A SETI sz�ps�ge:

Mindenekelõtt �gy �rzem, hogy a k�nyv c�m�t kell megmagyar�znom. A SETI viszonylag fiatal diszcipl�na, amelynek t�rgya a F�ld�n k�v�li intelligencia -pontosabban technikai civiliz�ci�- kutat�sa a tudom�ny k�l�nf�le eszk�zeivel �s m�dszereivel. 1979-ben ker�ltem bûvk�r�be, amikor egy IAF kongresszuson �mulattal hallgattam Sagan, Sklovszkij, Marx Gy�rgy, Drake �s m�sok izgalmas vit�it arr�l, hogy vannak-e t�rsaink az Univerzumban, �s mik�nt lehetne r�juk bukkanni. Elsõsorban az a lehetõs�g ragadott meg, hogy napjainkban m�r cselekedni lehet annak �rdek�ben, hogy ezekre a mindenkit �rdeklõ, alapvetõ k�rd�sekre v�laszt kapjunk. 

Az�ta eltelt h�sz �v, sokf�le izgalmas SETI program val�sult meg, de a siker elmaradt. M�rpedig nyilv�nval�, hogy minden tudom�nyos erõfesz�t�s c�lja sz�ks�gk�ppen a megismer�s, �s az eredm�nyek alkalmaz�sa -siker n�lk�l mire val� az eg�sz? Csak egyes alkot� mûv�szetek �rhetik be azzal, hogy a mû ugyan nem vezet sehov�, nem hasznos a t�rsadalomnak, nincs folytat�sa �s eredm�nye, de sz�p. Lehet, hogy a SETI kutat�sokkal is ez a helyzet? Engem legal�bbis kezdettõl fogva mag�val ragadott a SETI n�h�ny k�l�nleges, a term�szettudom�nyokban ritka von�sa, amelyeket joggal lehet ''sz�ps�gnek'' nevezni.

Jan Lomberg, aki mûv�sz l�t�re, Sagan hat�s�ra megismerkedett a SETI kutat�sokkal is, ''A SETI eszt�tik�ja'' c�mû tanulm�ny�ban kifejti, hogy nem a ''nyers erõ'', hanem a program eleganci�ja vezethet el a kitûz�tt c�lig. Ami az �n megfogalmaz�somban annyit jelent, hogy sok m�s fontos kutat�si programt�l elt�rõen a SETI nem sz�ks�gk�ppen ig�nyel �ri�si befektet�seket, a siker es�lye ugyanis nincs egyenes ar�nyban a r�ford�t�sokkal. J� �tletekre term�szetesen m�s kutat�sokban is nagy sz�ks�g van, de �ppen a sok ismeretlen t�nyezõ miatt a SETI-ben biztosan nem a mûszaki, hanem a gondolati elem az uralkod�.

Sz�ps�g�hez nagym�rt�kben hozz�j�rul soksz�nûs�ge is. E diszcipl�na hat�rai a csillag�szatt�l �s a fizik�t�l a mûszaki �s az �lettudom�nyokon kereszt�l eg�szen az antropol�gi�ig �s a t�rsadalomtudom�nyokig h�z�dnak. Ez�ltal egyed�l�ll� lehetõs�get k�n�l a re�l �s a hum�n tudom�nyok k�z�tti korszerû szint�zisre. A SETI-t egyes egyetemi kurzusokon (p�ld�ul az ausztr�liai Macarthur egyetem fizika szak�n) m�r �vek �ta haszn�lj�k arra, hogy a hallgat�k �rdeklõd�s�t felkelts�k a term�szettudom�nyok ir�nt. Itt maga a SETI a ''m�zesmadzag'', amely mag�hoz vonzza a sz�les �rdeklõd�si k�rû hallgat�kat.

Nagy vonz�erõt jelent az is, hogy a SETI kutat�k t�rsas�ga igazi nemzetk�zi k�z�ss�gnek bizonyult, amelybe b�rkit befogadnak a vil�g b�rmely r�sz�bõl, ha nyitott szellemû, �s dolgozni akar a k�z�s c�l el�r�se �rdek�ben.

Ennyi tal�n el�g bevezetõ�l �s kedvcsin�l�ul. A k�nyv elsõ r�sz�ben a vizsg�lat t�rgy�t ker�lgetj�k t�bb oldalr�l -a Drake- formul�t, mint a gondolatok rendszerez�s�re kital�lt ''sorvezetõt'' haszn�lva. A m�sodik r�sz sz�l a korszerû SETI m�dszerekrõl �s strat�gi�kr�l. V�g�l a harmadik r�szben a kutat�s ''mell�kterm�keirõl'', �s egy esetleges felfedez�s v�rhat� k�vetkezm�nyeirõl lesz sz�. N�h�ny, a t�ma szempontj�b�l alapvetõ ismeretet tartalmaz a F�ggel�k.

K�sz�netet mondok mindazoknak, akik e k�nyv elk�sz�l�s�t elõseg�tett�k. A k�lf�ldi koll�g�knak, akik k�r�sre vagy k�r�s n�lk�l is k�szs�gesen, bar�ts�gb�l elk�ldt�k SETI t�rgy� cikkeiket, tanulm�nyaikat �s k�nyveiket. Ilyen seg�ts�ges kaptam Alekszej Arhipov (Ukrajna), John Billingham (USA), Stuart Bowyer (USA), Kent Cullers (USA), Steven Dick (USA), Stephen Doyle (USA), John Dreher (USA), Albert Harrison (USA), Jean Heidmann (Franciaorsz�g), Stuart Kingsley (USA), Guillermo Lemarchand (Argent�na), Duncan Lunan (Nagy-Britannia), Claudio Maccone (Olaszorsz�g), Stelio Montebugnoli (Olaszorsz�g), Nils Mustelin (Finnorsz�g), Seth Shostak (USA), Paul Such (USA), Donald Tarter (USA), Jill Tarter (USA), Allen Tough (Kanada), Douglas Vakoch (USA) �s Dan Werthimer (USA) koll�g�kt�l �s a SETI int�zettõl. K�sz�n�m dr. Fejes Istv�nnak, lektoromnak, D�rr J�nosnak, mint a k�tet szerkesztõj�nek �s Domsa Istv�n koll�g�nak, hogy a k�ziratot elolvast�k, �s sz�mos hasznos �szrev�telt tettek. V�g�l, de nem utols�sorban k�sz�n�m feles�gem, dr. Ill�s Erzs�bet t�relm�t �s sz�ntelen seg�ts�g�t a munka sor�n.

A teljes tartalom itt tal�lhat�!