A napokban a NASA olyan bolyg�k lehets�ges l�tez�s�t jelentette be, amelyek m�g a legprofibb csillag�szokat is meglept�k. Szab� R�berttel, a Csillag�szati Kutat�int�zet munkat�rs�val besz�lgett�nk a felfedez�sek jelent�s�g�r�l.

Milyen jelent�s�g� lehet a csillag�szat sz�m�ra a Kepler-t�vcs� felfedez�se?

A tegnapi napon t�bb bejelent�se is volt a NASA-nak, mindegyik a Kepler �rt�vcs�h�z kapcsol�dik. Az egyik legfontosabb az, hogy t�bb mint ezer exobolyg�-jel�ltet jelentettek be. Ezek olyan naprendszeren k�v�li bolyg�k, amelyekr�l eddig nem tudtunk.

Tov�bbi m�r�sek kellenek ahhoz, hogy val�ban megbizonyosodjunk arr�l, hogy ezek val�ban bolyg�k, nem pedig m�s objektumok. Legnagyobb jelent�s�g�k a sz�muk. Eddig 525 exobolyg�r�l tudtunk. Ezeket mintegy tizen�t �v alatt fedezt�k fel, teh�t 1995 el�tt egyetlen Naprendszeren k�v�li bolyg�r�l sem tudtunk, ezek nap mint nap el�fordultak a sci-fi irodalomban, de senki sem tudta, hogy val�j�ban l�teznek-e.

Ezek sz�ma nagyon gyorsan n�tt az ut�bbi �vekben �s jelenleg ez is az egyik legizgalmasabb ter�lete a csillag�szatnak. Ezt a sz�mot tegnap a Kepler legal�bb megdupl�zta, de lehet, hogy m�g t�bb bejelent�sr�l is lehet sz�.

M�sik nagyon fontos dolog, hogy ezek k�z�tt kism�ret� bolyg�k is vannak. Kism�ret�, val�sz�n�leg k�zetbolyg�k, hasonl�ak a F�ldh�z. Ezzel a felfedez�ssel �s a Kepler rendk�v�li �rz�kenys�g�vel, el�rt�k, hogy F�ldh�z hasonl� m�ret� bolyg�kat tal�ltunk m�s t�voli csillagok k�r�l, t�bb sz�z f�ny�vnyire a Naprendszert�l.



Mi�rt fontosak ezek a bolyg�k?

Ezek a bolyg�k az�rt fontosak, mert az eddigi m�dszerekkel legink�bb a j�val, a F�ld�l t�zszer nagyobb, Jupiter-szer� bolyg�k felfedez�s�re voltunk alkalmasak, most viszont j�val kisebb bolyg�kat tal�ltunk. Ami a k�zv�lem�ny sz�m�ra, ami igaz�n �rdekes, hogy ezen bolyg�k felsz�n�n esetlegesen �let is lehet. A Kepler ilyeneket is tal�lt, t�bb mint hatvanat.

T�bb mint ezerk�tsz�z bolyg�-jel�lt k�z�l legal�bb �tven olyan van, amelyik kell� t�vols�gban kering a csillaga k�r�l ahhoz, hogy se t�l forr�, se t�l hideg ne legyen a felsz�ni h�m�rs�klete, �gy a felsz�n�n ak�r foly�kony vizet is tartalmazhat. Ezek az �gynevezett lakhat�s�gi z�n�ban kering� bolyg�k. R�ad�sul a F�ld-m�ret� �s a lakhat�s�gi z�n�ban kering� bolyg�knak k�z�s halmaza is van. �t ilyen bolyg�t is tal�ltak.

Ezen k�v�l egy m�sik �rdekes bejelent�s volt. Egy olyan rendszert tal�lt a Kepler �rt�vcs�, amelyben egy csillag k�r�l hat exobolyg� van �s mindegyik elfedi a csillagj�t. Most kicsiny f�nyess�g v�ltoz�sokat keresnek a t�voli csillagok f�nyess�g�ben.

Milyennek lehet elk�pzelni egy olyan bolyg�t, amin �let van?

Megd�bbent� soksz�n�s�g t�rul fel ezekben a mostani felfedez�sekben �s az elm�lt �vek felfedez�seiben. Olyan naprendszert �s olyan bolyg�kat m�g nem is tal�ltunk, ami a mi naprendszer�nkh�z hasonl�. Nagyon sok Jupiterhez hasonl� bolyg�t fedeztek fel, amelyek nagy r�sze nagyon k�zel kering a k�zponti csillaghoz, sokkal k�zelebb, mint a Merk�r a mi naprendszer�nkben.

