A NASA GALEX ultraibolya mesterséges holdja egy fiatal csillagokban bővelkedő csóvával rendelkező galaxist fedezett fel. A csóva akkor keletkezhetett, amikor a galaxis behatolt a Virgo halmazba.

A felfedezést jegyző, Janice Hester (California Institute of Technology, Pasadena) által vezetett kutatócsoport az IC 3418 katalógusjelű galaxist vizsgálta a NASA GALEX (Galaxy Evolution Explorer) mesterséges holdjával az ultraibolya tartományban. A felfedezett csóva kialakulásához jelen esetben nem galaxisok közötti, egyébként gyakori kölcsönhatás vezetett, itt az IC 3418 egy egész galaxishalmazzal került "összeütközésbe". A tőlünk mintegy 54 millió fényévre található, körülbelül 1500 galaxisból álló Virgo-halmaz beszippantotta a kicsiny galaxist, s a mintegy 3 millió km/h-s relatív sebesség miatt a halmazban található forró intergalaktikus gáz egyszerűen kisöpörte az IC 3418 gáztartalmának jelentős részét, létrehozva ezzel a csóvát.

Az IC 3418 katalógusjelű galaxis a NASA GALEX mesterséges holdjának ultraibolya felvételén (bal oldal). A csóva csak az ultraibolya tartományban detektálható, a jobb oldali, látható tartományban készült felvételen nincs nyoma.
[NASA/JPL-Caltech]

A csóva detektálását a benne található fiatal, nagytömegű objektumok által alkotott csillaghalmazok erős ultraibolya sugárzása tette lehetővé. A felfedezés új szempontokkal gazdagíthatja a csillagok keletkezéséről alkotott képünket, mégpedig azért, mert a hasonló kölcsönhatások általában csak a legkönnyebb gázkomponenseket fújják ki, míg a csillagkeletkezéshez szükséges nehezebb molekuláris hidrogént nem. Az IC 3418 esetében a csóvában fényes csomók formájában megfigyelhető csillagkeletkezési területek azonban azt jelzik, hogy a csillagok kialakulásához szükséges molekuláris hidrogénből álló felhők ezekben az erősen turbulens áramlásokban is létrejöhetnek. Hester szerint a hasonló galaxiscsóvák ideális környezetet biztosítanak ahhoz, hogy elkülönítve tudjuk tanulmányozni a csillagkeletkezési folyamatokat befolyásoló tényezőket.