�j Mars-misszi�t ind�t a NASA annak kider�t�s�re, hogy mi okozhatta a v�r�s bolyg� l�gk�r�nek elt�n�s�t.

Az amerikai �rkutat�si hivatal a h�t elej�n adott z�ld utat a Mars fels� l�gk�r�nek �s ionoszf�r�j�nak tanulm�nyoz�s�ra tervezett MAVEN-szonda l�trehoz�s�hoz. A 438 milli� doll�r (85 milli�rd forint) �rt�k� projekt keret�ben k�sz�l� kutat�berendez�st v�rhat�an 2013 november�ben ind�thatj�k el a Mars fel�.

A kutat�st a Colorado-Boulder Egyetem vezeti, a szakemberek egyebek mellett arra pr�b�lnak v�laszt tal�lni, hogy p�ld�ul mi t�rt�nhetett azzal az Atlanti-�ce�n m�ret� v�zfel�lettel, amely a felt�telez�sek szerint egykor a bolyg� �szaki p�lus�ig �rhetett �s annyi vizet tartalmazott, mint amennyi a F�ld v�zk�szlet�nek egytizede.

A tud�sok �vtizedekig vitatkoztak azon, hogy a v�r�s bolyg� egykori v�zk�szlete el�rte-e azt a mennyis�get, ami beind�thatta volna a p�rolg�ssal �s csapad�kk�pz�d�ssel j�r� v�zk�rforg�st.
A Nature Geoscience c�m� tudom�nyos szaklapban kor�bban megjelent tanulm�ny szerint a Mars felsz�n�n 52 deltatorkolatra utal� �led�kes ter�letet tal�ltak.

Ezeknek a torkolatoknak t�bb mint fele azonos magass�gban tal�lhat�, azaz egy kor�bbi, nagykiterjed�s� �ce�n partvonalait is jel�lhetik. A tud�sok sz�m�t�sai szerint a 124 milli� k�bkilom�ter vizet tartalmaz� �si tenger a bolyg� felsz�n�nek 36 sz�zal�k�t bor�thatta.

Ez�rt most az a legfontosabb k�rd�s, amire v�laszt szeretn�nek kapni a kutat�k, hogy ez a tem�rdek mennyis�g� v�z hov� t�nt a Marsr�l.