Heinrich Schwabe n�met csillag�sz az 1800-as �vek k�zep�n ismerte fel, hogya napfolttev�kenys�gben k�r�lbel�l 11 �ves periodicit�s mutatkozik. A mostani peri�dus 2008-ban �rte el a naptev�kenys�g minimum�t, a m�r�sek szerint tavalyel�tt sz�z �ve nem l�tott szintre esett vissza a napsz�l, a napfoltok megjelen�se �s az elektromos viharok aktivit�sa.

A NASA azonban most arra figyelmeztet , hogy a b�k�s id�szaknak v�ge, a Nap fel�bredt, �s v�rhat�an 2013-ig meredeken n�ni fog az aktivit�sa, azt�n lass� cs�kken�ssel 2020 k�r�l �ri el �jra a mostani szintet. Az amerikai �rhivatal Space Weather Enterprise Forum n�ven konferenci�t h�vott �ssze, ahol a naptev�kenys�g vesz�lyeit ismertetik.

A napviharok els�sorban a m�holdakra, illetve a m�holdakon kereszt�l folytatott kommunik�ci�ra (gps, l�giir�ny�t�s, p�nz�gyi szolg�ltat�sok, energiaell�t� h�l�zatok ir�ny�t�sa) lehet vesz�lyes. A kutat�k arra figyelmeztetnek, hogy ha egy napvihar ki�ti a m�holdas kommunik�ci�t, annak az gazdas�gban h�sz Katrina hurrik�nnal fel�r� k�rokat k�pes okozni.

Az ilyen k�rok nagy r�sze kiv�dhet� azzal, ha a napvihar idej�re a m�holdakat cs�kkentett, biztons�gi �zemm�dba kapcsolj�k, ehhez azonban az kell, hogy megb�zhat�an el�re tudjuk jelezni a Nap hirtelen megn�vekv� aktivit�s�t, a napkit�r�seket �s viharokat.

Az �rid�j�r�s-el�rejelz�s m�g gyerekcip�ben j�r� tudom�ny, de a kutat�k egyik jelent�s �tt�r�st a m�sik ut�n �rik el. Jelenleg a NASA h�rom m�holdrendszere figyeli a Napot, a STEREO (k�t m�hold a Nap ellent�tes oldalain, a csillag felsz�n�nek 90 sz�zal�k�ra l�tnak r�), a febru�rban felbocs�tott SDO, ami a Nap UV-kibocs�t�s�t m�ri, �s a napszelet m�r� ACE, ami 30 perccel k�pes el�re jelezni a F�ldet fenyeget� napviharokat.

A konferenci�n a csillag�szok v�rhat�an tov�bbi, m�g jobb Nap-figyel� m�szerek csatasorba �ll�t�s�t fogj�k k�rni a NASA-t�l, illetve az Obama-korm�nyt�l, �s a kritikus f�ldi �s �rbeli infrastrukt�ra meger�s�t�s�re figyelmeztetnek majd.