Az �let nyomainak kutat�sa a Marson, valamint Jupiter egyik holdja, az Europ� jeges felsz�ne alatt felt�telezett foly�kony f�ldalatti �ce�nj�nak keres�se szerepelhet az Amerikai �rkutat�si Hivatal 2013 �s 2022 k�z�tti terveiben.

A Bolyg�kutat�si v�zi�k �s �rutaz�sok 2013-2022 c�met visel� dokumentumot az amerikai Nemzeti Kutat�si Tan�cs hozta nyilv�noss�gra. A tanulm�nyt a NASA �s az amerikai Nemzeti Tudom�nyos Alap finansz�rozta. A tud�sok a robotok k�ld�s�t prefer�lj�k, s elk�pzel�seikben nem szerepelnek emberrel v�grehajtott �rutaz�sok. A lehets�ges c�lpontok k�z�tt szerepel a "marsi asztrobiol�giai felfedez�", azaz a MAX-C (MarsAstrobiology Explorer-Cacher) nev� �reszk�z k�ld�se a v�r�s bolyg�ra.

A NASA �j "marsj�r�ja" hivatott kider�teni, hogy volt-e valaha �let a v�r�s bolyg�n, s megismerni a Mars f�ldtani �s �ghajlati m�ltj�t. A MAX-C lesz az elk�pzel�sek szerint az els� l�p�s ahhoz, hogy a Marsr�l talajmint�kat szerezzenek.

A dokumentum kit�r arra is, hogy a projektet csak abban az esetben c�lszer� megval�s�tani, amennyiben a NASA megoldja 2,5 milli�rd doll�rb�l (492,7 milli�rd forintb�l). Amennyiben nem siker�l ennyib�l kihozni, az Amerikai �rkutat�si Hivatalnak egy�b opci�kat kellene megfontolnia, p�ld�ul �reszk�z k�ld�s�t az Europ�re, azonban csak akkor, ha ez a misszi� kevesebb mint 4,7 milli�rd doll�rb�l (8926 milli�rd forintb�l) megval�s�that�.

A dokumentum felveti az Ur�nuszra, a Szaturnusz holdj�ra, az Enceladusra, valamint a V�nuszra k�ldend� �reszk�z�k lehet�s�g�t is. Amennyiben a NASA nem rendelkezik elegend� p�nz�gyi forr�sokkal, vagy nem tudja megval�s�tani a projekteket a meghat�rozott k�lts�gvet�si kereteken bel�l, akkor kisebb, olcs�bb �rkutat�si misszi�kra kellene �sszpontos�tani - hangs�lyozz�k a tud�sok.