Szokatlan típusú szupernóva robbant az NGC 2315 jelű galaxisban, amely nagy hőmérséklete miatt kékes fénnyel világít a Piszkéstetői Obszervatóriumban készült felvételen.

Március 24-én érkezett a kérés Dr. Vinkó Józseftől, a Szegedi Tudományegyetem csillagászától, hogy észleljük a nemrég felfedezett 2011ay jelű szupernóvát. Szerencsére pont ezen a napon kezdtük észlelőhetünket az akadémiai csillagászati kutatóintézet mátrai telephelyén, így csak a derült időben kellett reménykednünk. A texasi és harvardi csillagászokkal folytatott spektroszkópiai vizsgálataik szerint a 2011ay egy ritka csoportba, a gyenge SiII vonalakat mutató Ia típusú szupernóvák közé tartozik. A szokásosnál sokkal kisebb a kiáramlási sebesség, de nagy a hőmérséklet, emiatt az egyszeresen ionizált vas (Fe II) vonalai mellett a kétszeresen ionizált vasvonalak (Fe III) is megjelennek.

A piszkés-tetői Schmidt-távcsővel nem lehetne elvégezni a 17 magnitúdós szupernóva spektroszkópiai vizsgálatát, fotometriai észlelésekre azonban tökéletes a lassan 50 éves műszer.

Amikor 2002-ben az első ilyen robbanást azonosították, hosszas vita kezdődött szakmai körökben, hogy valóban egy Ia típusú robbanást, tehát egy fehér törpe megsemmisülését látjuk, vagy valami egészen mással van dolgunk. Azóta már több hasonló szupernóvát sikerült felfedezni, de a spektrális jellemzők pontos magyarázata még várat magára. Ebben segíthet a 2011ay minél részletesebb megfigyelése, amelybe több hazai csillagász is bekapcsolódott.

Működik a fizika! A kép közepén látható, szivar alakú galaxis magjától balra látható kék fénypont a 2011ay jelű szupernóva. A forró gázfelhő a rövidebb, kék hullámhosszon bocsát ki több fényt. A színes kép az I, V és B tartományban felvett rendre 2, 4 és 5 darab 150 másodperces felvételből lett összerakva, a képfeldolgozást Kuli Zoltán végezte.

Hazánkban sajnos minimális lehetőség van színképek készítésére, ám a felkérés nem is erre, hanem fotometriai vizsgálatokra vonatkozott. Az eddig megfigyelt családtagok ugyanis a szokásos Ia típusú szupernóváktól eltérő fénymenetet mutattak, így nekünk a 2011ay fényességváltozásait kell nyomon követnünk a 60/90 cm-es Schmidt-teleszkóppal, BVRI színekben készített felvételek segítségével. A végső eredmények csak hónapok múlva lesznek meg, az viszont már a nyers felvételeken is látszik, hogy a nemrég felrobbant szupernóva rendkívül forró, emiatt a sugárzásának maximuma a kék tartományba esik. Amíg közeli infravörösben több magnitúdóval halványabb az őt befogadó galaxis magjánál, kék színben fényesebb annál. Ha nem lennének spektrumaink, akkor is szinte biztosak lehetnénk abban, hogy itt egy felrobbant szupernóva forró gázhéja tágul, amely idővel veszít hőmérsékletéből, így az öregedő szupernóva egyre vörösebb lesz.