Egy �j numerikus modellez�s alapj�n a csillagukhoz k�zeli p�ly�kon mozg� forr� jupiterek k�z�tt igen nagy ar�nyban el�fordul�, a csillag forg�sir�ny�hoz k�pest retrogr�d kering�s oka bolyg�t�rsak gravit�ci�s perturb�l� hat�sa lehet.

Amikor beindulnak a belsej�ben az energiatermel� termonukle�ris reakci�k, a sug�rozni kezd� csillag k�r�l ott van a sz�l�anyag�nak fel nem haszn�lt maradv�nya. Mind a csillag, mind a t�rmel�k �riz valamennyit annak a kozmikus g�z- �s porfelh�nek a perd�let�b�l, amelyb�l l�trej�ttek, ez�rt a csillag forog, a maradv�ny pedig kering k�r�l�tte, ugyanabban az ir�nyban. A perd�let megmarad�sa miatt a t�rmel�kb�l kondenz�l�d� bolyg�k is ebben az ir�nyban fognak mozogni. Ez�rt meglep�, hogy a statisztik�k szerint a csillagukhoz nagyon k�zeli p�ly�kon r�vid peri�dusid�vel kering� �n. forr� jupiterek k�z�l minden negyedik a k�zponti �gitest tengelyfog�si ir�ny�hoz k�pest visszafel�, retrogr�d ir�nyban kering a csillag k�r�l, ez pedig az el�z�ek alapj�n alapvet�en s�rti a csillagok �s a k�r�l�tt�k l�v� bolyg�k kialakul�s�nak mik�ntj�r�l alkotott k�p�nket. Kell teh�t valamilyen folyamatnak l�teznie, ami a m�r kialakult bolyg�kat egyr�szt nagyon k�zel viszi a csillagukhoz, m�sr�szt az impulzusnyomat�kokat is �gy alak�tja, hogy a bolyg� kering�si ir�nya az eredeti, "norm�lis" ir�nyhoz k�pest megforduljon. A probl�m�ra a Northwestern University Smadar Naoz �ltal vezetett kutat�csoportj�nak numerikus szimul�ci�kon alapul� v�lasza az, hogy a rendszer egy m�sik, a csillagt�l nagyon t�vol kering� bolyg�j�nak gravit�ci�s perturb�l� hat�sa okozhatja a jelens�get, megv�ltoztatva a bels� bolyg� kor�bban kialakult p�ly�j�t.

Fant�ziarajz egy, a csillag�hoz nagyon k�zel, annak tengelyforg�si ir�ny�hoz k�pest retrogr�d m�don kering� forr� jupiterr�l.
[Lynette Cook]

A szimul�ci�kat a kutat�k egy olyan hipotetikus bolyg�rendszerben v�gezt�k, melyben k�t, Jupiterhez hasonl� bolyg� kering egy Naphoz hasonl� csillag k�r�l, m�gpedig a bels� olyan t�vols�gban, ahol az elk�pzel�sek szerint az �ri�sbolyg�k kialakulnak, a k�ls� pedig egy enn�l j�val t�volabbi, szint�n excentrikus p�ly�n. A sz�m�t�sok sor�n feltett�k, hogy a k�t plan�ta p�lyas�kja kezdetben viszonylag nagy sz�get z�r be egym�ssal.

A futtat�sok eredm�nyei azt mutatj�k, hogy a k�t bolyg� k�zti, kezdetben gyenge gravit�ci�s k�lcs�nhat�s hossz� id� eltelt�vel feler�s�d�tt, az �rap�ly-er�k miatt a bels� bolyg� p�lyaimpulzus-nyomat�kot kezdett �tadni a k�ls�nek. Az energia- �s perd�letveszt�s miatt a bels� plan�ta kism�ret�, elny�lt p�ly�ra �llt, m�gpedig �gy, hogy a folyamat sor�n a p�lyas�k �tbillen�se is bek�vetkezhetett, azaz el��llhatott a retrogr�d kering�si ir�ny. Az �rap�ly-er�k a csillaghoz imm�r k�zeli p�lya elny�lts�g�t azonban gyorsan megsz�ntetik, a folyamat v�geredm�nyek�nt a bolyg� k�t�tt kering�st fog v�gezni, azaz tengelyforg�si �s orbit�lis peri�dusa megegyezik. Naoz szerint az �tbillen�s a bels� bolyg� kaotikus p�lyafejl�d�s�nek egy r�vid ideig tart�, nagyon nagy excentricit�s� peri�dusa ut�n k�vetkezik be. Az eg�sz folyamat hossza a rendszer konfigur�ci�j�t�l (bolyg�t�megek, kering�si id�k) f�gg, de az �tbillen�s minden olyan rendszer eset�ben bek�vetkezett, ahol a nagyon elny�lt p�lya r�vid id�re kialakult. M�s esetekben ugyanakkor nem, �gy a kutat�s egyik r�sztvev�je, Frederic Rasio szerint modellj�k a direkt �s a retrogr�d ir�nyban kering� forr� jupiterekre is magyar�zatot ad.

A sz�m�t�sok szerint teh�t a rendk�v�l kism�ret� p�ly�k �s a csillag forg�s�hoz k�pest retrogr�d kering�s egy hossz� dinamikai fejl�d�s eredm�nye, a bolyg�k k�z�tti gravit�ci�s k�lcs�nhat�sok hossz�t�von alapvet�en befoly�solhatj�k az exobolyg�-rendszerek szerkezet�t, fel�p�t�s�t. Rasio szerint ennek f�ny�ben k�l�n�sen �rdekes a saj�t Naprendszer�nk (dinamikai) st�tusza, melyr�l azt gondoltuk, hogy tipikus, de az el�z�ek f�ny�ben m�gis ink�bb egy speci�lis esetnek tekinthet�.