Ezeknek a bolyg�knak nagyon forr� a felsz�n�k, aminek szil�rd r�sze nincs is, hiszen �ri�s g�zbolyg�kr�l besz�l�nk. Nagyon sok egy�ni k�miai �sszet�tel� �s fizikai halmaz�llapot� bolyg� k�pzelhet� el, a szikl�s magt�l kezdve egy vastag v�z vagy j�gburkon kereszt�l g�z halmaz�llapot� vastag s�r� atmoszf�r�ig. Ez az a h�rom f� �sszetev�, amelynek a k�l�nb�z� kombin�ci�i megtal�lhat�k a felfedezett exobolyg�kban.

De igaz�b�l ezeknek a felt�rk�pez�se m�g csak most folyik. �ltal�ban ami meg�llap�that� ezekr�l a bolyg�kr�l, az a m�ret�k �s t�meg�k, teh�t egy �tlagos s�r�s�g�k. A t�voli exobolyg�knak a fel�p�t�s�r�l valamilyen elm�leti megfontol�s�b�l, bolyg�keletkez�si-elm�letek alkalmaz�s�val lehet valamit mondani. Ez a planetol�gia, a t�voli bolyg�k szerkezet�nek a megismer�se.

Ez gyakorlatilag a kezdeti f�zis�ban van �s most kezdj�k ezeket megismerni. Ami biztos, hogy nagyon sok, nagyon v�ltozatos bolyg� az, amit felfedeztek, melyeknek s�r�s�ge p�ld�ul a paraf�t�l a vasgoly�ig terjedhet. Tal�ltak nagyon s�r�, val�sz�n�leg k�zetbolyg�kat, de vannak kis �tlags�r�s�g�, g�z halmaz�llapot� bolyg�k is.



Milyen �letform�k k�pzelhet�k el egy ilyen bolyg�n?

Mindj�rt az elej�n le kell sz�gezni, hogy a F�ld�n k�v�l m�g semmilyen m�s bolyg�n nem tal�ltunk �letet. �ppen ez�rt ez nagyon be is hat�rolja azokat a lehet�s�geket, illetve gondolkod�si ir�nyokat, amelyekben mozoghatunk. Gyakorlatilag nem tudjuk.

Mivel csak egyetlen p�ld�ny�t l�tjuk a bioszf�r�nak, csak sejtelmeink lehetnek arr�l, hogy milyen m�s �let j�het l�tre, ha egy�ltal�n megvannak erre a felt�telek. Amikor lakhat� bolyg�r�l besz�l�nk, akkor �ltal�ban azt felt�telezz�k, hogy a h�m�rs�klet nulla �s sz�z Celsius fok k�z�tt van. A v�znek teh�t foly�kony halmaz�llapot�nak kell lennie, mert a mai ismereteink szerint ez elengedhetetlen ahhoz, hogy kialakulhasson �let.

De ez megint csak a mi f�ldi �letk�r�lm�nyeinkb�l �s a F�ldi �letb�l val� tud�sunkb�l indul ki. Azt is tudjuk, hogy a F�ld�n is vannak enn�l sokkal extr�mebb k�r�lm�nyek k�z�tt, nagyon alacsony h�m�rs�kleten meg�l� organizmusok, p�ld�ul nagyon nagy ultraibolya sug�rz�st �vsz�zadokig kib�r� bakt�rium t�rzsek. Ilyen szempontb�l a term�szet kimer�thetetlen �s ezt a r�sz�t nagyon nem ismerj�k.

Szabadon engedhetj�k a fant�zi�nkat, hiszen ilyen m�r�sek �s felfedez�sek m�g nincsenek. Az biztos, hogy a szil�rd felsz�n val�sz�n�leg seg�ti az �let kialakul�s�t. Ha egy ilyen bolyg�nk van, vagy egy �ri�sbolyg� k�r�l kering� hold, aminek szil�rd felsz�ne, lehet, hogy szint�n alkalmas lehet az �let hordoz�s�ra. Nagyon extr�m h�m�rs�kleti �s sug�rz�si viszonyok biztos nem kedveznek az �letnek.

Ha p�ld�ul felfedezn�nk egy ilyen t�voli bolyg�t, az jelenleg mit jelenthet egy ilyen felfedez�s az emberis�g sz�m�ra?

Gyakorlatilag ezeknek a felfedez�seknek nem csak tudom�nyos, hanem filoz�fiai vet�letei is vannak. Az m�r egy �si k�rd�s, hogy egyed�l vagyunk-e az univerzumban, van-e m�shol is �let. Ez az elm�lt h�sz �v elvezetett od�ig, hogy ezt a k�rd�st tudom�nyosan is feltehess�k. Ennek az els� l�p�se az volt, hogy h�ny bolyg� l�tezik a t�voli napok k�r�l.

