A F�ldh�z hasonl� m�ret�, de magas h�m�rs�klete miatt lakhatatlan bolyg�t azonos�tott a Naprendszeren k�v�l az amerikai �rhaj�z�si hivatal (NASA).

          A Kepler-10b - ahogy a rajzol� elk�pzeli
                               Fot�: NASA

A F�ldn�l mintegy 1,4-szer nagyobb �s 4,6-szor nagyobb t�meg� bolyg� szikl�s felsz�n�nek nappali h�m�rs�klete a becsl�sek szerint meghaladja az 1370 Celsius-fokot, ami el�g meleg ahhoz, hogy megolvassza a vasat - mondta Natalie Batalha, a NASA szak�rt�je.

Hangs�lyozta, hogy a bolyg� egy�rtelm�en k�v�l esik az emberis�g �ltal lakhat�nak nevezett z�n�n. Mint magyar�zta, ilyen h�m�rs�klet mellett nem fejl�dhet ki a sz�nalap� �let, �s a DNS-t �s RNS-t tartalmaz� molekul�k sem lenn�nek stabilak ilyen sz�ls�s�ges k�rnyezetben.

Az �rkutat�si hivatal Kepler nev� �rteleszk�pja �ltal felfedezett, Kepler-10b n�vre keresztelt bolyg� a legkisebb �tm�r�j�, amelyet valaha azonos�tottak a Naprendszeren k�v�l (kisebb t�meg�t m�r tal�ltak).

A Kepler-10b 0,84 f�ldi nap alatt ker�li meg saj�t csillag�t, amelyhez 23-szor k�zelebb van, mint a Merk�r a mi Napunkhoz.

Douglas Hudgins, a Kepler-program kutat�ja szerint b�r a bolyg� nincs az �lhet� z�n�ban, a felfedez�s m�gis "jelent�s m�rf�ldk�nek" sz�m�t a F�ldh�z hasonl� bolyg�k felkutat�s�ban. Szerinte az eredm�ny r�vil�g�t, hogy milyen izgalmas felfedez�sekkel kecsegtet a program.

Batalha elmond�sa szerint bizony�t�kok utalnak egy m�sik potenci�lis bolyg� l�tez�s�re is ugyanabban a naprendszerben, de egyel�re csak keveset tudnak r�la. Ez a m�sik bolyg� a F�ldn�l feltehet�en valamivel t�bb, mint k�tszer nagyobb - tette hozz� a San Jose-i �llami Egyetem professzorak�nt �s a NASA Kepler-programj�nak egyik tudom�nyos vezet�jek�nt dolgoz� kutat�.

A 2009-ben indult Kepler-program a NASA els� misszi�ja F�ldh�z hasonl�, felsz�n�k�n foly�kony v�zzel rendelkez�, Naprendszeren k�v�li bolyg�k felkutat�s�ra. A program r�szek�nt az �rbe k�ld�tt felder�t� teleszk�p v�rhat�an legal�bb 2012 november�ig k�ld majd vissza adatokat a F�ldre.

A mostani eredm�nyeket az Astrophysical Journal c�m� tudom�nyos foly�iratban tett�k k�zz�.