Sznmonoxid az egykor kilencedik bolyg felslgkrben2011.05.10. 05:23, Univerzum-Galaxy
Kt vtizedre visszanyl prblkozsok vezettek eredmnyre azzal, hogy a Pluto lgkrben sikerlt azonostani a sznmonoxidot. Meglepetsre egybknt maga a lgkr sokkal kiterjedtebbnek bizonyult, mint eddig gondoltk.
A Pluto az egyetlen ismert trpebolyg, melyrl biztosan tudjuk, hogy van atmoszfrja. A lgkr vastagsgt eddig krlbell 100 kilomterre becsltk, az j, Jane Greaves (University of St Andrews) vezette kutatcsoport ltal a 15 mteres James Clerk Maxwell teleszkppal vgzett 70 rnyi szubmillimteres megfigyelsek alapjn azonban ez az rtk a 3 ezer kilomtert is elri, azaz a lgkr majdnem a legnagyobb hold, a Charon tvolsgnak a negyedig terjed. A fknt nitrogn ltal dominlt atmoszfra egy szzalkt kitev, -220 C hmrsklet sznmonoxidtl szrmaz jel krlbell ktszer akkora volt, mint a 2000-ben a 30 mteres spanyol IRAM teleszkppal egy msik kutatcsoport ltal megllaptott fels hatr. Greaves szerint azonban a jel nem csak ersdtt, de a vltozsnak gyorsasga is meglep mdon alakult az elmlt vtizedben. 248 ves peridus napkrli plyjn a trpebolyg 1989-ben kerlt legkzelebb kzponti gitestnkhz. Magyarzatknt elkpzelhet, hogy maga a lgkr hmrsklete is ntt, ahogyan a napkzelsgnek ksznheten a felszn melegedett, gyorstva a kiprolgst, s felerstve a sznmonoxid megfelel rotcis tmenetnek sznkpvonalt.

Fantziarajz a Pluto kiterjedt lgkrrl. Az atmoszfrban detektlt sznmonoxid forrsa az egyenetlen jeges felszn szintn nem egyenletes kiprolgsa. A kp fels rszn a Nap lthat, ahogyan az ultraibolya tartomnyban mutatn magt. A Pluto lgkrben bekvetkez drmai vltozsok ugyanis valsznleg a Nap ultraibolya sugrzsa miatt kvetkeznek be. A kp jobb als sarkban a legnagyobb hold, a Charon lthat.
[P.A.S. Cruickshank]
A sznmonoxid egyfajta htkzegknt viselkedik a Pluto lgkrben, mg az atmoszfra egy msik - szintn nem tl nagy arnyban jelenlv - sszetevje, a metn j abszorbens, gy szerepet jtszik a lgkr melegedsben. A kt gz kzti trkeny egyensly fennllsa nagyon fontos az atmoszfra jvjt tekintve: a Pluto lgkre valsznleg a legkevsb stabil az egsz Naprendszerben, a legkls rtegeket nem is tudja a trpebolyg megtartani, azok folyamatosan "prolognak" az rbe. Mg tanulmnyozsra szorul, hogy a sznmonoxid tudja-e lasstani ezt a folyamatot, ezrt a csoport mindenkppen folytatni akarja a tvoli vilg monitorozst, a New Horizon rszonda 2015-s megkzeltsig mindenkppen.
|