Az elm�lt �vek �s legink�bb a Kepler felfedez�sei r�vil�g�tottak arra, hogy sok bolyg� a bolyg�rendszer l�tezik �s j�n l�tre. Senki nem gondolt arra, hogy milyen mennyis�gben �s milyen szerkezet� exobolyg�-rendszereket fogunk felfedezni, teh�t nagyon sok meglepet�s �rte a kutat�kat.

A mostani felfedez�s arra vil�g�t r�, hogy a Naphoz hasonl� csillagok k�r�l nagyon gyakoriak lehetnek a F�ldh�z hasonl� k�zetbolyg�k, �s ezeknek egy r�sze ak�r megfelel� t�vols�gban is keringhet a napt�l ahhoz, hogy �letet hordozhasson. Teh�t ezen a l�tr�n, aminek a fokait egyenk�nt kell megtenn�nk, egy �jabb l�pcs�fokot haladtunk afel�, hogy megv�laszoljuk azt a k�rd�st, hogy egyed�l vagyunk-e az univerzumban.

A k�vetkez� k�rd�s az lesz, hogy ha ezek a bolyg�k l�teznek, akkor milyen a l�gk�r�k, milyen a felsz�n�k. Ezek egy-k�t �vtizeden meg�p�l� �rt�vcs�-rendszerekkel felt�rk�pezhet�k. Ki lehet majd der�teni vel�k, hogy p�ld�ul egy ilyen t�voli k�zetbolyg�nak van-e l�gk�re �s az milyen.

Esetlegesen a t�voli j�v�ben  ak�r f�ldi, ak�r �rbe helyezett t�vcs�vekkel, azt is ki lehet mutatni, hogy egy adott bolyg�n l�tezhet-e bioszf�ra. A f�ldi bioszf�r�t �s n�v�nyzetet meglep�en t�volr�l is ki lehetne mutatni, puszt�n abb�l, hogy milyen spektr�lis jellemz�i vannak a F�ld l�gk�r�nek.

P�ld�ul a F�ld l�gk�re nem maradhatna egyens�lyban an�lk�l, hogy a bioszf�ra n�v�nyei �lland�an nem pump�ln�nak oxig�nt a l�gk�rbe, ami n�lk�l teljesen m�s lenne a F�ld.

A science fiction �s a filoz�fia k�rd�sek abba a f�zisba jutottak, hogy ezen k�rd�sek megv�laszol�s�t megkezdhett�k. Ez egy nagyon izgalmas korszak a csillag�szat sz�m�ra.



Mi�rt fontos a vil�g�r ilyen m�rt�k� kutat�sa, mi�rt �lnek bele ennyi p�nzt �s energi�t az emberek?

Ez a k�rd�s mindenkit izgat. Az, hogy hogyan j�tt�nk l�tre, mi a j�v�nk, mi a sorsunk, �s hogy egy�ltal�n egyed�l vagyunk-e az univerzumban. Az hogy hogyan j�ttek l�tre a bolyg�rendszerek, a csillagok hogyan alakulnak ki, alapvet� fontoss�g� az emberis�g szempontj�b�l. Mindig is lesznek, akik felteszik ezeket a k�rd�seket �s mindig is lesznek, akik megpr�b�lj�k megv�laszolni �ket.

Arr�l nem is besz�lve, hogy az univerzum kutat�sa ak�r olyan k�rd�seket is felvet, amelynek gyakorlati haszna is lehet. R�j�tt�nk, hogy az univerzum anyag�nak h�romnegyed r�sz�r�l nem is tudjuk, hogy micsoda.

Elk�pzelhet� egyszer egy olyan tiszta �s nagy hat�konys�g� energiaforr�s kiakn�z�sa, amelyr�l ma m�g nem is tudunk. A csillagok energiatermel�s�t, hogy ha lehozhatn�nk a F�ldre f�zi�s atomreaktorok form�j�ban, az bizony�ra hasznot is hozhatna az emberis�gnek.

Az univerzum kutat�sa n�lk�l ilyenekr�l nem is �lmodhatunk. Nem is sz�lva azokr�l a filoz�fia k�rd�sekr�l, amelyek mindig ott motoszk�ltak az emberis�g gondolatai k�z�tt. Ezekre hajland�k �ldozni a tudom�ny t�mogat�i.

Nagyon nagy meglepet�sk�nt vannak kezelve ezek a felfedez�sek �s bejelent�sek. Ennyire nincs felt�rk�pezve m�g a vil�g�r?

Ez k�t dolgot mutat. Meg kell jegyeznem, hogy m�r tavaly j�niusban megjelent mintegy h�romsz�z ilyen exobolyg�-jel�lt. Teh�t ebb�l az ezerkett�sz�zb�l h�romsz�z m�r egy f�l �ve ismert, �s azt is lehet tudni, hogy t�bb sz�zat visszatartott a NASA, mert a leg�rdekesebb felfedez�seket m�g meg kellett er�s�teni.

