A NASA kutatói a Vesta kisbolygó új térbeli modelljét fejlesztették ki, ami segíti a Dawn űrszonda megfelelő pályára állítását az aszteroida körül ez év nyarán. A modell szerint a Vesta egy valóságos behemót űrszikla.

A NASA Sugárhajtómű Laboratórium (JPL) és az arizonai Tucson városában lévő Bolygókutató Intézet kutatói a ma rendelkezésre álló legjobb megfigyelési adatokból előállították a Vesta kisbolygó háromdimenziós számítógépes modelljét. A legpontosabb földi optikai csillagászati megfigyelések, illetve a Hubble Űrtávcsővel készült felvételekből már korábban meghatározták a Vesta méretét és közelítő alakját és ezekből kitűnik, hogy a Vesta kisbolygó egy kb. 530 kilométeres valóságos "behemót" a kisbolygók között a fő aszteroidaövben. A közzétett kép a Vestának azt az oldalát mutatja, amelyen nem látszik a korábban ismert, ütközéses eredetű óriás kráter.

A Vesta legfrissebb modellje korábbi földi és HST-s megfigyelések alapján készült. A felszín finomabb részletei, kráterek természetesen nem valóságosak, hanem számítógépes szimulációval készültek. A Vesta óriás krátere a test alsó részén sejthető, mert épp takarásban van .

A Vesta mostani modellje alapján, illetve korábbi ismereteink szerint túl nagy a kisbolygók főövében található többi, ma már több százezer katalogizált aszteroidához képest és az is különlegessé teszi, hogy belső felépítése differenciálódott, réteges szerkezetű. A Vesta és néhány más főövbeli társa (Ceres, Pallas és Juno) nagy "behemótok" a kisbolygók között (a Ceres 2006-tól törpebolygó). A NASA Dawn ("Hajnal") űrszonda küldetése a Vesta és Ceres kisbolygóknál tehát még sok érdekes felfedezést, meglepetést tartogathat a kisbolygók ezen óriás példányairól.

A Vesta most közzétett modellje a Dawn űrszonda programját segíti, ugyanis az ionhajtóműves szonda a nyáron megkezdi a kisbolygó közvetlen közeli tanulmányozását. Emlékeztetőül: a NASA Dawn űrszondája 2007. szeptember 27-én indult a hosszú, több évig tartó bolygóközi útjára, amely során a Vesta kisbolyó körüli pályán kb. egy évet fog majd eltölteni 2011 júliusától kezdődően. A szonda a Vestát majd elhagyja és onnan továbbindul 2012 májusában a Ceres törpebolygó, a kisbolygók főövének legnagyobb égiteste felé. A Cerest 2015 februárjában éri el és pályára áll körülötte. A ma ismert tervek szerint 2015 júliusában fejeződik be a szonda küldetése a kis égitest felszínébe való becsapódással, de az ezt megelőző fokozatos felszín felé való közelítés során a Ceres felszínéhez közeli felvételek és mérések készülnek majd.

A Hubble Űrtávcső már korábban is megfigyelte a Vestát, ezzel segítve a Dawn-szonda küldetését. Legutóbb 2010 februárjában készült HST megfigyelés a WFC3 új kamerával az ultraibolya tartományban. A képfelvételekből a kisbolygó mérete, alakja, valamint forgástengelyének térbeli iránya is pontosítható volt. Utóbbi azért érdekes, mert a Dawn űrszonda a tervek szerint poláris pályára fog állni az aszteroida körül és ehhez a lehető legpontosabban kell ismerni a kis égitest alakját és gravitációs terét. Ebben is segít a most kidolgozott új modell.

A Vesta megfigyelése a HST WFC3 műszerével 2010. február 28-án az ultraibolyában 373 nanométeren (a képen kék szín árnyalat) és 469 nanométeren (vöröses árnyalat). A kompozit képeken a megfigyelés időpontja világidőben és a kisbolygó koodinátarendszerében megadott centrálmeridián is szerepel fokban. A méretskála kilométerben és szögmásodpercben is fel van tüntetve.

A Dawn-szonda fedélzeti műszerei hosszú bolygóközi út alatt kikapcsolt állapotban, illetve takarékos üzemmódban voltak és most március végén ezek "felébredtek", a szonda "kinyitotta szemét", azaz a képfelvevői és más műszerei aktiválódtak és megkezdődött az állapotuk ellenőrzése. A mostani tesztek során például a képfelvevővel a csillagmezőkről kiváló minőségű képek készültek. A Dawn űrszonda a tervek szerint ezen a nyáron júliusban ér a Vesta közelébe és megkezdi a kisbolygó megközelítési manővereit, majd pályára áll a kis égitest körül. Kiváncsian várjuk tehát a Dawn és a Vesta találkozását.