Egy �j eredm�ny szerint az 55 Cancri jel� csillag n�pes bolyg�csal�dja negyedik, m�rete alapj�n a szuperf�ldek k�z� tartoz� tagj�nak t�mege olyan nagy, hogy a s�r�s�ge az �lom�val vetekszik, �gy jelenleg ez a legs�r�bb k�zetbolyg�.

Az 55 Cancri e jel� fed�si exobolyg� param�tereit a Kanadai �r�gyn�ks�g MOST (Microvariability & Oscillations of STars) �rteleszk�pj�nak fotometriai adatsorai alapj�n hat�rozta meg egy amerikai-kanadai kutat�csoport. B�r a bolyg� az e jelz�st kapta, jelen esetben ez a felfedez�s sorrendj�re utal, maga a plan�ta a rendszer k�zponti csillaghoz legk�zelebbi bolyg�ja. A t�l�nk 40 f�ny�vre tal�lhat�, szabad szemmel is l�that� 55 Cancri csillag hasonl�t a Napunkhoz. Ha a t�meg�t �s a sugar�t nagyj�b�l a Nap�val megegyez�nek t�telezz�k fel, akkor a 0,74 napos kering�si peri�dus� bels� bolyg� t�mege a F�ld�nek mintegy 8,5-szerese. A fed�s param�terei alapj�n sugara k�r�lbel�l 60 sz�zal�kkal nagyobb, mint a F�ld�, teh�t a plan�ta s�r�s�ge mintegy 11 gramm k�bcentim�terenk�nt, azaz k�tszerese a F�ld�nek, s vetekszik az �lom�val, �gy jelenleg ez a legs�r�bb ismert bolyg�, bele�rtve a Naprendszer tagjait is. Jaymie Matthews (University of British Columbia) szerint a plan�ta eg�n a csillaga 60-szor akkor�nak �s 3600-szor f�nyesebbnek l�tszik, mint a Nap a F�ldr�l. A kis p�lyam�ret miatt a bolyg� h�m�rs�klete a 2700 fokot is el�rheti, �gy Josh Winn (MIT), a kutat�s vezet�je szerint val�szer�tlen, hogy l�gk�re legyen, azaz v�lhet�leg nem ez az a hely, ahol az exobiol�gusoknak az �let nyomai ut�n kell kutatniuk. Mostoha viszonyai ellen�re az 55 Cancri e �rt�kes c�lpont, hiszen csillag�nak f�nyess�ge miatt sok fajta m�r�s v�gezhet�, �gy a plan�ta �s a rendszer kiv�l� laborat�rium lehet a bolyg�keletkez�si �s fejl�d�si elm�letek tesztel�s�re.

�sszehasonl�t� fant�ziarajz az 55 Cancri bolyg�j�nak, illetve a F�ldnek �s a Jupiternek a fed�s�r�l, ahogyan a F�ldr�l, illetve a Naprendszeren k�v�lr�l l�tszana.
[Jason Rowe, NASA Ames and SETI Institute, Prof. Jaymie Matthews, UBC]

Az 55 Cancri els� bolyg�j�nak (b) felfedez�se m�g 1997-ben t�rt�nt egy kalifornai kutat�csoport �ltal. A k�vetkez� �t �vben �jabb k�t plan�t�t azonos�tottak a csillag k�r�l (c �s d), az e jel� bolyg�t pedig 2004-ben fedezte fel egy texasi csoport. A rendszer �t�dik, f jellel ell�tott bolyg�j�nak azonos�t�s�ra �jabb n�gy �vet kellett v�rni. Az �t plan�t�val - ezek mindegyik�t a csillagra gyakorolt gravit�ci�s hat�sa, a csillag radi�lis sebess�g�ben bek�vetkez� v�ltoz�sok alapj�n fedezt�k fel - az 55 Cancri jelenleg az egyik legn�pesebb bolyg�rendszer.

Tavaly Rebekah Dawson, a Harvard University PhD hallgat�ja �s Daniel Fabrycky (UCSC) �jra elemezt�k a hozz�f�rhet� adatokat �s azt tal�lt�k, hogy az 55 Cancri e p�lyaperi�dusa sokkal r�videbb lehet a kor�bban gondoltn�l. Winn �s Matt Holman (Harvard-Smithsonian Center for Astrophysics) Matthews el� t�rt�k a probl�m�t, aki a MOST vezet� kutat�jak�nt t�vcs�id�t szerzett az �rteleszk�pra. Az elv�gzett fotometriai m�r�sek alapj�n a bolyg� fed�se 17 �ra 41 percenk�nt k�vetkezik be, �ppen �gy, ahogyan Dawson �s Fabrycky el�re jelezte. A csillag f�nyess�ge a fed�sek alatt 0,2 ezrel�kkel cs�kkent, ez k�r�lbel�l 21 ezer kilom�teres �tm�r�t jelent a bolyg�ra, ami a F�ld�nek mintegy 1,6-szerese. A plan�ta nagy s�r�s�ge miatt a Kepler-10b �s a CoRoT-7b jel�, G sz�nk�pt�pus� csillagok k�r�l kering� szuperf�ldekhez hasonl�that�.