Akik ezzel a t�m�val foglalkoztak, azok sz�m�ra vil�gos volt, hogy a Kepler m�r nem sokkal fell�v�s ut�n bebizony�totta, hogy nagyon sok bolyg�t fog tal�lni. De m�g �gy is nagy meglepet�s volt ez az ezerkett�sz�zas sz�m, mivel messze t�lsz�rnyalta a v�rakoz�sokat.

A m�sik meglepet�s a Kepler teljes�t�k�pess�ge. Akkora technol�giai ugr�snak mondhat�, ami eddig nem volt lehets�ges sem a F�ldr�l, sem kisebb �reszk�z�kr�l. Igaz�b�l ennek k�sz�nhet� az, hogy ilyen sok bolyg�t tal�lt a Kepler. Az, hogy mennyit fog tal�lni, azt senki nem tudta, ez a k�rd�s is volt az alapvet� indok, ami miatt a Keplert kifejlesztett�k.

Megjegyzend�, hogy nem csak t�voli exobolyg�k felfedez�s�re lehet a Keplert haszn�lni. A mi kutat�csoportunk itt, a Magyar Tudom�nyos Akad�mia Konkoly-Thege Mikl�s Csillag�szati Kutat�intezet�ben szint�n Kepler-adatokat haszn�l. Mi is hozz�f�r�nk ezekhez az adatokhoz �s mi a csillagok tulajdons�gait vizsg�ljuk. Ez a nagyon pontos f�nyess�gm�r�s a csillagok belsej�r�l, m�k�d�s�r�l, szerkezet�r�l is nagyon fontos inform�ci�kat �rul el.



A j�v�ben mi v�rhat� a Keplert�l, mennyire s�r�s�dhet meg a felfedez�sek sz�ma?

Ez a bejelent�s �s ez a nagysz�m� exobolyg� el�re vet�ti azt, hogy mi v�rhat� m�g a Keplert�l. A Keplert elind�t� kutat�kat az �rdekli, hogy a kicsit f�nyesebb csillagok k�r�l f�ldszer� bolyg�k l�teznek-e, erre viszont v�rnunk kell m�g n�h�ny h�napot. Ha egy F�ldet szeretn�nk a Nap k�r�l felfedezni, egy ilyen, fed�shez hasonl� m�dszerrel – amikor a bolyg� elfedi az � csillagj�t – akkor a F�ld kering�s�vel egy teljes f�ldi �vig tart.

Legal�bb h�rom, de legink�bb n�gy kering�st kell ahhoz megv�rni, hogy a tud�sok eg�szen biztosan azt mondhass�k, hogy egy exobolyg� felfedez�s�vel van dolgunk. A Keplert nem eg�szen kett� �ve ind�tott�k, ez�rt az ilyen, Naphoz hasonl� csillagok k�r�l kering� bolyg�k felfedez�sre m�g v�rnunk kell.

Az eredetileg 2012-ig m�k�d� Kepler-t�vcs� m�k�d�s�t pont az ilyen felfedez�sek hat�s�ra meghosszabb�tj�k, hogy a j�v�ben m�g t�volibb �s m�g t�bb exobolyg�t fedezzenek fel.

Ha n�h�ny �ven bel�l val�ban tal�ln�k egy bolyg�t, amin val�ban, kommunik�l�sra k�sz, intelligens �let van, mit tudna ma kezdeni vele az emberis�g?

Azt tartan�m j�nak, ha err�l valamilyen t�rsadalmi p�rbesz�d alakulna ki. Tud�sok, csillag�szok, biol�gusok, ak�r teol�gusok, filoz�fusok k�z�tt. Valamilyen k�z�s v�laszt tal�lna erre az emberis�g. Vannak, akik azt hangoztatj�k, hogy egy ilyen hipotetikus civiliz�ci�t�l f�ln�nk kellene, vannak, akik az el�nyeir�l besz�lnek, olyan technol�giai lehet�s�gekr�l, melyek seg�thetnek az emberis�gen.

Azt hiszem egy k�z�s b�lcs d�nt�s kellene ebben hoznunk, �s ennek eld�nt�s�re nem csak a tud�sok jogosultak. Biztosan �ri�si hat�sa lenne, meg merem kock�ztatni, hogy az egyik legnagyobb tudom�nyos felfedez�ssel �lln�nk szemben, ami valaha is volt. Nem lenne egyszer� egy ilyen civiliz�ci�t megtal�lni, ha csak �k nem akarj�k el�rulni magukat.

�n a k�vetkez� �vtizedekben nem v�rn�m, hogy ilyenr�l tudjunk. Persze mindez att�l is f�gg, hogy l�teznek-e ilyenek �s ha igen, milyen gyakoriak.