISIR m�szer�vel r�gz�tett�k k�t infrav�r�s tartom�nyban (18 μm �s 8,6 μm). A k�z�ps� k�pen ink�bb az als�l�gk�r szerkezet�t lehet tanulm�nyozni, m�g a jobb oldali k�p a fels�l�gk�rt, az �ltal�ban nyugodt sztratoszf�r�t mutatja, a vihar k�zponti hideg r�sz�t �vez� j�l l�that� emisszi�val, a "jelz�f�nyekkel".
[ESO/University of Oxford/L.N. Fletcher/T. Barry]