2012.01.15. 08:44, Univerzum-Galaxy
Ebből kettő hasonló a Kepler-16b-hez, vagyis kettőscsillagok körül keringenek. A másik rendszer pedig egy miniatűr: a vörös törpe és három apró kőzetbolygója méretben inkább a Jupiternek és holdjainak felel meg, mint a mi Naprendszerünknek. Ráadásul mindhárom bolygó kisebb a Földnél, a legkisebb csak akkora, mint a Mars!
Kepler-34b és -35b: Tatuinok
Anno a Kepler-16b bejelentésekor még egy ILM-es arcot is kerítettek a kutatók mellé, hogy még jobban sulykolják a hasonlóságot Star Wars naplementéje meg a valóság között. És most kiderült, hogy bizony az ilyen rendszerek nem is olyan ritkák, két továbbit is találtak azóta, az arány így három a 750 átvizsgáltból. A két bolygót bejelentő cikkben annyit írnak a szerzők, hogy figyelembe véve az eddigi méréseket, a Naphoz hasonló illetve kettős csillagok becsült számát a Tejútrendszerben, konzervatív számolással is olyan egymillió lehet belőlük a galaxisunkban. Helló, Luke!
Mindkét bolygó Szaturnusz típusú, vagyis alacsony átlagsűrűségű (<1 g/cm3) gázbolygó, 289 illetve 131 nap alatt kerülik meg anyacsillagaikat. Bár a lakhatósági zónákon belül keringenek, azért érdemes megnézni, mennyire extrém éghajlati változások léphetnek fel ilyen rendszerekben. Az égitestet érő besugárzás ugyanis ilyenkor függ bolygópálya esetleges elnyúltsága mellett a két csillag kölcsönös mozgásától is. Az alábbi diagram pontosan ezt mutatja: a kék és piros görbék az egyes csillagokból érkező besugárzást, a fekete pedig az együttes értéket mutatja. A jobboldali, sűrűbb görbe a hosszabb távú változásokat mutatja, ahogy a három égitest gravitációja miatt a csillagok és a bolygó pályája is precesszál.
Credits: Welsh et al., Nature
A Kepler-34b esetén a minimum és maximum között két és félszeres, míg a 35b esetén másfélszeres változás lép fel. A Naprendszerben ez az érték csak néhány százalékot ér el a belső bolygókra. Érdekes lenne lemodellezni egy atmoszféreát, ami ekkora pofonokat kap a csillagaitól, alighanem érdekes klimatikus viszonyok alakulhatnak ki...
Drágám, a Naprendszer összement!
Elnézést a gesztizmusért, de elég jól illik a fenti mondata KOI-961-re. A vörös törpecsillag körül három fedést mutató égitestet találtak, és a lekülső is kevesebb, mint 2 nap alatt kerüli meg a csillagot. Egyébként ezt a rendszert nem a Kepler Science Team, hanem a CalTech kutatói publikálták, miután alaposan szemügyre vették az elérhető publikus adatokat. A vörös törpék azért fontosak, mert bár a reflektorfényben a nagy, fényes csillagok vannak (vagy inkább ők adják - szupernováktól a spirálgalaxisok spirál rajzolatáig számtalan módon), a csendes (halvány) többséget az elképesztő számú vörös törpék alkotják a csillagok között.
Az adatok alapján a rendszer sokkal inkább hasonlít a Jupiterre és négy Galilei-holdjára, mint a Naprendszerre, ahogy a az fenti képen is látszik. Annyit módosítottam egyébként az eredetihez képest, hogy a csillag és a Jupiter méretét lecsökkentettem a távolságoknak megfelelően, hogy az is arányban legyen. Így már csak a bolygók/holdak mérete nem konzisztens a többi adathoz képest. Ami a csillag-bolygó távolságot illeti, hiába kicsi és halvány a csillag (fényessége csak 0,24%-a a Napénak!), 1-2 millió km-re tőle még így is túl meleg van, a lakhatósági zóna kintebb helyezkedik el, vagyis nem valószínű, hogy alkalmasak lennének életre.
Ez itt pedig méretbeli összehasonlítás, a Földdel, a Marssal és a két Föld-méretű bolygóval a Kepler-20 rendszerből (amiről a következő posztban lesz szó). A KOI-961 bolygói bizony az eddigi legkisebb exobolygók nem elfajult csillagok körül, a legkisebb közülük akkora, mint a Mars. Pulzárok körül mondjuk ismerünk még kisebbet, de azért az már egészen más égitest, mint egy hagyományos csillag. Akár rekordnak tekintjük, akár nem, egy ilyen kis 3-bolygós minirendszer felfedezése is megerősíti az eddigi Kepler-eredmények által sugalltakat, vagyis hogy rengeteg kőzetbolygó lehet a csillagok körül. Már csak meg kell találni őket.