A NASA GALEX ultraibolya mesters�ges holdj�val �s a Hubble �rteleszk�ppal kapott eredm�nyek alapj�n megfelel� k�rnyezetben �reg galaxisok is m�sodvir�gz�sukat �lhetik, melyr�l �j csillagokb�l �ll� gl�ri�ik tan�skodnak.

Fejl�d�s�k k�zben a galaxisok fel�lik a benn�k eredetileg felhalmoz�dott hideg g�z nagy r�sz�t, hiszen ebb�l az anyagb�l alakulnak ki a csillagok. A fejl�d�si szakasz v�g�n a sok id�s csillag �s a magas portartalom miatt az eg�sz galaxis jellemz� sz�ne a v�r�s lesz. A folyamatot kataliz�lhatja a galaxisok �ri�s elliptikus objektumokat eredm�nyez� �sszeolvad�sa, illetve spir�lgalaxisok eset�ben egy s�r� galaxishalmazba t�rt�n� behatol�s, melynek sor�n a spir�lis nemcsak a csillagkeletkez�s alapanyag�ul szolg�l� g�ztartalm�t, de a spir�lkarjait is elvesz�ti, l�trehozva egy lencse alak� (lentikul�ris) galaxist.

A Tej�trendszerhez hasonl� fiatal galaxisok eset�ben az akt�v csillagkeletkez�s miatt sokkal jellemz�bb a k�k �s az ultraibolya sug�rz�si t�bblet. A NASA GALEX (Galaxy Evolution Explorer) mesters�ges holdja pontosan ilyen, a fiatalabb galaxisokn�l a csillagkeletkez�si aktivit�st jelz� ultraibolya excesszus ut�n kutat. Ez�rt is okozott kisebb meglepet�st, amikor Samir Salim (Indiana University) �s Michael Rich (University of California, Los Angeles) a GALEX adatai alapj�n 29 "halott" galaxis eset�ben tal�ltak excesszust az ultraibolya tartom�nyban. A Hubble �rteleszk�ppal elv�gzett alaposabb vizsg�latok azt mutatt�k, hogy a 29-b�l 22 eset�ben az ultraibolya t�bbletsug�rz�s a galaxis k�r�li strukt�r�kb�l sz�rmazik, 15 esetben ezek hat�rozottan gy�r� alakot mutatnak. A k�vetkeztet�s az, hogy ezekben az �tlagosan 1,5 milli�rd f�ny�vre tal�lhat� id�s galaxisokban csillagok keletkeznek. K�rd�s egyr�szt az, hogyan, m�sr�szt az, hogy mi�rt �ppen gy�r� alakban.

N�h�ny id�s, v�r�s galaxis k�k �s ultraibolya csillagkeletkez�si gy�r�vel.
[NASA/ESA/JPL/Caltech/STScI/UCLA]

Gy�r� alak� galaxist el�g nagy sz�mban ismer�nk, maga a Hubble is sok ilyet f�nyk�pezett. A strukt�ra l�trej�tt�nek egyik lehets�ges magyar�zata, amikor egy kisebb galaxis �tk�zik egy nagyobb centrum�ba, melynek eredm�nyek�nt rengeteg csillag �s g�z dob�dik ki a nagyobb objektumb�l, l�trehozva k�s�bb a gy�r�t. Az ilyen k�lcs�nhat�sok azonban viszonylag ritk�k, ez�rt Salim �s Rich m�s magyar�zat ut�n n�zett.

A galaxisok k�z�tti t�r nem �res. Az azt kit�lt� ritka g�zanyag nagy r�sze hidrog�n, a csillagkeletkez�s alapanyaga. Salim �s Rich azt sejtik, hogy a vizsg�lt galaxisok ebb�l a g�zb�l gy�jt�ttek be nagy mennyis�get. Ez megmagyar�zza azt, hogy honnan van a csillagkeletkez�shez sz�ks�ges anyag, de nem ad v�laszt arra, hogy ez a folyamat mi�rt gy�r� alakban zajlik. A spir�lgalaxisok egy bizonyos t�pus�ban a centrumon egy k�ll� halad �t, s ezen galaxisok eset�ben gyakran megfigyelhet� a gy�r� alak� strukt�ra is. Salim�k szerint a gy�r� kialakul�sa a k�ll�s szerkezettel lehet �sszef�gg�sben, ami m�g akkor is megmaradhat, ha a spir�lkarok elt�nnek. Ennek al�t�maszt�s�hoz, a k�ll�k egy�rtelm� kimutat�s�hoz azonban tov�bbi megfigyel�sek sz�ks�gesek.

Az ESO 350-40 katal�gusjel� Kocsiker�k (Cartwheel Galaxy) az egyik legismertebb lentikul�ris/gy�r�s galaxis. Az 500 milli� f�ny�vre l�v� objektum val�sz�n�leg egy kisebb galaxis nagyobb spir�lisba t�rt�n� �tk�z�se k�vetkezt�ben alakult ki. Az id�s galaxisok k�r�li gy�r� alak� csillagkeletkez�si ter�letek magyar�zat�ra azonban m�s elk�pzel�sek sz�ks�gesek.
[C. Struck and P. Appleton (Iowa State University)/K. Borne (Hughes STX Corporation)/R. Lucas (STScI)/NASA/ESA]

�rdekes egy�bk�nt, hogy m�g a Tej�trendszern�l n�h�nyszor nagyobb t�meg� galaxisok eset�ben megfigyelhet� az ultraibolya excesszus, a m�g nagyobb t�meg� csillagv�rosokra ez m�r nem jellemz�. Salim szerint ezekn�l valami akad�lyozza a csillagkeletkez�st, s �gy az ultraibolya t�bbletsug�rz�s l�trej�tt�t. Mivel a legnagyobb t�meg� galaxisok legt�bbje elliptikus, ez azt sugallja, hogy az UV excesszus a lentikul�ris galaxisok saj�tja. Ennek bizony�t�sa azonban szint�n tov�bbi megfigyel�seket ig�nyel.