Pislákoló ősgalaxisok a Hubble legújabb felvételén
2009.12.13. 22:21, univerzum-galaxy
2009. december 11., péntek
Két napos expozícióval sosem látott galaxisokat sikerült megörökíteni 13 milliárd fényév távolságban.
A NASA által üzemeltetett Hubble Űrteleszkóp egyik legfrissebb felvételén a korai Univerzum eddig fel nem fedett mélységei tanulmányozhatók a közeli infravörös tartományban. A felvételt ugyanarról a területről készítették, amelyről 2004-ben a Hubble az addigi legnagyobb határfényességű mélyképet (deep field), a Hubble Ultra Deep Field-et rögzítette. Jelen esetben fontos különbség, hogy a nemrégiben beépített WFC3 (Wide Field Camera 3) berendezést használták fel, amely elődjénél jóval érzékenyebb a közeli infravörös tartományban is. Ennek köszönhetően mélyebbre és így a távolabbi múltba tekinthet vissza, hiszen a tőlünk roppant messzeségben levő galaxisok fénye a roppant távolságnak megfelelő nagy vöröseltolódás miatt az ultraibolya és látható tartományból már az infravörös tartományba csúszott át.
A roppant távoli ősgalaxisokkal zsúfolt terület a Hubble felvételén (Forrás: NASA)
A felvételen a nagyon fiatal Univerzum objektumai tanulmányozhatók, amelyek közül a leghalványabbak és legvörösebbek alig 600 millió évvel a Nagy Bumm után alakultak ki. Ilyen távoli múltban eleddig nem sikerült galaxisokat felfedezni. A hasonló megfigyelések bepillantást engednek a tejútrendszerek fejlődésébe a nagyon korai Univerzumban.
A bemutatott felvételt 2009 augusztusában készítették, egy négy napos időszak alatt, összesen 173000 másodperc (2 teljes nap!) expozíciós idővel. Az infravörös tartományban észlelhető sugárzás már kívül esik az emberi szem számára látható hullámhosszakon, így hagyományos értelemben nincs színe. A kutatók a különböző hullámhosszakhoz különböző színeket rendelve tették látványosabbá a felvételt, amelyen megőrizték a látható színek esetében is megfigyelhető törvényszerűséget, azaz a kékebb színhez rövidebb hullámhossz tartozik (kék: 1,05 mikron; zöld 1,25 mikron és vörös: 1,6 mikron). A felvételen tanulmányozható leghalványabb objektumok körülbelül egymilliárdszor halványabbak, mint a szabad szemmel éppen érzékelhető források.
A felvételt készítő HUDF09 csapat az elkészült képet szabadon hozzáférhetővé tette a világ csillagászai számára, ennek köszönhetően alig három hónap alatt máris 12 tudományos publikáció látott napvilágot, amelyek a csoport adatait használták fel.
A Hubble ezen megfigyelései is úttörő jellegűnek tekinthetők utódja, a James Webb Űrtávcső üzembe állítása előtt, amely elődjénél még mélyebbre pillanthat majd a korai Univerzumba az infravörös hullámhosszakon. Az új műszer felbocsátása a jelenlegi tervek szerint 2014-ben várható.